A műemlékvédelmi előírásokat figyelembe véve folynak a munkálatok Csesztregen

A tetőhéjalás cseréjét, s a vele együtt szükséges munkálatok elvégzését már régóta tervezte az egyházközség, ám – mint Páli Zoltán plébános elmondta – az épület műemléki jellege miatt a szokásosnál hosszabb előkészítést igényelt a beruházás. A kiviteli terveket egyeztetni kellett a műemlékvédelmi szakigazgatási szervekkel, s a költségeket is elő kellett teremteni.

– Szerencsére nem ázott be a templom, a beruházás ennek megelőzését szolgálja, illetve esztétikai okai vannak – magyarázta Páli Zoltán. – Természetesen voltak sérült cserepek, de inkább azt mondhatjuk, hogy elöregedett a héjalás, ez indokolta a felújítást. A szándékunk amúgy a teljes külső megújítására irányul, amit általában a tetővel szokás kezdeni.

A munkálatok a lécezés és a vízelvezető csatornák cseréjét, valamint a fedés megújítását foglalják magukba. Utóbbi mintegy 400 négyzetméternyi felületet jelent, a tornyot is beleszámolva. A jelenlegi formáját többszöri átépítés és hozzátoldás során elnyert plébániatemplom tornya a legkorábbi periódusból való, s akkoriban még a harangtornyot is cseréppel fedték. A bádogborítású kupola később, főleg a barokk korban vált jellemzővé.

– A már említett védettség miatt az örökségvédelmi hatóság iránymutatásának megfelelően folynak a munkák – mondta Páli Zoltán. – Úgynevezett műemlék cserép kerül a tetőre, amely formájában és színében is megegyezik az eredetivel, s maga a felhelyezés is a korabeli technika szerint zajlik: a falakat fedő cserepeket habarcsba kell ragasztani.

A munkák a remények szerint még a nyáron befejeződnek. A templom külső felújítását azonban folytatni kívánják, arra is pályázni szeretnének. A vakolás és a falfestés ugyancsak bonyolult lesz, hiszen az épület kialakításának sok évszázadon áthúzódó munkálatait – például a régi, az egyik átépítés során befalazott ablakok helyét – egészen sajátos módon külső festés jelöli. Ezt ugyanúgy meg kell őrizni, mint ahogy a tető felújításánál is törekedni kell az eredeti megoldások rekonstruálására.

Páli Zoltán arról is beszélt: a plébániához tartozó falvak közül nemcsak Csesztregen, hanem a fília besorolású Kerkakutason is folynak építési munkálatok. A Szent István tiszteletére felszentelt templom szintén éveken át tartó külső-belső felújítása jórészt befejeződött már, ám a kórusfeljáró átépítése, valamint kisebb területrendezési feladatok még most is zajlanak.

A lenti esperesi kerület területén ezenfelül még az 1934-re elkészült gáborjánházi Nagyboldogasszony-templom felújításán dolgoznak.