2019.08.12. 16:00
Kutyakaland a hetes főúton – Nem tűnt fel a gazdinak otthon, hogy kereket oldottak a kutyái?
Sajnos, gyakori látvány lakott területeken kívül (is) az úttesten kóborló kutya. Sok négylábútól a korábbi „tartója” próbál megszabadulni ily' módon, persze, arra is van példa, hogy az eb old kereket otthonról.
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
Dél-Zalában a hetes főút mentén szinte természetes jelenségnek számít a kolbászoló négylábú. Annak ellenére is, ha a közelben nincs lakott terület, ahonnan elruccant volna egy kis útszéli kalandra a jószág. Nyilván, több kutya képes arra, fajtától függően, hogy hosszú kilométerekre elkódorogjon otthonról. Azonban szomorú tény: nagy részüket gazdájuk teszi ki az út szélére, ha otthon feleslegessé válik a korábbi kedvenc. Ha szerencséje van a kutyának, valaki megszánja és hazaviszi magával. Vagy, az állatmenhelyre kerül, ahol szintén gondoskodnak róla. Rosszabb esetben – mert sajnos, gyakori az ilyen eset – autó kerekei alá kerül a jószág.
Hasonló vége lehetett volna annak a történetnek, amelybe nemrég a véletlen folytán, e sorok írója is belecsöppent. A hetes főút petriventei-rigyáci szakaszán közlekedett autójával, amikor két, fekete puli „lestoppolta”. Egy rendőrautóval együtt tartóztattak fel: ugyanis az út kellős közepére feküdt a két eb. Muszáj volt megállni, különben nem lett volna jó vége a kutyák számára a kalandnak. Az állatbarát, csupaszív rendőrök úgy látták jónak: nem csak a balesetveszély miatt, hanem azért is, hogy biztonságos helyre jussanak a kutyák, muszáj segíteni. Több órás tortúra követte a „kutyák” mentését.
Székely Tamás rendőr törzszászlós és Farkas Alex rendőr törzsőrmester, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Letenyei Rendőrőrsének munkatársai a saját muníciójukból adtak enni a kutyáknak, vízzel pedig – tálca híján – a saját kezükből itatták meg őket. Ám a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy nem volt könnyű kideríteni, melyik településhez tartoznak az ebek, mivel a közelben több falu is volt. A kutyák későbbi elszállíttatásának költségeit az illetékes önkormányzatnak kell fizetnie.
Korábban már írtunk róla: nem szívesen vállalja be sok falu a kóbor kutyák elszállíttatásának 30 ezer forintos díját. Az említett kutyakaland olyan szinten pozitívan végződött, hogy a rigyáci önkormányzat együttműködő volt és fedezte az elszállíttatás költségeit. Annak ellenére, hogy vitatható volt, melyik faluhoz tartozik a hely, ahol a kutyák kóboroltak… Utólag viszont kiderült: a pulik Petriventéről származnak, egy helyi család tulajdonai. Mivel feltűnő jelenségnek számítanak és sokszor csavarognak a környéken, sokan ismerik őket. Azonban az eset során lakhelyükről „mégsem ismerte fel” a kutyákat senki.
A négylábúak kalandja azonban viszonylag „pozitívan” zárult: egyik kutyát, a kis banda hölgytagját sikerült a kanizsai menhelyre szállítani, a párja viszont, a menhely munkatársát látva, elinalt.
-Gyakori, szinte hetente rendszeres feladatot ad nekünk a főút mellett kóborgó állatok elszállítása – ezt Skanecz Tamás, a nagykanizsai állatmenhely telepvezetője mondta. – Míg a kanizsai önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás értelmében a város közigazgatási területén díjmentesen bevisszük az állatotthonba a gazdátlan ebet, addig a falvak esetében mindez díjköteles: 30 ezer forint. Ezt sok esetben nem szeretik „bevállalni” a községek, noha az önkormányzatok feladata a kóbor állatokról való gondoskodás is. Mindig a falu jegyzőjét kell értesíteni ilyen esetben, akinek intézkednie kell. Ő veszi fel velünk is a kapcsolatot s mi a kutyáért megyünk. Azonban, amikor nem együttműködőek a falvak, akkor sajnos minden költség ránk hárul. Továbbá az is, hogy gondoskodnunk kell az ebről, amíg örökbe nem fogadják – mondta Skanecz Tamás. Ahogy azt is: ha a menhelyre szállított ebért két hétig nem jelentkezik a gazdája, akkor a kutya örökbe adható.