Ezt is a szúnyogok terjesztik? A szívférgességről kérdeztük dr. Bolla Dániel zalaegerszegi állatorvost

Ez a megbetegedés korábban főleg a mediterrán területeken fordult elő, de a klímaváltozás hatására már hazánkban is megjelent, és veszélyezteti a kutyák, macskák egészségét. Leginkább tavak és folyók melletti településeken fordul elő. Az első itthoni fertőződést 2009-ben írták le, azóta egyre gyakrabban mutatja ki szűrővizsgálat, ami a korábban itthon ismeretlen megbetegedés gyorsuló ütemű terjedését bizonyítja, egyes számítások szerint már a hazai kutyapopuláció 17 százalékát érinti. A betegségről dr. Bolla Dániel állatorvostól kértünk tájékoztatást.

A szívférgesség (dirofilarió­zis) okozója a Dirofilaria Immitis nevű vérparazita, kezdte az ismertetést a zalaegerszegi Vadóc állatorvosi rendelő orvosa. Ez a féreg a tüdőben, szívben, illetve a környező nagy erekben él tömegesen. Ez nem azonos a Dirofilaria Repensszel, ami a bőrben telepszik meg, és bőrférgességet jelent. A felnőtt férgek a szívben és a tüdőartériákban élnek, de a test más részén is előfordulhatnak, ez azonban ritka. A szívférgek élettartama közel öt év, ezalatt a nőnemű férgek milliónyi utódot hoznak létre, és a kis férgek főként az apróbb erekben telepednek meg. Az éretlen szívférgek azonban a kutyában nem tudják befejezni életciklusukat, ahhoz nélkülözhetetlen a szúnyog mint köztigazda, ami 30-nál is többfajta szúnyog lehet. A fertőzött kutyából a vérszíváskor a nőstény szúnyogba jutnak a mikrofiláriák, amik 10–30 napig fejlődnek, majd felvándorolnak a szúnyog szájszervébe. Ettől kezdve a mikrofiláriák képesek arra, hogy a vérszíváskor bejussanak a kutyába, és a vérárammal eljutva megtelepszenek a szívben, valamint a környező nagy erekben, ahol két-három hónap alatt teljesen kifejlődnek, és elkezdenek szaporodni.

Fontos: a féreg kutyáról kutyára nem terjed közvetlenül. Mivel szúnyogra van szükség a fertőzéshez, tavasszal és nyáron, a szúnyoginvázió idején a legnagyobb ennek a veszélye. A fertőzést követően a kutyákban csak évek múlva jelentkeznek a tünetek, emiatt le­g­gyakrabban 4–8 éves korban mutatkoznak az első klinikai elváltozások. Ez magyarázza, hogy ritkán diagnosztizálják egyévesnél fia­talabb állatban a betegséget, mert a fertőzés után a lárvák 5–7 hónap múlva lesznek teljesen kifejlett férgek, amelyek akkor okoznak gondot a szervezetben, amikor a szív üregeit vagy az innen kivezető nagy ereket elzárják. Ennek következtében a lét­fontosságú szervek – máj, tüdő, lép – kevesebb vért kapnak, ami a szerv károsodásához vezet.

A tapasztalatok szerint a legtöbb kutya a fertőzés után általában legalább két évig nem mutat klinikai tüneteket, ebből az is következik, hogy ezek megjelenésekor a betegség már előrehaladott állapotban van. A tünetek súlyossága szorosan összefügg a fertőzés mértékével. A legjellemzőbb: enyhe száraz köhögés, lihegés, gyengeség, idegesség, figyelmetlenség, általános gyengeség, levertség. Mindez súlyosbodik a fizikai terhelés során, sőt egyes esetekben ájulás is bekövetkezhet. A mellkast meghallgatva észlelhető a nem megfelelő szívműködés, aminek következtében a has térfogata megnövekedhet, a végtagok vizesedhetnek.

