A vallási és a közösségi életet egyaránt szolgálja majd a plébániaépület Zalaapátiban

A zalaapáti plébániaépület 1975 óta áll, az utolsó belső felújítás valamikor a ’80-as években volt, emlékeztetett Bóka Tibor plébános. Most már 13 éve nincs helyben élő pap a községben, az üres épületen pedig nyomot hagyott az idő vasfoga, így az egyházközségnek nem volt közösségi helyszíne, persze a templomon kívül.

Most két sikeres pályázat segített a felújításban, az egyházügyi államtitkárság kiírásán 15 millió, a Magyar Falu Programban pedig 20 millió forintot nyert a plébánia, amit majd’ négymillió forint önerővel egészített ki. Ebből a pénzből a teljes rekonstrukción túl napelemeket is telepítettek a költséghatékony működés érdekében, illetve bútorokat, számítástechnikai eszközöket vásároltak, s programokat is szerveznek.

Az épület a közösségi élet színtere lesz, tette hozzá Bóka Tibor, hangsúlyozva, ez a beruházás is mutatja, hogy „két országot építünk: ezt, ahol élünk, illetve Isten országát”.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő arról beszélt az avatóünnepségen, hogy a falusi élet – amely sok tekintetben jobb, mint a városi lét – ereje és jövője a közösségben rejlik, az ott élők helyben maradását pedig fejlesztésekkel segíti a kormány, a Magyar Falu Programban sok más mellett egyházi és civil közösségi házak felújítását is támogatva. Mint mondta, a választókerületben eddig 68 település nyert már forrást különféle beruházásokra.

Vincze Tibor, Zalaapáti polgármestere is a közösségi élet fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, az egyházközség a település fontos, szerves része, amely alakítja, formálja a falu mindennapjait.

A plébánia felújítása még 2018 decemberében kezdődött, s egy éven át tartott, a bútorok idén tavasszal kerültek a helyükre. Az avatóünnepség a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt csúszott mostanra, a közösség versekkel, dalokkal és szeretetvendégséggel ünnepelte a fontos napot. Az új épületet Kiss László hévízi esperes-plébános áldotta meg.