Utazás előtt mindenképpen érdemes biztosítást kötni, de kerülni kell a túlbiztosítást

Az európai egészségügyi kártya és a bankkártyákhoz ingyen vagy pár ezer forintért járó biztosítás sok esetben nem, vagy csak részben fedezi a külföldön felmerülő költségeket. Ezért a napi pár száz forintba kerülő biztosítással vagyonokat takaríthatunk meg, de azért túlbiztosítani sem kell. Mielőtt szerződést kötnénk, tekintsük át a már meglévő biztosításainkat, hogy mire nyújtanak fedezetet, és csak a hiányzó elemekre kérjünk ajánlatot.

– Többszörös biztosítással ugyanis nem növekszik meg az ingóságainkban keletkezett kárért fizetett térítési összeg – hívta fel a figyelmet rá dr. Lackner Melinda.

A zalaegerszegi ügyvédet annak kapcsán kérdeztük, hogy több olvasónk jelezte, biztosítási üzletkötők próbálták rábeszélni őket szerződésre, és amikor jelezték, hogy már van biztosításuk, azzal érveltek, ez nem kizáró ok, mert akkor több helyről is kaphat kártérítést a szerződő. Ez azonban nincs így, szögezte le dr. Lackner Melinda.

– A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, míg a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles – kezdte az ügyvéd. – A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében, a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében, kárbiztosításban vagy a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében, összegbiztosításban áll – mondta.

A kárbiztosítási szerződés általános szabályai között szerepel a túlbiztosítás tilalma.

– Vagyis a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Ha a biztosítási összeg a forgalmi értéknél nagyobb, túlbiztosításról van szó, és ez esetben a szerződés a forgalmi értéket meghaladó részében semmis. Azaz a biztosító nem köteles helytállni, a biztosított viszont a biztosítási díja leszállítását kérheti. A biztosítási összeg egyébként a biztosító teljesítésének felső határát is jelenti – magyarázta.

Kivétel ezen szabály alól, ha például a felek szerződése szerint a biztosító a kárt a biztosított vagyontárgy új állapotú beszerzési ára erejéig köteles megtéríteni. Ez különösen gépjármű-biztosítás esetén gyakori. Az új érték biztosítás feltételeit a szerződés tartalmazza. Az új érték pedig az az összeg, amelyért a biztosított az elpusztult, illetőleg megsérült vagyontárgyat új dologgal pótolhatja, illetőleg helyreállíthatja.

– Példaként említhető még, hogy mezőgazdasági biztosítás esetén a várható érték, tehát a várható termés lehet a kár megtérítésének alapja – tette hozzá.

A korábbi polgári törvénykönyv nem szabályozta a többszörös biztosítást, de a bírói gyakorlat a túlbiztosítás tilalmából indult ki, és az utóbb kötött biztosítási szerződéseket semmisnek tekintette.

A hatályos polgári törvénykönyv nem zárja ki a többszörös biztosítás lehetőségét, annak azonban korlátja a káron szerzés tilalma, tehát káron nem lehet gazdagodni. Ebből következően érvényesen ugyanazon biztosítási érdekre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosító azonban csak a biztosítási összeg erejéig térít, ily módon az ingóságban bekövetkezett kár összegénél többet nem lehet elvárni a biztosítóktól.

A biztosított az igényét jogosult a biztosítók közül egyhez vagy többhöz benyújtani. Az a biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. Tehát okkal számíthatunk arra, hogy ha több biztosítóhoz benyújtjuk igényünket, akkor a társaságok nyilvántartása alapján ez ki fog derülni, és végül nem fogunk többször kártérítést kapni. Ezért több szerződés esetén érdemes kiválasztani a számunkra legkedvezőbb szolgáltatást nyújtót, és az alapján kérni a kártérítést.

Az úgynevezett összegbiztosítási szerződéseknél, ami jellemzően a személyhez kapcsolódó élet-, illetve baleset-biztosítást jelenti, ez az elv nem érvényesül, hiszen az ember egészsége, élete nem fejezhető ki egzakt módon pénzben. Ezért itt nincs korlát: tehát azonos biztosítási érdekre, azonos biztosítási kockázatra több biztosítás is érvényesen köthető, halmozhatók a biztosítói szolgáltatások.

Bárhogy is döntsünk, legfontosabb, hogy a szerződés megkötése előtt alaposan ismerjük meg a feltételeket, ahogy szokták mondani: az apró betűs rész rejti a lényeget. Tájékozódjunk a betegség, a baleset, a sürgősségi ellátás költségeinek viseléséről, a poggyászkárok rendezéséről, illetve az assistance szolgáltatásokról. Ellenőrizzük, mely országokra terjed ki a biztosítási szerződés hatálya, érvényes-e arra az országra, ahová indulunk és milyen biztosítási eseményekre vonatkozik. Fordítsunk figyelmet a biztosítási összegre és az orvosi kezelési költségek maximumára is. Győződjünk meg arról, hogy poggyászkárnál mi az a legmagasabb összeg, amit térít a biztosító. Előfordulhat ugyanis, hogy ez nem éri el a magunkkal vitt felszerelésünk értékét. Ha sportolni indulunk, kérdezzük meg, érvényes-e erre is a biztosítás vagy külön díjért vállalják a kockázatot. Ha mindezzel nem vagyunk tisztában, komoly csalódásokkal nézhetünk szembe, amikor kárunk megtérítését reméljük.