Szent Mihály templom az 1700-as évekből – kápolna a Becehegyen

Ott jártunkkor szorgos asszonyok takarították a templomot, eljött a tavasz, az istenházát a közelgő ünnepekre készítették fel. A járvány azonban mára néptelenné tette a templomot is. A Balaton part zalai falvai közül először Györök népe épített magának templomot 1715-ben saját költségen. Jó hatszáz évvel korábban, a település írásos említése is templomhoz kötődött, hiszen 1121-ben, az Almádi bencés kolostor alapításánál olvashatunk a Guro nevű birtokról, ami a mostani Balatongyörök elődjeként létezett. (Almádi, anno a Tapolcától északkeltre található Monostorapáti mellett feküdt.) Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta. Györököt az elmúlt évszázadokban több néven is említették, a középkorban, 1389-ben például hívták Gereknek, 1462-ben Gerewknek, 1557-ben Gyoroghnek, majd 1696-tól sokáig Meszes Györöknek nevezték. A falu vezetése abban bízva, hogy a Balaton előnév vonzóvá teszi a turisták számára a települést, 1903-ban Meszes-Györökről, Balaton-Györökre változtatta a község nevét. De térjünk vissza az igazán régmúlthoz is, hiszen ez a táj az időszámítás kezdetén is lakott volt. A római birodalom idején, a 2-3. századában Pannónia provinciáiban, az Aquincumba vezető hadi út mentén itt egykor vámhely és fürdő volt, ez utóbbi ma is látható a Szépkilátó közelében.

1715-ben, a falu Szent Mihály arkangyal tiszteletére építette fel templomát, amit 1745-ben újjáépítettek. Györök 1733-ban Nemesvita filiája volt, majd az 1756-ban alapított edericsi plébánia leányegyháza lett. Ezt az állapotot őrizte meg Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplóbejegyzése is. Padányi 107 egyházmegyés templomot épített fel, vagy újíttatott meg, s Festetics Kristóf közbenjárására 1761-ben Györököt Keszthely filiájává tette.

Közel egy évszázaddal később, 1831-33 között klasszicista stílusban ismét újjáépítették a templomot. A munkák egy része a közösségi számadásokban is jelen volt, feljegyezték például 1831-ben a mészégetők ellátásának kiadásait. De voltak adományozások is, az 1829-ben elhunyt Móritz Benedek, akinek örököse nem volt, a györöki szőlőhegyen lévő „ősi és szerzeményi” birtokait hagyta a györöki egyházra.

A templom épületét 2001-ben újították fel, jelenleg műemléki oltalom alatt áll.

Festett üvegablakai, s berendezése 19. századiak, orgonáját Országh Sándor építette 1900 elején. A templom előtt egy 1848-as kőkereszt őrzi a szabadságharc emlékét.

A györökiek nagy becsben tartják a Szent Mihályról elnevezett templomukat és a körülötte lévő régi, szépen felújított halászházakat, amelyek sajátos bájt adnak a település e részének.

Györök ékszere a fölötte magasodó szőlőskert a Becehegy, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogató elé a Balatonra. Sok művész vásárolt magának pincét a hegyen, voltak hírességek, akik életében nagyon fontossá vált ez a domboldal, s az itt eltöltött idő. Simándy József Kossuth-díjas operaénekesnek Balatongyörökön a Petőfi utcában háza, Becehegyen pedig szőlőbirtoka volt. Bertha Bulcsú író, Balatoni évtizedek címmel írt szociográfiát, amelyben többek között ezt olvashatjuk: „A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik.”

Takács Gyula költő, író, műfordító 2003-ban kapott Balatongyörök díszpolgára címet, műveiben a Balaton mellett élők sajátos életmódja vált témává, miután 1956-ban Becehegyen vásárolt egy szőlőbirtokot. Nyarainak nagyobb részét itt töltötte, s írói műhellyé vált házában alkotott. Mint írja: „A becehegyi szőlőt azért vettem, mert rám a szőlő nevelő hatással volt. A szőlő ugyanis megköveteli azt, hogy az ember éljen és dolgozzon abban a tájban, ahova letette élete esztendőit. Nemcsak a szépet jelenti, hanem munkát is, mert az én kertem egy aránylag sivár, mészköves terület volt.”

Évszázadokon át nagyon sokan mondhatták el Takács Gyula szavaival: „az ember éljen és dolgozzon abban a tájban, ahova letette élete esztendőit…” Számukra fontos volt, hogy segítséget remélve, Istennek is adózzanak. Becehegy szőlősgazdái 1907-ben kápolnát építettek Becehegyre, amit Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. Közvetlen közelében volt üdülőtelke Simándy Józsefnek A kápolnát a környező falvak, Nemesvita és Balatonederics szőlősgazdái száz évvel később együtt újították fel 2007-ben. Oltárát 2010 nyarán restaurálták. Az említett települések lakói jelenleg is közös istentiszteleteket tartanak itt a Szentháromság búcsú alkalmával, szabadtéri szentmisével.