Civilek növekvő szerepe a hiányzó szolgáltató intézmények pótlásában is

Többek közt ez is elhangzott tegnap a Zalai Falvakért Egyesület által a Fürdő Hotelben megrendezett kétnapos, a „Közösségi kapcsolatokkal a helyi fejlődésért” címet viselő konferencia nyitónapján. Az esemény része egy, a határokon átnyúló együttműködések kialakítását célzó uniós projektnek, amit a civil szervezet csallóközi, mezőségi, székelyföldi, Lendva térségi, illetve hazai partnereivel valósít meg.

Guitprechtné Molnár Erzsébet, a Zalai Falvakért Egyesület elnöke elmondta: projektjük lényege a kis falvakban kialakítható együttműködési lehetőségek feltárása és a közösségek erejét kiaknázó műhelymunka. Szeder-Kummer Mária ügyvezető titkár arról beszélt: az elmúlt két évben olyan jó gyakorlatokat gyűjtöttek, melyekből a kistelepülések építkezni tudnak, továbbá ajánlásokat is megfogalmaznak a döntéshozók felé a falvak jövője érdekében. Kutatásaik konklúziója például, hogy a helyi civil szervezeteknek növekvő szerepük lesz az aprófalvakban, hiszen bár sok helyütt önkormányzat van még, de a szolgáltató jellegű intézmények hiányoznak – pedig épp az aprófalvakban lenne a legnagyobb szükség rájuk.

Tegnap előadást tartott Kovách Imre szociológus, az MTA társadalmi integráció és társadalompolitikai osztály vezetője is, aki rámutatott: a falvak jövője azon múlik, hogy a helyi közösségek képesek-e együttműködni, gondolkodni – erre kényszeríti őket geopolitikai helyzetük, a hazai településrendszer struktúrája. Ugyanis hazánkban a népesség nagy része még mindig vidéken él, városiasodási folyamatok pedig nincsenek egész Közép-Kelet Európában.