Kerecseny, mára zöldségtermelő falu, létesítményei turistákat várnak

- A kétezres évek elején kezdtük el a kemping kialakítását, ami most ért el oda, hogy igazán alkalmas legyen a táborozásra. Megnőttek a fák, kellő árnyat adnak, van ivóvíz, áram a sátorhelyeknél, vagyis most került abba a stádiumba a létesítmény, hogy már jól használható lenne. Pillanatnyilag azonban nincs megfelelő személyzet, aki képes volna az üzemeltetését, s a marketingjét rendezni – avat be a kemping valós helyzetébe Réti Alfréd Kerecseny polgármestere, aki a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunk vendéglátójaként ezzel folytatja:

- Kilencvennyolc óta végzem a falu dolgainak intézését, álmainak megvalósítását. Azóta alakult ki a település mostani épített és gazdasági arculata, valósultak meg a turizmus fellendítéséhez szükséges erőfeszítések, amelyekkel újabb munkalehetőségek kialakítását szeretnénk elérni – mondja Alfréd, s olyan történetet oszt meg velünk, amelyet a Kerecsenynél sokkal nagyobb, s jobb helyzetben lévő falvak is megirigyelhetnének.

A falut járva, sorra mutatja a polgármester a különböző növényeket termő kerteket. A völgyben lévő tóig húzódó domboldalban az asszonyok éppen gyümölcsös ládákba szedik a szabadföldi uborkát. Még a felével sem végeztek, s máris megtelt hat nagy láda, újságolja Szoldatics Rozália csoportvezető. Mellettük, hatalmas, vízpermettel párásított fóliasátorban a paradicsom érik, odébb egy nagyobb tábla krumpli – közte fóliával takart batáta sorokkal – kezdi a virágzását. Egy másik kertben, hosszú sorokban gazdagon nő a bab, mellette több, már leérett epersor kígyózik. Az eper gazdagon termett, de minden szemét már innét elvitték, piacra nem is jutott belőle. Utunk újabb fóliasátrakhoz vezet, melyekben paprika érik, más részük káposzta palántával van beültetve. Azért került ide káposzta, mert kevés lett a paprika palánta, ugyanis azt is eladták, vitték, mint a cukrot. Aztán felkeresünk két gyümölcsöskertet is, almást és szilvást, amelyek egy része gazdagon mutatja termését, míg a szilva az idén elfagyott, de fákat akkor is gondozni kell.

- A ma 265 lelkes falu gazdálkodásának alapjait akartuk először megteremteni. 2012-ben egy hektáron, 35 közmunkással kezdtünk a Start munkaprogramban. Ma nyolc hektáron gazdálkodunk, ami a falu tizenöt helyszínén található, s tizenöt közmunkással valósítjuk meg a növények előállítását. Három, összesen ezeregyszáz négyzetméteres fóliasátrunk van, s külön egy palántanevelő fólia. A 2012-ben telepített gyümölcsöskertünk is termőre fordult, illetve szabadföldön termesztünk még szántóföldi növényeket, babot, burgonyát, olajtököt és konyhakerti zöldségféléket, mindent, ami csak kell. A termékekkel piacra is járunk, de nagy részét már itt helyben eladjuk. Nem kis feladat volt odáig eljutni, hogy olyan minőségű árut kínáljunk, amiért elutaznak Kerecsenybe, még Nagykanizsáról is kijárnak hozzánk. Most kezdődött az uborkaszezon, de kell az új krumpli, az új hagyma is – sorolja Alfréd.

Az elmúlt években zöldség és gyümölcsfeldolgozó üzemet is létrehoztak a termékek tartósításra, savanyítására, de főznek lekvárokat, befőtteket, savanyúságokat is készítenek. Legnépszerűbb termékeik a savanyított kerékrépa, káposzta, ennek is megvan a piaca. A lényeg, ne keljen kidobni azt, ami megterem.

