Ritka régészeti akció Zalaegerszegen! – Elszakadnak az anyaföldtől a középkori téglaégetők

A megmentett leleteket a tervek szerint úgy két év múlva láthatjuk viszont, az addigra megépülő Mindszentyneum állandó kiállítása részeként.

A nem mindennapi munkáról – amelyhez a forrást a Mindszentyneum költségvetéséből különítették el – tegnap tartottak sajtótájékoztatót a helyszínen.

Mint arról már 2017 novemberében beszámoltunk, a tervezett beruházás mintegy 900 négyzetméternyi területén ásatások indultak, ugyanis itt húzódott Egerszeg középkori várának keleti széle. A vagy 50 ládányi leletanyag mellett több téglaégető kemencének is nyomára bukkant a Göcseji Múzeum régészcsapata. Ezek közül kettő – viszonylag jó állapota miatt – legalább részben megmenthetőnek tűnt...

S hogy miért állt itt egymáshoz feltűnő közelségben több téglaégető kemence? S hogy milyen építmények számára készülhetett a sok tégla?

A 14. század végén, 1394- ben Egerszeg a veszprémi püspök fennhatósága alá került. Neki köszönhetően jelentős munkálatok kezdődtek a településen, például a jelenlegi nagytemplom helyén álló plébániatemplom gótikus átépítése, illetve a bíróság régi szárnya alatt húzódó püspöki udvarház megépítése. Kézenfekvőnek tűnik, s a téglák sajátosságai is arra utalnak, hogy mindkét fontos munkához e kemencesor szolgáltatta az építőanyagot.

- A 14. század végén, illetve a 15. század elején működhettek itt ezek a téglaégető kemencék, s jelentőségüket növeli, hogy ebből a korból nem igazán maradt fent megfogható objektum – mondja Simmer Lívia ásatásvezető régész. – Már a két évvel ezelőtti ásatások alkalmával felmerült a kemencék megmentésének ötlete, így elvégeztük a szükséges állagmegóvásukat. Geotextillel takartuk le őket, amire vastag szalmaréteg került, majd újabb geotextil, hogy megóvjuk a nedvességtől és a fagytól. A szalmaréteget háromszor is cseréltük, így a két objektum minimális állapotromlással vészelte át az eltelt időszakot. Korábban szóba került, hogy eredeti helyükön őrizzük meg a kemencéket, s üveglap alatt lehessen majd őket megtekinteni. A beruházók azonban jelezték, hogy a Mindszenty-emlékmúzeum kivitelezése olyan gépi földmunkákkal jár, amelyek ezt nem teszik lehetővé. Szerencsére a két viszonylagos épségben megmaradt kemence maradványait az épített örökség védendő emlékének nyilvánította az Örökségvédelmi Hivatal, így mód nyílik a kiemelésükre, s a múzeumon belüli bemutatásukra. A kisebb kemence 14-15, a nagyobbik mintegy 18 négyzetméternyi lehetett, s két különböző típust képviselnek. A kapacitásukat nehéz megbecsülni, de tavaszszal Erdélyben készülünk egy szimulációra, ahol rekonstruáljuk a működésüket.

A kemencék kiemelése nem szokványos feladat, ritkán alkalmaz ilyet a régészet. Korábban Pest megyében a Budapesti Történeti Múzeum emeltetett ki egy 2x2 méteres Árpád-kori kemencét, velük vették fel a kapcsolatot a zalai régészek. A munkálatokat így a BTE restaurátorai és háttércégük szakemberei végzik, a Göcseji Múzeum közreműködésével és szakmai irányításával.

- Sajnos egyben nem lehet kiemelni a több tonnányi anyagot, ezért fel kell darabolni a kemencéket – folytatja Simmer Lívia. – Előtte stabilizáljuk az építményeket, nehogy széthulljanak. Kerámiarestauráláshoz használatos ragasztó alkoholos oldatával kenjük be a felszínüket, majd gézzel stabilizáljuk. Száradást követően ez a -burkolat- viszonylag jól összefogja az objektumot.

A művelethez az egerszegi patikák teljes gézkészlete sem volt elegendő, nagy tételben kellett rendelniük, akárcsak a ragasztó oldására szolgáló denaturált szeszt. A darabokra -szeletelt- kemence részeit ezt követően el kell választani a földtől, amit alájuk csúsztatott vaslapokkal oldanak meg a szakemberek. Ezután egy markoló nagyon óvatosan alányúl, majd kiemeli a tömböt, amely raklapra kerül. Itt újabb védelmet kap, majd fóliázzák, s dobozba zárják. A stabilitás érdekében az üres részeket purhabbal és hungarocellel töltik ki. A raktárban további kezeléseknek, restaurálásnak vetik alá a szeleteket, egyebek mellett szilárdító anyagot injektálnak beléjük. A múzeum megépülését követően aztán a tömbök előkerülnek -szarkofágjaikból-, s újból összeillesztik azokat. A leendő kiállításon pedig a maradványokon túl animáció is segíti majd, hogy valós képet kaphassunk a kemencék működéséről.