Mi a Waldorf lényege? Két anyuka és egy pedagógus osztotta meg véleményét a módszerről

–2012 óta működött waldorf óvoda Zalaegerszegen,ami 2017-ben iskolával bővült. Óvodánkba most 21 gyermek jár, első és második osztályunkban nyolcan tanulnak – mondja Fesztl Viktória, az egyik édesanya.- Mint hogy óvodánk és iskolánk egyesületi intézmény, a működéshez szükséges forrást az állami támogatás, és a szülők által biztosított pénzügyi támogatás képezi.

–Mi tette az önök számára vonzóvá ezt az alternatív pedagógiát?

–Itt nagyon sokat tanul a szülő arról, hogy milyen is a gyermek. Jobban oda tud rá figyelni, megérti a pedagógusok működésén keresztül, hogy az adott korszakában min megy át a gyermek, miben tudjuk segíteni, hogy megfelelő módon fejlődjön. A szülők szoros kapcsolatban vannak az intézménnyel, de egymással is – s mivel fenntartó szerepünk van- a működést konkrétan mi biztosítjuk. Az ezzel járó munka mindig vállalás kérdése, mindenki élethelyzetétől, habitusától függően veszi ki a részét.

–Júlia gyermeke hogy került ide? – kérdezem Németh-Heves Júliát.

–Sokat tudtam már olvasmányélményeim alapján a waldorfról, mikor Zalaegerszegre visszaköltöztünk, és örömmel tudtam meg, hogy akkor ősszel indult az óvoda. Kisfiunk előző lakhelyünkön már két évet járt állami óvodába– amiről csak jókat mondhattam, nívós intézmény, kedves óvónő– itt pár hét után mégis látványos volt a gyermekünkön a változás a világhoz, az óvodához való viszonyában. Korábbi szorongásai feloldódtak. Most már hét év tapasztalata alapján gondolom azt, hogy itt minden nagyon tudatos: a tárgyi környezet, a pedagógusok megnyilvánulásai, a módszerek. Itt olyan harmónia fogadja a belépőt, amit másutt nem tapasztaltam.

–Azt is gondolhatnánk, hogy ez az egyszerű, természetközeli, puritán környezet, ami a waldorfot jellemzi, szokatlan lehet a más miliőből érkező gyermekek számára- vetem közbe.

–Azt hiszem, hogy a szülőkre hatással van az itteni környezet- mondjaViktória, és Júlia is megerősíti szavait – és az otthonaink hanem is másai megjelenésben az óvodának, iskolának, de azzal tisztában vagyunk, hogy nem kedvező a gyermekeink számára a túl nagy differencia. Látjuk, hogy mennyire szeretik a gyerekek, pl. azokat az egyszerű itteni játékokat, amihez fantázia, kreativitáskell.

Bálint Orsolyától megtudom, hogy biológia-rajz szakos tanár, de negyedéves korában egy olyan komplex művészettörténeti előadást hallhatott egy waldorfpedagógustól, ami magával ragadta. Később posztgraduális képzésben megszerezte a megfelelő végzettséget is, hogy Waldorf tanár lehessen.

–Hogy struktúrálódik az óvoda, iskola ebben a szisztémában?

–A Waldorf pedagógia az óvodától az érettségiig kíséri a gyermekeket. A óvoda életkorilag mindig vegyes, ami nagyon életszerű. Ideális esetben a leendő elsős osztálytanító ellátogat több alkalommal az óvódába, hogy megismerje az iskolába készülő gyermekeket. A nagycsoportos korú gyermekek egy un. iskolafeladatot, babaházat alkotnak több hónapon keresztül, természetes anyagokból, maguk szőtte szőnyegecskével, maguk készítette babával,varrnak, méricskélnek. Későbbie k során, amikor a tanító a gyermekkel és szüleivel is személyesen találkozik, más vonatkozásban győzödik meg arról, hogy a gyermek számára ideje az iskolakezdésnek. Szempont az, hogy az osztályközösség kialakítása sikeres lehessen, ezt is mérlegeli a családdal való megismerkedéskor a pedagógus. Egy-egy osztályt nyolc évig kísér egy pedagógus, ami lehetőséget ad a folyamatos változásra, mert a megismert, de alakuló, fejlődő gyermekekhez igazodnia kell a bánásmódnak. A fő vagy közismereti tantárgyakat 3-4 hetes időtartamokban un. epochákban tanítjuk, azaz reggelente 8-10 óráig pl. csak írás olvasással vagy csak matematikával foglalkoznak első osztályban,ahol főtantárgy még a formarajzolás is. Érettségigig kíséri a tanulókat az epochális oktatás egy Waldorf iskolában. Tanulnak speciális mozgást un. euritmiát, Bothmer-gimnasztikát, két idegen nyelvet, amit szaktanárok tanítanak. 7-8 osztálytól már előfordulhat, hogy a főtantárgyak tanításában segítséget kér az osztálytanító szakos kollegáitól, így a diákok egyre több tanárt ismerhetnek meg a felsőbb osztályokban.

A világ is összetett, az ismeretek, dolgok összefüggenek egymással, az epochák is erre a komplex megközelítésre törekednek. A négy középiskolai osztály után egy év állami érettségire felkészülés zajlik, s az a tapasztalat, hogy mire az iskolát befejezik a fiatalok, saját magukat is úgy megismerik, és a világot is, ami egyaránt hozzásegíti őket a reális pályaválasztáshoz, az életfeladatuk megtalálásásához.