Kerecseny zsáktelepülés, mindössze nyolc kilométerre fekszik Zalaszabartól, ahol felépült a Zobori Élménypark, amely Magyarország legnagyobb családi kalandparkja, s itt érhető el legközelebb a mesés élővilágú Kis-Balaton is, pár kilométerrel odébb pedig Zalakaros található. Ezek tömeges látogatottságú helyek, s innét autóval mindössze tíz percnyi távolságra van Kerecseny, de gyalogosan is két óra alatt bejárható az útvonal a mesés szépségű tájban. A község vonzó volt a rendszerváltást követően, külföldiek is megvettek vagy harminc házat, közülük húszan azóta sem jártak a faluban. Nyolc német család lakik a településen, de a közösségi életbe nem kapcsolódnak be.

- Nagy gondunk a magukra hagyott porták. Hiába vannak meg a külföldi tulajdonosok címei, nem veszik át a felszólításainkat, a házak egy része már össze is dőlt. Ezt a problémát országos szinten kellene rendezni, mert szinte minden magyar falu küzd ezzel a gonddal. Azokat az ingatlanokat, amelyekhez tíz évig hozzá sem nyúlnak az államnak magához kellene vonni, s hasznosítani, mert ezek elvadulnak és elriasztanak – vélekedik a polgármester, majd Kerecseny mai, vonzó értékeiről beszél. Megtudjuk, hogy Árpád-kori településről van szó, hiszen a falu neve 1255-ben már leírt alakban ismeretes, ekkor Kerechennek hívták. Azt, hogy miként lett ebből a kerecsensólyomra emlékeztető falunév, Kerecseny, nem tudni.

Réti Alfréd hisz abban, hogy megjönnek a vendégek a falujukba. Ezért is fogott vendégház kialakításába. Lovakat, mangalicákat, teheneket, szárnyasokat tart, s van egy szamaruk is, a Vazul. A tejből sajtot készítnek. Mindez, a falu gondja nélkül is rengeteg munkával jár. A vendégház körül még hátra van a parkoló építése és a parkosítás. Úgy tervezik, hogy tizenkét vendéget fogadnak majd, ha elkészülnek.

- Sokan azt gondolják, hogy a turizmus csak úgy magától létrejön. Ahhoz, hogy a turisztikai létesítményeinket működtetni tudjuk legalább négy-öt, erre alkalmas emberre volna szükség. A turizmus megteremtése, marketingjének kidolgozása, működtetése több, köztük szakképzett embernek is adna munkát, ami az indításkor sok pénzt igényel. Ehhez jól jönnének pályázati támogatások, amelyek később megtérülnének. A vendégekkel foglalkozni kell. Aki nyaral, annak felelni kell a kérdéseire, s mindenben, például programokkal segíteni a pihenését, hogy vissza is jöjjön, s ne keltse rossz hírünket – mondja, majd így folytatja:

- Arra kérdésre, hogy miért érdemes hozzánk látogatni első helyen a szép, csendes, nyugodt környezetet tudom mondani. Aztán, hogy jól felszerelt kempingünk van, s az sem utolsó szempont, hogy a falutól távolabb eső településeket kerékpárral jól meg lehet közelíteni, de a környező falvak – a községen áthaladó turista útvonalak mentén – gyalogtúrázással is elérhetőek. A kéktúra itt halad el a közeli Öröm hegyen, a Thury György országos emléktúrának a falunk frissítő pontja. A szomszédban van Zalakaros, a maga gyógyfürdő komplexumával és a Kis-Balaton a természetes élővilágával. Most már nálunk is lehet horgászni a tavunk körül, amit a faluban tevékenykedő civilek, a Kerecsenyi Horgász Egyesület tagjai tartanak karban, gondoskodnak a haltelepítésről, a napijegy árusításról és a horgásztatás lebonyolításáról. A környezet szépsége és a kifogott hal mennyisége egyre több érdeklődőt csábít a falunkba. Sokakat vonz a helyi termék értékesítésünk is. Nem tudni pontosan, hogy az idelátogatók közül ki jött előbb pecázni és vette észre, hogy mennyi mindent lehet nálunk kapni, vagy zöldségféléket, gyümölcsöt vásárolni jött előbb, s meglátta, hogy a faluban gyönyörű környezetben horgászni is lehet. Tény a falu iránt vannak új érdeklődők, az idén tavasszal két fiatalember is elmondta, megtetszett nekik Kerecseny, s tervezik az ideköltözést – újságolja a polgármester.