Van kárenyhítési lehetősége a borászatoknak

Erről Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke beszélt lapunknak. Mint mondotta, a turizmus több mint két hónapon át tartó teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek és szállodák zárva tartása, valamint a rendezvények elmaradása a borfogyasztásra is negatív hatást gyakorolt, erről – ugyancsak Simon Zoltánnal folytatott beszélgetésünk alapján – korábban is beszámoltunk már. Mint akkor megírtuk, a kis és közepes méretű borászatoknál, valamint a borkereskedők egy részénél jelentős mennyiségű készletek halmozódtak fel, ami a hazai borpiacon úgynevezett kínálati nyomást eredményezett, illetve azzal is számolni kell, hogy a rendelkezésre álló mennyiség egy részét nem fogják tudni értékesíteni.

- A kárenyhítésre két pályázati felhívás jelent meg – részletezte a hegyközségi elnök. – A 2019-ben bevezetett zöldszüret-támogatást 2020-ra is kiterjeszti az agrártárca, ráadásul éppen a kialakult helyzet miatt a tavalyinál magasabb árat kínál a termelőknek. A zöldszüret-támogatás azt jelenti, hogy a túltermelés elkerülése érdekében azok a gazdák, akik érés előtt leszedik és megsemmisítik a termést, kompenzációs támogatást vehetnek igénybe. Ez a pályázati támogatás tehát a szőlőfürtök leszedésének költségére és az emiatti bevételkiesésre igényelhető. A pályázati ablak június 22-én nyílt meg, s a kérelmek 30-ig nyújthatóak be. Természetesen vannak pályázati feltételek, például csak azok a hegyközségi tagok vagy hegybíró által szőlőtermelőként nyilvántartott termelők vehetik igénybe a támogatást, aki az utóbbi három évben leadtak szüreti jelentést, s abban maximum egy év volt csupán nullás. Az intézkedésbe vont szőlőterület méretének pedig el kell érnie a 0,2 hektárt. A másik lehetőség a júliustól igényelhető lepárlási támogatás, utóbbival már nemcsak a termelők, hanem a kereskedők is élhetnek.

Simon Zoltán hozzátette: a krízislepárlás lényege, hogy a felhalmozott készletekből ipari terméket – például etanol tartalmú kézfertőtlenítőt – állítanak elő. A koronavírus járványra való tekintettel a tavalyihoz képest itt is megemelt összegű támogatást igényelhetnek a pályázók, de a magasabb minőségű, nagyobb alkoholtartalmú borokért eleve magasabb árat fizetnek. A zalai termelőknek és kereskedőknek az is könnyebbséget jelent, hogy míg az elmúlt évben csak az Alföldön, Újfehértón vették át a lepárlásra szánt borkészleteket – azaz relatíve magas szállítási költségekkel kellett számolni –, addig a kialakult helyzet miatt ez évben már a Győri Szeszipari Vállalat is vásárol, illetve dolgoz fel etanolt.

- Véleményem szerint a zalai borászatok vagy kereskedők inkább ez utóbbi pályázati lehetőséggel fognak élni – egészítette még ki a hegyközségi elnök. – A zöldszüreti támogatás lehetőségével a nagyobb területen, 25-50 hektáros ültetvényeken gazdálkodóknak érdemes igazán élni, ezért aztán annak igénybe vétele tavaly sem volt jellemző megyénkben, emlékeim szerint talán egyetlen olyan zalai termelő volt, aki eredményesen pályázott rá. A lepárlási támogatást valószínűleg többen fognak kérni, jellemzően azok a pincészetek, amelyek a gasztronómiai szektorban és helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket, illetve ahol még a korábbi évjáratokból maradt, s ezért már elöregedőben lévő jelentősebb mennyiségű borkészlet halmozódott fel, de vélhetően ezek száma sem lépi át a tucatnyi nagyságrendet.

Simon Zoltán kérdésünkre egyéb szőlővel kapcsolatos aktualitásokról is beszélt. Mint mondotta, az elmúlt hét csapadékos időjárása miatt – főleg akkor, ha azt tartósan 25-30 Celsius fokos felmelegedés követi – fel kell készülni a gombabetegségek elleni védekezésre.

- Mivel állandósult a levélnedvesség, azaz a szőlő levele több órán keresztül vízben volt, számítani kell a peronoszpóra és a lisztharmat megjelenésére – magyarázta. – A fekete rothadásnak már kisebb a valószínűsége, mivel a május nem volt csapadékos, s akkor a nagy melegek is elkerültek bennünket, így utóbbi betegség kialakulásának nem állnak fenn a feltételei.

A hegyközségi elnök arról is beszámolt, hogy pénteken némi jégverés is érte a Csörnyeföld és Dobri melletti birtokokat, ezért az elmúlt napokat kárfelméréssel töltötte. Személyes tapasztalatai alapján a kár elenyésző, öt százalék alatti, ugyanakkor a klímaváltozás miatt bármikor újra jelentkezhet a jég.

- Annak, hogy most nem okozott nagyobb károkat, több oka is van – magyarázta. – Egyrészt a vihar Horvátország felől érkezett, ott már kitombolta magát, mi csak a széléből kaptunk. Az is szerencsés állapot, hogy a gazdák többsége még nem kezdte meg a szőlővessző nyírását, így nem közvetlenül a fürtöket érte a jég. Kár ott jelentkezett, ahol már fejlettebbek voltak a bogyók, illetve nem volt rajtuk fedés. A jég által megütött szemekből ugyanis jellemzően azonnal kifordul a mag. A szőlő nyírását éppen ezért június vége előtt nem is tanácsolom senkinek. Nemcsak a jégkár elleni védelem miatt, hanem azért sem, mert ha korábban elvégzi, akkor utána nem fog bírni az oldalhajtásokkal.