A közalkalmazotti jogviszony helyébe a munkaszerződés lép?

- Már egy évtizede mi magunk is folyamatosan szorgalmazzuk, hogy a változó világhoz igazodjék a közalkalmazottak státuszát meghatározó szabályozás, hiszen a megújításra nagy szükség van, benne a régóta elhatározott úgynevezett életpályamodellre, de a minisztériumi javaslattal kapcsolatos, a húsvét napjaira korlátozott véleménynyilvánítási lehetőség rövidsége őszintén meglepett bennünket – mondta Cserhalmi Henriette, az 1989 óta létező Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Zala megyei elnöke, a Pro Meritis-díj tavalyi díjazottja. A húsvét előtti tervezet kiküldése után, mint ismeretes, kedden délelőttig tehettek írásbeli észrevételt az érdekképviseleti és szakmai szervezetek. Hogy ezeknek – a jogalkotó által is elfogadható – tartalmi elemei hogyan épültek be a szerdára virradóra dr. Semjén Zsolt (KDNP, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter, miniszterelnök-helyettes) által egyéni országgyűlési képviselői indítványként benyújtott módosító javaslatba, arról a szakszervezeti tisztviselő nem tud érdemi információval szolgálni.

- A zalai szakszervezeti tagság, amely a zalai közgyűjteményi intézményekben dolgozók 50-70 százalékát teszi ki, így a húsvét napjait nem az egyik legnagyobb keresztény ünnep átélésével töltötte, hanem tanulmányozta a javaslatot, és folyamatosan egyeztetett telefonon, elektronikus úton – folytatta a zalai érdekképviseleti elnök. – Egyeztetés után mi is csatlakoztunk a KKDSZ észrevételeihez, amely azonos a szakszervezeti ernyőszervezetek állásfoglalásával: halasszák el ennek a törvénymódosításnak a tárgyalását a rendkívüli helyzet utáni időre, hiszen a munkáltatók fenntartói, például az önkormányzatok sem tudnak most érdemben ülésezni, ráadásul alapító okiratok módosítását, a számviteli rendszer átalakítását igényli a változás. Erre e járvány sújtotta ügyintézés nincs felkészülve. Üdvözöljük az ezzel együtt javasolt 6 százalékos béremelés ígéretét, de mivel a végrehajtási utasítás részletei sem ismertek, nem tudjuk, hogy az alapbérre vagy a közalkalmazotti jogviszonyhoz tartozó juttatásokra, járulékokkal kiegészülő havi jövedelemre vonatkoztatható-e a keresetnövekedés.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetését szorgalmazó indítvány hangsúlyozza, a cél az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátásában foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, az anyagi elismerése elősegítése, valamint a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése, a 21. századi követelményekhez igazítása. A kulturális intézményben foglalkoztatottaknak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény (Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonya az új törvény után a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át.

A törvénymódosítás indoklásában olvasható továbbá, hogy a kormány a művészeti szervezetek, a közművelődési intézmények és a közgyűjtemények közalkalmazottjainak jogviszonyváltásával párhuzamosan 6%-os béremelést biztosít a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozóknak, méghozzá 2020. január 1-jéig visszamenőleg. A törvényjavaslattal a munka világát érintő nemzetközi normák hazai jogba történő átültetése a munkaerőpiac rugalmas alkalmazkodási képességét, a foglalkoztatás biztonságát és a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségeken alapuló állami foglalkoztatáspolitika feltételeit teremtik meg. Hangsúlyozza továbbá, hogy az elmúlt 30 év alatt bekövetkezett, a munka világát érintő változások, az egyes hivatásrendek differenciálódása, az azokra vonatkozó speciális szabályozás jelentős mértékben kiüresítette a Kjt.-t, ami nem tudta követni a munkaerőpiaci és munkajogi változásokat, életszerűtlenné vált. Ennek következtében indokolt a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonynyá alakítása, az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása, azzal a garanciális rendelkezéssel, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít.

- A könyvtári világot ismerem, ott évek óta nehezen pótolhatók a kieső, távozó diplomások, a helyüket olykor középfokú végzettségűekkel lehet csak feltölteni, őket természetesen azonnal szakmai képzésre küldi a vezető, mindez az alacsony bérrel magyarázható – tájékoztatott Cserhalmi Henriette, aki a megyei könyvtár munkatársa, igaz, hamarosan nyugállományba vonul. – Ezen a jutalom, az utazási kedvezmény, a nyugdíj előtti hosszabb felmentési idő, a szabadság mértéke, a tudományos kutatási lehetőség és a kiegészítő juttatások sora sem segített. Félő, hogy a kitűnően működő zalai kistelepülési ellátórendszerünk is kárát látja mindennek, pedig a zalai kis falvak elmúlt évekbeli kulturális kínálata, túlzás nélkül mondhatom, ennek köszönheti a létét. Úgy vélem, a vidék lakosságmegtartó erejéhez hozzájárultunk, s ez a faluprogramban sem lehet elhanyagolható.

A zalai szakszervezeti vezető felvetette: ha valaki nem fogadja el az új szerződést, a végkielégítésének a forrása vajon beépült-e az intézmények költségvetésébe, a januárig visszamenőleges 6 százalékos fizetésemelés esetleges költségtöbbletével együtt?

Az intézményvezetők, köztük a zalaiak is, amiatt aggódnak, hogy a módosítás törvényerőre emelkedése esetén miként és mennyi idő alatt valósítható meg az alapító okiratok módosítása, a kincstári törzskönyvi bejegyzés, a munkaszerződések tartalmi meghatározása, a nyilvántartási, számfejtési rendszer átalakítása. Mint ismeretes, az előterjesztés szerint júliusban kellene lefolytatni a munkaszerződések megkötését.

A módosítás tehát a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá előadóművészeti, színházi és nagyzenekari munkavállalók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását szüntetné meg. Ami ellen a szakszervezeteken túl egyebek között az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, a Magyar Levéltárosok Egyesülete és a Magyar Népművelők Egyesülete is észrevételeket tett, azzal az együttműködési készséget kinyilvánító ígérettel, hogy „a veszélyhelyzet elmúltával a tervezett változtatások széles körű következményeit megvizsgáló hatástanulmány és a fenntartók véleménye ismeretében szakmai szervezeteik készségesen működnek közre a jogszabálytervezetben felvetett kérdések, különösen a kulturális feladatok hatékonyabb ellátását és a kulturális területeken foglalkoztatottak méltányos anyagi elismerését célzó intézkedések kidolgozásában ”.

Végül vegyük számba, mit is jelent(ett?) a közalkalmazotti jogviszony, amely állami vagy önkormányzati közfeladat, közszolgáltatás ellátásához kötődik. Ez esetben a munkáltatói oldalon államigazgatási szervnek nem minősülő állami költségvetési szerv áll, illetve a helyi önkormányzat által a közfeladatok ellátására létesített szerv, intézmény. A munkáltató lehet akár a helyi önkormányzat is, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására létesített jogviszonyoknál. A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel jött létre, pályázat útján betölthető állások esetén. A rendelkezések a kiszámíthatóságot és biztonságot hivatottak biztosítani, ilyen a jogviszony megszüntetésének szigorúbb szabályozása vagy a garantált előmeneteli és illetményrendszer. A hatályos kormányrendelet szerint az e halmazba tartozó (teljes munkaidőben foglalkoztatott) munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére alapbérként megállapított garantált bérminimum 210 600 forint. A végzettséget, tudományos előmenetelt, diplomákat és a munkában eltöltött időt figyelembe vevő bértáblák legmagasabb összege sem éri el a 400 ezer forintot.