A súlyosan fertőzött kutyáknál fizikai terheléskor, illetve izgalom hatására akár hirtelen szívhalál következhet be. A fiatal szívférgek a vérben, valamint a kis erekben találhatók, s mivel olyan szélesek, akár az erek, ezért elzárhatják azokat, és az adott terület nem jut oxigénhez, tápanyaghoz. Elsősorban a tüdőben és a májban okoznak problémát, a szövetek pusztulása a tüdőben köhögéshez, a májban sárgasághoz, a vesében a mérgező anyagok felszaporodásához vezet. A tünetek a macskák esetében hányás, fogyás, köhögés, asztmatikus és fulladásos rohamok, amelyek gyakran halálos kimenetelűvé válhatnak. A fertőzöttséget részben a vérből lehet laboratóriumi körülmények között kimutatni a Knott-teszttel. Azonban egyszerűbb a gyorstesztek használata, ami egy csepp vérből is kimutatja a fertőzést, és az eredmény 5-10 percen belül megvan. Lehet DNS-vizsgálat alapján is diagnosztizálni, ez azonban meglehetősen költséges.

Amennyiben igazolódik a fertőzöttség, azt követően meg kell vizsgálni a szívet (EKG, ultrahang), valamint vérvizsgálatot kell elvégezni. Ennek alapján lehet felmérni, hogy a férgek milyen károsodást okoztak a szervezetben, milyen kezelés alkalmazható, amelynek van kockázata, de szerencsére a végzetes kimenetel ritka. A modern gyógyszerekkel a kutyák jelentős százalékát sikeresen lehet kezelni. Az esetben, ha a kutyában előrehaladott szívférgességet állapít meg a vizsgálat, akkor az azt is jelenti, hogy a szívférgek elég hosszú ideje vannak a szervezetben ahhoz, hogy a szívet, májat, vesét és a kis ereket károsítsák. Ilyenkor gyakran a fertőzés olyan előrehaladott, hogy a szervek károsodásait kell kezelni, és nem a szívférgességet. Az ilyen állapotú kutyák túlélése sajnos csak néhány hét vagy hónap.

A kifejlett szívférgekkel fertőzött kutyák kezelése minden esetben „személyre szabott”, tehát a kutya általános állapota, a tünetek súlyossága határozza meg a teendőket. Általánosságban elmondható, hogy többszöri kezelés és vérvizsgálat szükséges. A beavatkozások után a teljes nyugalom létfontosságú a kutya számára. A gyógyszer beadását követően a kifejlett férgek néhány napon belül kezdenek elpusztulni és lebomlani. Ezen túlmenően az elhalt férgek a tüdő kis ereibe jutnak, amiket ideiglenesen elzárnak, majd a lebomlásukat követően felszívódnak. A férgekből felszabaduló fehérjék azonban súlyos allergiás, esetenként halálos reakciót okozhatnak.

Rendkívül fontos a teljes nyugalom, tilos a fizikai megterhelés a kezelést követő egy hónapon át. A kezelés utáni első hét a kritikus a kutya túlélése szempontjából. A súlyosan fertőződött kutyák esetében a köhögés 6-8 hétig is megmaradhat. Azonnali ellátást igényel, amennyiben a kutya a kezelést követő első héten étvágytalan, liheg, súlyosan köhög vagy vért köhög fel, levert, bágyadt. Ezeket a tüneteket az esetlegesen kialakuló szív- és tüdőelváltozások okozzák. Egyes esetekben a szívférgesség kezelése után a férgek okozta elváltozások miatt élethosszig tartó szívgyógyszer adása válhat szükségessé.

A kezelés normál, komplikáció nélküli esetben az állat viselkedésében gyorsan hoz kedvező változást. Visszatér a kutya életkedve, mozgékony lesz, nő az étvágya, hízni kezd, nem köhög. A súlyosan fertőzött kutyák kezelése után folyamatos megfigyelés szükséges legalább 24–48 órán át. Szóba jöhet még a felnőtt férgek műtéti, katéteres eltávolítása is a szívből, de e módon a számuk csak csökkenthető, a tüdőerekben lévő férgek nem érhetők el.

Tehát a legjobb megoldás a megelőzés: távol kell tartani a szúnyogokat, erre számos készítmény létezik, köztük olyan is található, amely véd bolha, kullancs, szívféreg, orsóféreg, galandféreg ellen; havonta kell adni.

Végül egy jó hír: emberre nem veszélyes a szívféreg, mert nem tud benne felnőtté kifejlődni.