A templomfelújításokkal a kereszténységet, a Szent István-i értékeket is védik

Az önkormányzat, a hívek és a helyi vállalkozók által is támogatott munkák során, egyebek mellett, nyílászárókat cseréltek, felújították az oltárt, a hang- és az elektromos rendszert, fűtést szereltek a padsorokba és le is festették azokat, továbbá új bútorok kerültek a sekrestyébe, nemrégiben pedig a régi plébániaépület rekonstrukciója is elkezdődött. Az ünnepi liturgia előtt – amelyen ott volt a pölöskei gyökereihez ragaszkodó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is – Udvardy György veszprémi érsek azt mondta lapunknak, az egyházmegyében nagyon sok gyönyörű templom van, de több közülük rászorul a felújításra.

– A templomokat annak idején a legritkább esetben építtette a keresztény közösség, hiszen erre akkor sem lett volna képes – szögezte le a főpásztor –, az mindig valamilyen testület, vagy a káptalan, a püspök, a kegyúr nevéhez fűződik. Utána már a hívek adományából gondozták az épületeket, amelyek most segítség után kiáltanak. Örülünk, hogy pályázati forrásokat, a kormány támogatását tudjuk a felújításra fordítani, hiszen erre nem lenne mód másképpen. Ez pedig messze túlmutat azon, hogy egy épületet rendbe hozunk. A templom ugyanis azt jelzi egy közösség számára: Isten itt lakik közöttünk. És amikor megújul egy templom, akkor az együvé tartozás, a bizonyosság is megerősödik.

Udvardy György azt tapasztalta, a beruházások, a megszépülés után az életkedv is megnövekszik egy-egy településen, hiszen „fontos a híveink számára, de a nem hívőknek is, hogy az adott falu vagy város meghatározó épülete szép, nyitott, és várja az embereket”.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az ünnepi szentmisét megelőzően lapunknak kiemelte: több mint ezer évvel ezelőtt, Szent István király által, nyugati segítséggel megkaptuk a kereszténységet. Ez amellett, hogy értéket teremtett, társadalompolitikai szempontból is fontos. „Köszönjük a nyugat-európai hívőknek, hogy elhozták nekünk a szövetségkötést, azt a szivárványszínű zászlót, ami ezt jelképezi” – tette hozzá.

– Szent István nyugati szövetségkötésének szimbóluma ez a zászló az Ószövetségből, a Szűz Máriát jelképező 12 csillag pedig ott van az Európai Unió zászlajában is, de ezeket az értékeket most el akarják rabolni tőlünk – szögezte le a politikus. – Eltelt egy évezred, mi megőriztük a kereszténységet, Pölöske például a legnehezebb időkben, a kommunista diktatúrában, a keresztényüldözés alatt épített templomot, ami fantasztikus dolog. Most viszont azt látjuk, hogy az egykori szövetségkötési színeket, amiket tisztelünk, kisajátítják, tönkreteszik, és egy teljesen más ideológia képében lengetik. Köszönjük szépen, de mi ezt a zászlót visszaküldjük Nyugatra, s változatlanul azt tartjuk fontosnak, hogy megőrizzük azt a kultúrát, amit a kereszténység teremtett. Az unió zászlaját ugyanakkor megtartjuk, mert benne van Mária jelképe, de ha sokáig űzik a lelkeket és rombolják az értékeket, nehéz lesz ezt a közösséget egyben tartani.

Soltész Miklós hangsúlyozta, a kereszténységet védik azzal, hogy akár az ország legkisebb falvában vagy a nagyvárosokban sok katolikus, református, evangélikus vagy zsidó templomot, imaházat újítanak fel. Emlékeztetett: Szent István két szövetséget kötött. Az egyiket a Nyugat-Európából érkező kereszténységgel annak érdekében, hogy megmaradjunk a Kárpát-medencében és továbbadjuk ezeket az értékeket, és szövetséget kötött Szűz Máriával is, aki azóta is védi az országot.

– A templomfelújításokkal, az egyházaknak adott támogatásokkal értéket mentünk és teremtünk, s megőrizzük azt, amit eleink ránk hagytak – hangsúlyozta az egyházi államtitkár. – Annak a támadásnak, rombolásnak pedig, ami Nyugat-Európából felénk jön, ellen akarunk állni, és ennek egyik eszköze a kereszténység megerősítése.

A pölöskei katolikus templom építése 1949. augusztus 22-én kezdődött meg, olvasható a település honlapján, a munka azonban, fedezet hiányában, sokáig húzódott. 1952-ben készült el a kórus, ’55-ben a belső vakolás, három év múlva pedig a kereszt is felkerült a toronysüvegre. A templomot 1960. május 22-én szentelte fel ­Klempa Sándor apostoli kormányzó Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére, de a padok csak 1965-ben készültek el tölgyfából, ’66-ban kapott a szentély külső kőporos vakolást, a templomkert pedig 1972-ben készült el, és tulajdonképpen ekkor fejeződött be a 23 éven át tartó munka.

A tetőt a kétezres évek legelején felújították, a belső rekonstrukció azonban mostanáig váratott magára. Erről már Tódor Szabolcs búcsúszentlászlói espereshelyettes beszélt lapunknak még a munkálatok hajrájában, a felállványozott templomban. Mint mondta: a felszentelés óta eltelt 60 esztendő, így nagyon időszerű volt már a korszerűsítés. Az ablakokat például nem lehetett kinyitni, megfelelő szellőztetés híján pedig rendkívül dohos volt már a templom.

A megújult épületben a hívek is jobban érzik magukat, szívesebben jönnek, és remélhetőleg sokkal inkább a magukénak is érzik azt, hangsúlyozta az atya. A felújítás március végén-április elején kezdődött, amikor a koronavírus-járvány miatt egyébként sem tarthattak szentmisét, így a munkálatok a hitéletben nem okoztak fennakadást. Aki szeretett volna, az otthonában, a Szabolcs atya által celebrált online istentiszteleteken imádkozhatott az Úrhoz.

A pölöskei templomrekonstrukciót több nagyszabású felújítás előzte meg a közelmúltban a búcsúszentlászlói plébániához tartozó falvakban. Három éve a szentandrási kápolna és plébánia rekonstrukciójával kezdtek, majd következett a búcsúszentlászlói kálvária, tavaly a nemeshetési templom és a kisbucsai kápolna korszerűsítése, aztán pedig a búcsúszentlászlói kegy­templom tetőzete újult meg, most annak külső színezése van soron, emelte ki Szabolcs atya, aki úgy tapasztalja: a jó ügy mellé szívesen odaállnak a hívek. „A zalai ember fontosnak tartja, hogy a temploma rendben legyen. Ezt bizonyítja az is, hogy hétről hétre a saját kertjükből származó virágokkal díszítik Isten házát” – tette hozzá. S elmondta még: a búcsúszentlászlói temetőben a közelmúltban felújították az ott nyugvó ferences atyák sírkertjét. Kisbucsa határában pedig Nepomuki Szent János szobrát. Azóta sok autós megáll az útszéli fülke előtt és imádkozik a 14. században élt szenthez, aki a gyónási titok vértanúja, a folyók, hidak, halászok védőszentje.