A késő tavaszi fagyok itt is okoztak károkat, de nem ez fáj a legjobban a zalai gazdáknak

A növényeken, de még inkább a termés mennyiségén összegszerűen is meghatározható nyomot hagytak a késő tavaszi fagyok, de lehetne a helyzet még rosszabb is, ha az ország legnagyobb kivitermő területének fekvése, elhelyezkedése nem lenne olyan kiváló, amilyen. A becsehelyi – némi képzavarral élve – „kiviparadicsom” gazdája, Miklós Ákos Márton bizakodó és optimista, számára nem a fagykár okozza a nagyobb szomorúságot.

– Az ültetvényben idén immáron a 8. évet kezdtük meg a telepítése óta, s azt mondhatom, hogy a koncepciónk bevált, van keresnivalója ennek a növénynek a hazai gyümölcstermesztésben – szögezte le elöljáróban Miklós Ákos Márton, aki fiatal kora ellenére mára a kivi elismert hazai szakértőjévé vált, tudományos igényű publikációi számos szaklapban megjelentek. – A közel 3000 darab kivinövény évről évre növekvő mennyiségű termést nevel, ahogy az egy fejlődő, növekvő gyümölcstermő növénytől elvárható. Sajnos idén a terveinkbe kicsit belerondítottak a késő tavaszi fagyok, mint az tapasztalható más gyümölcsfajok esetében is. Pedig az ültetvény nagyon jó fekvésű, amit az is alátámaszt, hogy itt a fagy jóval gyengébb volt, mint mondjuk a közeli Nagykanizsán és környékén. Ennek köszönhető, hogy „csak” a rügyek kétharmada károsodott, és nem lett oda a termés egésze.

A szakember elmondta: a gyümölcs értékesítésével soha nincs gondjuk, mert az éves mennyiséget szinte teljes egészében átveszi tőlük egy nagy áruházlánc, sőt, a betakarított mennyiséggel nem is tudják lefedni ennek az igényét sem. Közben további áruházláncok jelentkeztek náluk, hogy szívesen biztosítanának piacot a becsehelyi kivinek.

– Faramuci helyzet, hogy pont én biztatom arra a térség gazdáit: telepítsenek minél több kivit annak érdekében, hogy a hazai piacot a lehető legjobban le tudjuk fedni, de igen, számomra a tavaszi fagy okozta kárnál is jobban fáj, hogy a közvetlen környezetünkben nincsenek követőink – fogalmazott Miklós Ákos Márton. – Pedig hasonló földrajzi-domborzati adottságok (az ültetvény tulajdonképpen egy patkó alakú domb ölelésében található) a szlovén-magyar határ felé haladva több helyen is vannak, említhetném Letenye, Csörnyeföld, Lovászi és Tornyiszentmiklós szőlőhegyeit. S ne feledkezzünk meg a közelben húzódó Mura mikroklímára gyakorolt közvetett és közvetlen hatásairól sem. A telepítések arányának növekedése mellett szól immáron az is, hogy Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő, a Mura-program miniszteri biztosa elérte, hogy e növényfaj után is igénybe vehető a terület­alapú támogatás. Szóval: hajrá!

Ákos megjegyezte: hagyomány náluk, hogy bizonyos mennyiséget a termésből minden évben teljesen díjmentesen átadnak a becsehelyi önkormányzatnak, amit az szétoszt. A hagyomány most is folytatódik, a gyümölcsök leszedésében a polgármesteri hivatal dolgozói működtek közre.