2020.06.18. 16:00
Nasa kutatásban szerepelt a Balaton, és jó helyen végzett
A balatoni algavirágzásról 2019-ben lehetett többet olvasni, akkor a jelenség a Nasa felvételein jól látható volt. A képeket a Stanford Egyetem kutatóinak közreműködésével elemezték, és a magyar tengerrel együtt összesen 71 tavat vizsgáltak meg a hat kontinens 33 országában. Nyári műholdfelvételeket elemeztek, hogy kivizsgálják az algavirágzások mértékét és lehetséges okait.
Fotó: earthobservatory.nasa.gov
A kedvenc tavunkat is érintő kutatásról tavaly a nature.com cikkezett, és most a Nasa earthobservatory oldalán lehet olvasni a legújabb eredményekről. Azt már eddig is megfigyelték, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte sokkal gyakrabban fordul elő algavirágzás a tavakban, a kutatók pedig úgy döntöttek, most jött el az ideje, hogy erről egy tudományos és átfogó képet alkossanak – olvasható a likebalaton.hu-n.
De mi is az az algavirágzás és miért érdekes számunkra? Egy kis biológia következik. A fitoplankton szerkezetek a vízi tápláléklánc nélkülözhetetlen részei, elsősorban az óceánokban. Ugyanilyen fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában is. Jelentős részük ahhoz túl kicsi, hogy szabad szemmel láthatóak legyenek, de ha nagy számban vannak jelen, akkor zöldesre színezik a vizet a sejtjeikben lévő klorofill miatt. Ők is fotoszintézis útján veszik fel az energiát és tápanyagot, ezért a víz felszínéhez közel kell tartózkodniuk, ahol több a fény. Az algavirágzás jelensége a nyári melegben figyelhető meg, amikor a víz oxigénszegénnyé vált, ugyanakkor tápanyagokban gazdag. Ilyenkor szaporodhatnak el régies nevén a kékmoszatok.
Fotó: Wikipédia
A kutatók felfedezték, hogy az évek során némely tó tartós javulást mutatott, vagyis csökkent bennük az algavirágzás, néhány tónál pedig fokozatos romlást figyeltek meg, ahol növekedett a virágzás. Olyan is előfordult, hogy a helyzet eleinte javult, majd később romlott, és van olyan tó, ahol nem lehet kimutatni tendenciaszerű változást. A vizsgálati időszakban, vagyis a nyolcvanas évektől napjainkig, a nyári csúcsvirágzás intenzitása a 71 tó közül 48-ban jelentősen megnőtt. Jeff Ho a kutatás vezetője elmondta, hogy a mérgező algavirágzás befolyásolja az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot, a halászatot és az idegenforgalmat is.
Az algavirágzásnak és így a víz romlásának egyik leggyakoribb oka a tápanyag túlterhelés. A vízben felhalmozódó tápanyagok forrása a szennyvíz és a műtrágya. A felesleges tápanyagok, mint például a foszfor és a nitrogén elősegíthetik az algák hatalmas kolóniáinak növekedését. Időnként ezek a virágzások közvetlenül mérgezőek más tengeri fajokra és az emberekre, akik ezeket fogyasztják. Más esetekben a nagy virágzás megfojthatja a vízi életet azáltal, hogy elhasználja a vízben lévő oxigént.
Fotó: Szücs Ildikó / likebalaton.hu
A tavakban nagyobb kockázatot jelentenek az ilyen típusú virágzások, egyrészt mert kisebb az áramlás a be- és kiáramló folyókból, másrészt a tartósan melegebb vízhőmérséklet miatt. Az is szerepet játszik, hogy nagy a tó vizének összetétele változatos, és a tó különböző szakaszaiban nem azonos a fizikai és kémiai összetétel.
A 71 vizsgált tó közül mindössze hatnál állapítottak meg folyamatosan javuló irányvonalat, és az egyik tó a Balaton. A Nasa oldalán így írnak a magyar tengerről:
“A délnyugat-magyarországi Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Jelentős turisztikai célpont és kulcsfontosságú gazdasági erőforrás, ezért sok energiát fordítottak a vízvédelemre és a tápanyag-szennyezés mérséklésére. Ezek az erőfeszítések megmagyarázhatják a tó javuló tendenciáját a vizsgált időszak alatt.”
A cikk folytatásáért kattints IDE.
