Zalaszántó patinás tája épített emlékekkel, történetekkel, vendégszeretettel vár

-A községünk páratlan természeti környezetének köszönhetően rendkívül színes kultúrtörténeti emlékekkel és természeti értékekkel büszkélkedhet, amelyeket szeretnénk megismertetni és népszerűsíteni látogatóink körében. Szinte a szomszédunkban található Hévíz, a hegytetőkről látszik a Balaton, benne vagyunk a nagy látogatottságú helyek turisztikai áramlatában, mégis csendes, megnyugtató vidék a miénk, számos egyedi látnivalóval – mondja Dézsi Attila polgármester.

1437-ben adományozta a települést és környékét, Tátika várával együtt Zsigmond király a Gersei Pethő főnemesi családnak, akik kiemelkedő szerepet játszottak Zala megye, ezen belül természetesen Zalaszántó történetében, hiszen a család tagjai több évszázadon keresztül voltak a település, valamint Tátika várának urai. Ekkoriban mezővárosi jogok illették a települést, megyegyűléseket tartottak itt, s híresek voltak az állatvásárai is. Ettől azonban jóval régebbi Zalaszántó megjelenése a megye térképén, hiszen a falu első említése 1236-ból való, mint a veszprémi püspök birtoka, s a tatárjárás után, 1257-ben már állt a 413 méter magas bazalt hegycsúcson Tátika vára is. „Tátika, mint egy korona/ Feltéve a tetőre, / Büszkén állott s nézett alá /A földre és időre…” – írta róla Kisfaludy Sándor.

- A Zalaszántó fölött magasodó Kovácsi-hegy, Világosvár részén épült fel Kelet-Európa legnagyobb sztúpája. A szentély mellé azóta egy gyönyörű meditációs központot is építettek. Évente mintegy 30-35 ezren látogatják a helyet, melynek megközelítése komoly feladatot ró ránk. Az idén sikerült leaszfaltoznunk egy nyolcszáz méteres szakaszt, s kilátásban van, egy további ezer méteres rész aszfaltozásának lehetősége is, ami nagyban javít az erre élő szántóiak életminőségén. Nem panaszkodni akarok, de több olyan létesítmény is van a területünkön, amelyek nem a mi tulajdonunk, de a turisták nekünk tesznek szemrehányást az elhanyagoltságuk, vagy a rossz megközelíthetőségük miatt. A faluban van például a Kotsy vízimalom, ami a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tulajdonában van, néhány éve felújították, s a közelmúltban újabb felújítás miatt bezárták, de több mint egy éve nem történik ott semmi. Ilyen hírességünk a Tátika vára is, ahol mi nem végezhetünk semmilyen munkát, mert nem a mi területünk. A saját kezelésű intézményeink, látnivalóink rendben vannak, s látogathatók is. Ilyen az Árpád-kori Szent Kozma és Domján templomunk, amit meg kellene erősíteni a közvetlenül mellette vezető nagy forgalmú út miatt, ehhez a tervek is elkészültek, de pályázati segítség nélkül nem tudunk belefogni a munkába. Van két másik kápolnánk is, az egyik a falu közepén lévő a Szent Vendel kápolna, amely az ország egyik legkisebb temploma. A szőlőhegyoldalban áll a Szent Donát Kápolna, ahonnan páratlan kilátás nyílik a szántói medencére – újságolja Dézsi Attila, aki látogatásra ajánlja a felújított Pethő kúriát, továbbá a tájházat is, ami szintén látogatható, s elmondja, vannak olyan -Azon dolgozunk a civil szervezeteinkkel, hogy sokakat vonzó nagyrendezvényeink is legyenek, s ezek egész éven át adjanak programot a helyieknek, a turistáknak. Ilyen a tojásfesztivál, vagy a Jézuskeresés Zalaszántón program húsvét táján, továbbá a nyári Puszták Népe Lovas viadal, ami török kori harci gyakorlatokat eleveníti meg. Ősszel részesei vagyunk a Vadlán Ultra Trail-nak, amit 2015-ben 12 falu összefogásával hoztunk létre, s a mi falunkat is érinti. Ez egy 108 kilométeres terepfutás, aminek van egy rövidebb, úgy ötven kilométeres szakasza is. Ezt követi az almafesztiválunk, amelyet a Pethő kúriában, illetve annak udvarán rendezünk. Ekkor almás ételek, sütemények versenye zajlik, s minden helyi termék a látogatók elé kerül. A Pannon Egyetem ilyenkor is, de a turistaszezonban máskor is, postakocsin szállít hozzánk vendégeket. Mindezek kellenek ahhoz, hogy az életünk minősége javuljon. Zalaszántón térségi fenntartású általános iskola és óvoda működik, ugyancsak térségi a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatunk, van saját háziorvosunk, létezik gyógyszertár, több bolt, illetve vendéglátó egység is. A paplakot a helyi egyházközség most építi át, hogy táborozókat tudjanak fogadni. Készül a sportöltözőnk, amit remélhetőleg az ősszel már használni is tudunk. A faluban és annak környékén száz körüli külföldi vásárolt magának ingatlant, sokan itt is élnek. Olyannyira szántóiaknak érzik magukat, hogy tavaly, amikor év végén megajándékoztuk a 65. év felettieket, több osztrák nyugdíjas is jelentkezett, hogy őket se hagyjuk ki ebből – mondja a polgármester.

