A Shanghaiban gyógyító dr. Závori László szerint rendkívül fontos a fegyelmezettség

– A statisztikák mutatják-e, hogy csökken az új esetek, illetve nő a gyógyult páciensek száma?

– Igen, a múlt héten először fordult elő, hogy Kínán belül már nem regisztráltak új fertőzést, minden új eset külföldről érkezett az országba. Ezzel párhuzamosan a gyógyult esetek száma természetesen folyamatosan növekszik, ezért is jelenhettek meg olyan vélemények a világsajtóban, hogy Kína talán túl van a járvány legrosszabb részen. Ezzel szemben az általános kommunikáció jelenleg Kínában az, hogy mindenképpen jó hírek ezek, de egyelőre korai ünnepelni és továbbra is fenntartják a korlátozások nagy részét.

– A biztos javulás mennyi idő alatt következhet be, milyen fegyelmezettség kell hozzá az emberek részéről?

– A sürgősségi osztályon, ahol dolgozom, már január közepe óta tetőtől talpig védőfelszerelésben dolgozunk. Közel két hónapig állt az egész ország, a létfenntartáshoz szükséges üzletek kivételével minden zárva tartott. Tudni kell, hogy Ázsiában jellemzően magas a társadalmi fegyelem, így Shanghai utcái is kiürültek, a tömegközlekedésen is alig volt ember. Az utcára mindenki csak maszkban mehet ki, minden sarkon testhőt mérnek, minden üzletben, liftben óránként fertőtlenítenek. Lázasan, légúti panaszokkal csak kijelölt kórházakba vagy ambulanciákra lehet menni, ezzel is biztosítva, hogy például az orvosi védőfelszerelésekből fenntartható legyen a megfelelő utánpótlás. A reptéren lényegében minden érkezőt letesztelnek és két hétre karanténba helyeznek az illetékesek. Egyszóval nagyon komolyan veszik a dolgot már nagyon régóta, ugyanakkor az emberek együttműködése is elengedhetetlen ebben a helyzetben.

– Ön milyen taktikát követ a fertőzéssel szembeni védekezésben? Hiszen orvosként fokozott veszélynek van kitéve…

– Semmilyen extra vagy különleges taktikám nincsen. Ha elhagyom a lakást, akkor maszkot viselek, nagyon figyelek arra, hogy lehetőleg ne érintsem meg a kezemmel az arcomat, a lehető leggyakrabban mosok kezet, valamint lehetőség szerint kerülöm a tömegközlekedést. Mindezek

mellett próbálok a lehetőségekhez mérten megfelelő mennyiségben aludni, valamint odafigyelni arra is, hogy egészségesen étkezzek.

– Hol látja a legnagyobb okát az európai problémáknak?

– Szerintem a legnagyobb gond az, hogy hiába volt a világnak két hónapja felkészülnie erre a járványra, nekem úgy tűnik, hogy nagyon kevés ország vette igazán komolyan ezt a fenyegetést és hasonló hibákat követtek, illetve követnek el, mint a legelején Kína is. Sajnos az európai helyzetet az is nehezíti, hogy nem egy fő góc van, mint Kínában, hanem számos, egymástól távoli területen alakultak ki fertőzött részek. Egy másik el nem hanyagolható tényező, hogy a nyugati emberek sokkal kevésbe irányíthatóak, kevésbe szabálykövetőek, mint az ázsiai országok lakosai. Az állami intézkedések pedig mit sem érnek, ha az állampolgárok nem érzik saját felelősségüknek, hogy a saját mindennapi életükben a lehető legnagyobb mertekben csökkentsék a vírus terjedésének az esélyét. Ez egy csapatmunka, ahol mindenkire szükség van a siker érdekében.