Szabó János emlékére táblát avattak Nagykanizsán

Az 1907-ben született Szabó János tüzéri munkája során bővítette vívótudását, amelynek jóvoltából a II. világháború idején sporttiszt-és segéd vívómesterként szolgált csapategységénél. A háború és a hadifogságban töltött évek után visszatért Magyarországra, ahol, többek közt kivette részét a szolnoki Vasutas Egyesület vívó szakosztályának újjászervezésében, továbbá megalakította a kisújszállási Lokomotív vívószakosztályt. Később megfosztották tiszti rangjától, majd a Dunántúlra költözött, és elindította a tapolcai, keszthelyi és kanizsai vívást. Főleg az utánpótlás terén alkotott nagyot. A keze közül került ki több területi, vidéki, országos ifjúsági bajnok, nemzetközi versenyeken és olimpiákon is szerepeltek tanítványai – idézte fel a katona vívómester életútját Gausz Tamás, a Magyar Szablyavívó Iskola képviseletében. Elmondta: a hétvégi, Russay-csarnokban tartott, országos bajnoksággal egybekötött ünnepséget összefogással szervezte meg az NTE 1866, a Vivere Alapítvány, a Magyar Szablyavívó Iskola és a Magyar Honvédség.

-A tábla -illetve az avató ünnepség ötlete Kiss György vívómesternek köszönhető, aki tanítványa volt Szabó Jánosnak. Az emléktábla pedig közadakozásnak köszönhetően születhetett meg. A katona vívómester emlékét többek közt azért is szeretnénk megőrizni, mert Tapolcán és Nagykanizsán ő indította el a vívás sportkereteken belül történő oktatását – mondta Gausz Tamás.

Az emléktáblát később helyezik majd el az Ady utca 1. számnál lévő épületen, ahol az első vívóedzéseket tartotta Szabó János.