Végig sétálunk a falu utcáin, a forgalmas főutcáról letérve csendes, rendezett, szinte ligetes környezetben barangolhatunk. Megtudjuk, hogy a Darnay Kálmán Honismereti Egyesületet kezdeményezésére tizennyolc régi házat vontak helyi védelem alá. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a tulajdonosaik őrizzék meg az épületek régi szépségét, mívességét. A temetőben is minden régi síremlék védett, ezeket is szeretnék a mai állapotukban megőrizni az utókor számára. Megemlítik azt a csapatot, amelyik a közelmúltban darabjaira szedte szét a múlt század eleji tűzoltókocsijukat, aminek az alkatrészeit megújították, s működőképessé tették. Hamarosan ez is kiállításra kerül a faluban. Megnézzük a felújított óvodát, majd a temetőben a 2018-ban felállított, ágyúlövedéket szimbolizáló első világháborús emlékművet.

A fellegvárat több mint 100 éves ős bükkösben vezető úton közelítjük meg. Régi emlékek ébrednek, legutóbb 2015-ben voltam a romoknál, s akkor nem voltak erre útra dőlt fák, most három ilyen óriást is kerülgetni kell. Felérve a várhoz, a falak között néhol mellig ér a gaz, akadályozza a biztonságos nézelődést. Elmondják, amíg az önkormányzat gondoskodott a környék rendben tartásáról, addig minden nap feljöttek ide az alkalmazottak, összeszedték a szemetet, elvitték az útra dől fákat, s rendszeresen lekaszálták a füvet. (Várlátogatásunkat kövezően, az önkormányzat jelzésére a fákat azóta eltávolították az útról, a kaszálásról, s a szemét elszállításról is intézkedtek.)

Az elmúlt évek vártörténete: az államkincstár megbízásából 1998-tól hivatalosan is romkonzerválási, állagmegőrző munkák kezdődtek a várban. Kitisztították a vár belső tereit a növényzettől és a megmaradt északi falrészek megerősítése, kifugázása is megtörtént. 2000-ben Zalaszántó kezdeményezésére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elkészíttette a vár felmérését és állagmegóvási terveit. A konzerválási munkák szakmai irányítását dr. Vándor László végezte. A várromot jelenleg a Nemzeti Vagyonkezelő ZRT. felügyeli.

A várból fenséges táj tárul elénk, s benne, mint egy ékszerdoboz bújik meg Zalaszántó. Dézsi Attila azt mondja:

- Innét legjobban látható, milyen gyönyörű a környezete Zalaszántónak, ami vonzóvá teszi. A faluban, a zártkertekben sokan vettek területet, s ami reményt keltő, fiatal házaspárok is jöttek, akiknek a közelmúltban több gyermeke született!