A zalai kistelepülések zömében nem tudják, miként tesznek eleget a rendelkezésnek

Jövő év január 1-től törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.

Becsehely

A zalai települések polgármesterei vegyes érzelmekkel fogadták a döntést. Németh Géza, Becsehely első embere érdeklődésünkre elmondta: a falvak többségében probléma a zöldhulladék elhelyezése, a lakosok előszeretettel égették azt el. Ez évtizedeken keresztül így ment, nehéz lesz rajta változtatni. Eddig hétfőn és pénteken volt erre lehetőség, amit szerencsére fegyelmezetten betartottak a lakók.

– Emellett működtetünk egy zöldhulladék-lerakót, ahol ingyenesen elhelyezhetők többek között faágak, és a fűnyírásból származó fű – folytatta a településvezető. – Örülnék neki, ha a kormányzat segítene abban az önkormányzatoknak, hogy a miénkhez hasonló lerakók alakítására lehetőség nyíljon, ellenőrzött keretek között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a komposztálásnak még nincs akkora hagyománya, hogy azonnal bevezethető legyen. Sőt olykor nagyobb mennyiségben is képződik hulladék a kertekben, melyet utóbbi rendszerben szinte képtelenség lenne kezelni. Egy ilyen kategorikus tiltás azt eredményezheti, hogy az emberek valamilyen módon megszabadulnak ettől a fajta hulladéktól, de örülnénk, ha ez szervezett módon történne.

Galambok

Amióta kiderült, hogy jövő évtől nem lehet kerti hulladékot égetni, Szabó Tamásnál, Galambok polgármesterénél folyamatosan érdeklődnek. Náluk kedd és szombat az égetési nap, azonban június 1-től augusztus 31-ig utóbbi napon nem lehet begyújtani. A becsehelyi kollégájával abban maximálisan egyetért, hogy az új helyzet nagy feladatot ró a települési önkormányzatokra.

– Az előző polgármesternek köszönhetően a gépparkunk alkalmas lenne a zöldhulladék feldolgozására, ám egyelőre sem helyünk, sem munkásunk nincs a feladat elvégzésére – fogalmazott. – Egyszóval egyelőre sok a bizonytalanság, ettől függetlenül nyilván a környezet megóvása a legfontosabb. A faluba érkező osztrák és német vendégeink elcsodálkozva nézik a „füstölő” kerteket, náluk legalább négy évtizede tiltják az égetést. Nem kérdés, hogy a bolygónk védelmében át kell állnunk egy másik rendszerre. Lehet, hogy nem lesz könnyű, de ebben mindenkire partnerként számítunk.

Nagypáli

Zala megyében egyfajta mintatelepülésnek számít Nagypáli, ahol már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. A fenntartható jövőt hirdető faluban hamar felismerték a kerti hulladékégetés problémáját. Köcse Tibor polgármester elmondta: a közösségüket nem lepte meg az új törvény, ők a tűzgyújtási tilalmat tíz éve vezették be, de évente mindössze két alkalommal biztosítottak lehetőséget a begyújtásra. A tavaszi metszéseket követően április 4-én, és ősszel, a lombhullás után, november 7-én lehetett ilyen alkalmakat tartani, hiszen ezeket a régi rendszerben ismert dátumokat az idősebbek nem felejtik el.

– Mindig kommunikálunk a lakókkal a szigorítások bevezetése előtt, de szerencsére megértették, hogy egy füstben úszó falu hosszú távon többek közt klímavédelmi szempontból sem kifizetődő a jövőre nézve – mondta. – Egyszóval arra törekedtünk, hogy Nagypáli levegője mindig tiszta legyen, ezért egyetlen kivágott fa helyett tízet vagy még többet ültetünk, hogy ózondúsabb legyen a levegő. Az emberi leleményesség miatt további szankciókra is szükség volt, vagyis a lakott területtől 300 méterre sem lehetett égetni. Majd egy aprítógépet szereztünk be, mellyel az ágnyesedékeket ledaráltuk. Az így keletkezett hulladékot pedig az önkormányzat környezetbarát kazánban fűtési célra hasznosítja. Tavaly építettünk egy komposztálót és aprított növényi hulladéknak gyűjtőt, mely mellé odakerült a háztartási étkezési olaj begyűjtő tartálya is.

A klímavédelmet a szívén viselő Musits Róbert, az IMRO DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint minden olyan intézkedés támogatandó, amely a természet megóvására fókuszál. Még akkor is, ha egyelőre nem ismertek a konkrét részletek.

– A zöldhulladék elégetése jelentős környezetszennyezéssel jár, hiszen egy kutatás szerint a kerti avar hat órán keresztüli égetése 250 autóbusz egynapos károsanyag-kibocsátásának felel meg – szögezte le. – A fő problémát leginkább az okozza, hogy az alacsony égéshőmérséklethez relatív magas a növény víztartalma. Ezáltal rendkívül veszélyes szén-monoxid keletkezik, amelynek hatásait pontosan ismerjük. A törvény egyértelmű célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A megyei klímastratégia kidolgozásakor is szóba került ez a probléma, ám nem is az égetés megtiltásával foglalkoztunk, sokkal inkább a zöldhulladék külön kezelésére koncentráltunk. Sokkal üdvözítőbb lenne, ha a környezetszennyező tevékenység nem hatósági szabályozás miatt szűnne meg, hanem az emberek ismerték volna fel ennek a negatív hatásait, s a szemléletformálásunk ért volna célba. A lakosság kertihulladék-kezelése kapcsán az évtizedes berögzülések megváltoztatása biztosan hosszú folyamat lesz.

Utóbbi megállapítással ért egyet a Nagykanizsához közeli Cserfő-hegyen pálinkát és bort is készítő Gazdag Attila is. Ugyanakkor a törvény szerinte súlyos károkat okoz, hiszen a magyar paraszti kultúra egyik ősi rituáléja volt a tavaszi avarégetés.

– Ilyenkor összegereblyézték például a diófa leveleit, mely olyan anyagokat tartalmaz, hogy nem alkalmas a komposztálásra sem – mondta. – Az égetés egyfajta tisztítótűzként funkcionált, ugyanis ezzel a módszerrel kiirtották a növénybetegségeket a kertekből. Gombás és vírusos betegségeken átesett faágak és ismeretlen, gyanús fertőzések semmisültek meg ilyenformán. Az új rendelkezés az újrahasznosítást népszerűsíti, ám a kórokozók, főleg a gombás betegségek következő évben amolyan időzített bombaként ott maradnak a kertekben. A komposztálás egyébként nagyon hasznos folyamat, de másik nagy hátránya lehet, hogy bizonyos férgeknek, parazitáknak és egyéb kártevőknek melegágyat biztosít. Ráadásul létezik egy olyan rovar, amely kifejezetten a lehullott falevelek között telel át, s eddig csak ritkán maradt életben. Csak remélhetjük, hogy a döntéshozók alapos kidolgozás után kiegészítik a törvényt egyéb rendelkezésekkel is, hogy mindenki tisztábban láthasson.