Sipos Edit pszichológus szerint nem csak a testi, a lelki egészségünk megőrzése is fontos

A komfortzónánkon belül képesek vagyunk megbirkózni a feladatokkal, ám ez most nem az: sokkal inkább az úgynevezett pánikzóna, magyarázza a szakember, milyen hatása van a járványnak, illetve a korlátozó, a védekezést szolgáló intézkedéseknek, például az otthon maradásnak, a digitális tanrendnek.

– Mindez új feladatot, kihívást jelent – fogalmaz Sipos Edit –, hiszen felborult az életünk, bizonyos szempontból megszűnt az intimitás. Azzal, hogy a családtagok nem mennek el otthonról, átstrukturálódnak a mindennapok, s az összezártság nagyon sok feszültséget, stresszt okozhat. Persze, van ennek a helyzetnek jó oldala is: most kénytelenek vagyunk új képességeket, készségeket kifejleszteni, amik a jövőben személyiségünk fejlődését szolgálják, erősödik például a megküzdő és problémamegoldó képességünk.

A szakember azt tanácsolja, a megváltozott körülmények között se térjünk el a napi rutintól, tartsuk a megszokott idősávokat, vagyis a szülők segítsék és ösztönözzék azt, hogy a gyerekek ugyanúgy keljenek, reggelizzenek, öltözzenek, s időben kezdjenek el tanulni. Az is lényeges, hogy anya és apa elérhető legyen, beszélgessen sokat a család, mert bár az iskolamentes időszak először tetszhet a piciknek, de később veszteségként élhetik meg a barátok, társak s az együttlét hiányát. A nagyobbak jobban boldogulnak, ők már az online térben elég jól eligazodnak, teszi hozzá, hangsúlyozva: természetesen rájuk is oda kell figyelni, őket is segíteni kell.

– Szeretném felhívni a pedagógus kollégák figyelmét arra – folytatja Sipos Edit –, hogy az eddigi tapasztalatok szerint túl sok feladatot adnak. Valószínűleg ennek a teljesítményszorongás az oka, mert szeretnék jól csinálni, megfelelni, de nem feltétlenül találják meg mindig azt az ideális mennyiséget, ami egy fiatal és a családja számára kezelhető.

Ha a szülő változást lát gyermeke viselkedésében, akkor szakemberhez kell fordulni, javasolja a pszichológus. Előfordulhat, hogy egy korábbi fejlettségi állapotra csúszik vissza, például bepisil, de kialakulhat alvás- és táplálkozási zavar is. Ez mind arra utal, hogy a helyzet túl nagy feszültséget okoz, és azt a gyerek már nem tudja kezelni.

Sipos Edit szerint érdemes tanulmányozni a Vadaskert Alapítvány által összeállított útmutatót, amely szintén azt tanácsolja, kezdjük időben a napot, tartsuk be a napirendet, és nagyon fontos a rendszeres mozgás is.

– Az otthonlét magával hozza, hogy kicsit ellustulnak a gyerekek és akár a felnőttek is, viszont a mozgás a lelki egészségre is nagyon jó hatással van – fogalmaz a szakember. – Lényeges továbbá, hogy a fiataloknak biztosítsuk a társaikkal való kapcsolattartás lehetőségét, ami most leginkább online formában lehetséges, ám óvjuk őket a közösségi média negatív hatásaitól, s lehetőséget kell teremteni arra, hogy a gyerekek külön is lehessenek, picit elvonulhassanak a saját intim szférájukba.

Ahol van házi kedvenc, őt is „be lehet vonni” az új helyzet kezelésébe, hiszen egy állat simogatása a pulzusszám és a vérnyomás csökkenését eredményezi, és segít a nyugalmi helyzet elérésében (ezt igazolják az állat asszisztált terápiák is), de ettől függetlenül ki kell alakítani bizonyos technikákat, amik működnek a családi térben.

Sipos Edit úgy véli, jó ötlet lehet, ha kijelölünk a lakásban valahol egy veszekedőhelyet, ahol persze, ahogyan humorral mondani szokták, csont nem törhet, vér nem folyhat, azonban le lehet vezetni a felgyülemlett feszültséget.

– Megtaníthatjuk a gyerekeket arra is, adjanak valamilyen jelet, amikor úgy érzik, most már a robbanás szélén állnak – tanácsolja a pszichológus. – Ez lehet egy szó, egy gesztus, amiből a többiek tudják, az ő feszültségszintje olyan magas, hogy vigyázni kell, vagy ha kitör, akkor azon nem szabad meglepődni, és jól kell kezelni.