„Ha böjtölsz, ne lássák rajtad…”

2020.02.27. 07:00

Hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjti időszak, amely bűnbánatra hív

Hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt a katolikus egyházban, szerdán sok helyütt elvégezték a hamvazás szertartását. A szentelt hamuval homlokra rajzolt kereszt bűnbánatra hívja az embert.

Péter B. Árpád

A hamvazkodás az elmúlásra is emlékeztet, s böjtre, megtisztulásra szólít, mondja Tóth Tamás Fotó: PBÁ

 

A hamvazkodás az elmúlásra is emlékeztet, s böjtre, megtisztulásra szólít, mondja Tóth Tamás Fotó: PBÁ

Hamvazószerda legfontosabb szimbóluma ez, a hamu az előző évi szentelt barkából való, s az elmúlásra, a halálra, és így a bűnbánat fontosságára figyelmeztet. A hamvazás szertartását II. Orbán pápa vezette be 1091-ben, de előképe már az ókeresztények hitéletében jelen volt, hiszen ezen a napon zsákruhába öltöztették a bűnösöket, akikért bűnbánati zsoltárokat mondtak, majd hamut szórtak a fejükre, és nagycsütörtökig nem léphettek be a templomba – vezeklésként.

A mai nagyböjt viszont már nem a külsőségekre, épp ellenkezőleg, a belső megtisztulásra koncentrál, s a hamvazószerdai, illetve péntekenkénti hústilalom mellett elmélyülést, valamiről való lemondást vagy pluszcselekedet felajánlását jelenti.

Erre hívta fel a tegnap reggeli szentmisén a diákok figyelmét, s persze az idősebbekét is Reziben Tóth Tamás hévízi káplán az áldás előtt elmondott rövid intelmében.

– A felnőttek és a gyerekek egy idő után képesek túlpörögni – fogalmazott diáknyelven a káplán. – Sokat dolgozunk, a fiatalok iskolában vannak, tanulnak, és azt érezzük, hogy egyszer csak elszalad velünk a ló, már nem tudjuk magunkat visszafogni, nem figyelünk, szemtelenkedünk, bántjuk a másikat, agresszívek, rosszindulatúak vagyunk. A nagyböjt pont arra való, hogy egy kicsit visszavegyünk, saját magunkból is. Nem kell szomorkodni, erről nincs szó, hisz’ pont a Szentírás mondja: ha böjtölsz, akkor ne lássák rajtad. Nyugodtan lehet mosolyogni, olvassuk a Bibliában, fújd be magad még parfümmel is, mosakodj meg, legyél szép és tiszta. Közben azonban próbáljunk meg gondolatokat kimutatni a másik felé. A böjt arról is szól, hogy egy kicsit legyünk kedvesek a másik emberrel, a tanárainkkal.

Tóth Tamás elmesélte, Déván például úgy készülnek a gyerekek a húsvétra, hogy írnak a pedagógusaiknak kis feljegyzéseket, cetliket, ilyen mondatokkal, ígéretekkel: a mai órán nem feleselek, nem beszélgetek, a mai órára készülök… A káplán azt kérte, ne csak a pedagógusok legyenek a böjti időszakban példaadók – például egy-egy feleltetés elengedésével –, hanem a gyerekek is, egymás és a felnőttek számára egyaránt.

A rezi szentmisén a diákok s a falu lakói is hamvazkodtak, amely során a káplán hamuval keresztet rajzolt a homlokukra, miközben azt mondta: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”.

A nagyböjt hamvazószerdától húsvétig tart, Jézus 40 napos böjtjét követve. Kevésbé ismert tény, hogy vasárnap, az Úr napján nincsen böjt, ezért ez az időszak, a hat vasárnappal együtt, valójában 46 napos. A bizánci rítus szerint pedig még ennél is hosszabb, mert a keleti keresztények szombaton sem böjtölnek, így ott a húsvéti készület a hamvazószerda előtti második vasárnapon kezdődik, amit húshagyó vasárnapnak neveznek.

A böjt jelen van a reformátusoknál is, igaz, ott nem jár hústilalommal, bár mint Hella Ferenc nagykanizsai lelkipásztor fogalmazott, az idősebbek közül néhányan ezt is megtartják. Arra hívta fel a figyelmet, hogy böjtölni nem magunkért, másokért, kihívásként megélve, netán kényszerből vagy megfelelési vágyból kell. Pláne nem érdemszerzésből, fogyókúrából – de főként nem Isten nélkül.

– Sőt: csakis Istennel és Istenért – szögezte le Hella Ferenc. – A böjt arról szól, hogy lemondunk valamiről vagy vállalunk valami pluszt. Megüresítjük magunkat, akár testileg, de egyúttal engedjük Istennek, hogy lelkileg feltöltsön. Megtisztítjuk magunkat, még ha ez néha fáj is. Erőt pedig ehhez Istentől nyerhetünk, bűnvallással, őszintén megállva előtte.

S tán érdemes a böjti idő elején néhány fontos, történelmi mondatot is megismerni, értelmezni, átgondolni. Aranyszájú Szent János például azt mondja, azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak, hanem azt, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.

Szent Ágoston pedig kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb étkeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek – szögezi le –, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása…

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában