Dorffmaister freskóitól a suttogóig

Az egyháztörténetileg is érdekes falu templomépítési körülményeiről a következőket osztja meg velünk: – 1777-ben alakult meg a szombathelyi egyházmegye, s bár még a veszprémi püspökség kezdte el az építkezést, már Szily János szombathelyi püspök fejezte be a templomot, ami egy időben épült a szombathelyi püspöki palotával. Szily a kor leghíresebb templomfestőjét, Dorffmaister Istvánt bízta meg a templom kifestésével. Mára a Dorffmaister freskókat is sikerült felújítani, a diadalíven látható az építtető püspök címere, de a templom kincse, a Boldogságos Szűzanya mennybevitelét ábrázoló oltárkép szintén Dorffmaister alkotása – mondja az atya, aki tavaly nyárig teljesített szolgálatot Nován, az őt váltó új atya, Dóka Ferenc cikkünk készültekor beteg volt, ezért a kántoruk, Szili Ernő a templom honlapjának készítője és rendezője segített az információk pontosításában.

A templomról, s magáról Nováról is bőséges történeti dokumentumok állnak rendelkezésre, amelyekből, a zalai templomokat bemutató sorozatunkban megpróbáltuk a legfontosabbak összegyűjteni olvasóink számára. Már az Árpádok idejéből, 1255-ből találunk a községről feljegyzést „willa Nowa” néven, amely nem sokkal később már oppidiummá, mezővárossá avanzsált. Ebben az időben Zala megye egyházilag két nagy részre oszlott. A Nova és Zágorhida között húzódó gyepűvonaltól északkeletre terjedő rész a veszprémi püspökség területe, s Zala esperesség néven szerepelt, míg a tőle dél-délnyugatra fekvő rész (a Novai esperesség kivételével) a Zágrábi püspökséghez tartozott. Novának 1333-1334-ben volt plébániája, papját Benedeknek hívták. Püspöki birtokként Nova 1550-től esperességi székhely volt, a kerület ekkor 23 plébániával működött. A források szerint Nován már 1550 előtt állt egy régi, gótikus stílusú templom, amelynek nem volt tornya, egy fa harangláb állt mellette, benne két haranggal.

A török elpusztította a községet, s több mint egy évtized telt el, mire újból feljegyzés található a községről. Mivel Nova továbbra is a veszprémi püspök birtoka volt, több szolgáltatást kellett nyújtania. Egy 1748-ból származó feljegyzés arról tanúskodik, hogy „egyazon időben 90 szekér hordja a fát a sümegi építkezésekhez, 60 pedig a kehidai templomhoz.”

Jelentős egyháztörténeti esemény, Mária Terézia királynő 1777-ben megalapította a szombathelyi püspöki egyházmegyét, melybe Nova is bekerült. A falu régi templomát ebben az évben a Kamara lebontatta, az új templomnak viszont csak az alapjai készültek el. A templomot Hefele Menyhértet tervezte, aki szép ívű boltozatokat, gazdagon tagolt pilléreket és ívelt oldalfalakat alakított ki, s ezzel ideális teret alkotott Dorffmaister István falképei számára. A novai templombelső festésére 1779. október 8-án jött létre szerződés Szily és Dorffmaister között, melynek szövege ismert, még az is, hogy mennyit fizettek a kor neves mesterének. A csodálatos freskókért ezerkétszáz Guldent, Mária Terézia által 1750-ben bevezetett új pénzt folyósítottak a Dorffmaisternek.

A templom szinte egyedi érdekessége a bejáratnál lévő „suttogó”. A templom szenteltvíztartóit összekötő bolthajtás a hangot átvezeti egyik oldalról a másikra. A két szenteltvíztartó egyikébe halkan belesúgva a hang a másik oldalon lévő szentelvíztartóban fülelve tisztán hallható. A hangot a bolthajtásban végighúzódó mélyedés vezeti át a túloldalra. Ilyenről Európában is csak néhányról tudni.

Az idő múlásával a templom állaga többször súlyosan leromlott, számos felújításon esett át, majd 1995-ben alapos kutatómunkát követő átfogó rekonstrukció kezdődött, a munkák 2006-ra készültek el. „A restaurátorok számára óriási kihívást jelentett Szily püspök által megálmodott Dorffmaister freskók restaurálása, hiszen a templom padlásán felhalmozódott madár ürülék a beázások folytán nem csak a freskót, hanem helyenként a freskóréteget tartó tégla felületét is tönkretette. Ezáltal jelentős eredeti felületek vesztek el, amit csak rekonstrukcióval lehetett pótolni. A restaurálás befejeztével a barokk művészettörténet olyan gyöngyszemét láthatjuk viszont a novai templomban, ami méltó a XVIII. század szellemiségéhez…” olvasható a templom honlapján, amihez annyit tennénk hozzá, aki teheti, nézze meg ezeket a freskókat, az impozáns belső tereket, amelyeknek hívatlan látogatói is voltak. 2002-ben egy tavaszi reggelre betört a templomba egy nyugat-magyarországi bűnbanda, amely orgazdai megrendelésére, a szószékről, illetve a főoltárról 11 fából készült, aranyozott szárnyú angyalt vittek el, melyek értéke mintegy 15 millió forint volt. Sajnos a műtárgyak nem kerültek elő…

Tavaly nyárra elkészült a templom eredeti barokk orgonájának felújítása is, amely 1787-ben, Jetter János Jakab kőszegi mester műhelyében gyártottak. Az 1970-es évek végétől használhatatlan hangszer teljes restaurálására, felújítására 2018-tól nyílt lehetőség. Ezentúl ez az orgona is megszólalhat a szertartásokon, koncerteken.