Gazdaság

2018.12.28. 07:00

Engedély kell a kutakra, két év türelmi időt kaptak az érintettek, de a kötelezettség megmarad

Az utóbbi hónapokban a kutak engedélyeztetése tartotta izgalomban azokat a saját víznyerő hellyel rendelkezőket, akiknek a telkén valamikor szakhatósági engedély nélkül fúrtak vagy ástak kutat. A vízgazdálkodásról szóló törvény szerint ugyanis az országban csak vízjogi engedélyes kutat lehet létesíteni, illetve valamennyi kutat engedélyeztetni köteles a tulajdonosa. Egy olvasónk a napokban e kötelezettség részletei iránt érdeklődött.

Hajdu Péter

Arnhoffer András Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

Elöljáróban annyit, hogy az agrárkamara javaslatára az eredetileg ez év végéig előírt engedélyeztetés határidejét két évvel meghosszabbították, tehát 2020. december 31-ig kell a bejelentéseket, engedélyeztetéseket elvégezni. Ugyanis fennmaradási engedélyköteles minden olyan kút, amely korábban engedély nélkül épült, vagy a létesítési engedélyt megkapta, de a tervektől eltérő paraméterekkel készítették el.

A következő időszakban tehát lépniük kell a tulajdonosoknak, illetve az új kutat létesíteni szándékozóknak. Hol, milyen hatóságnál, kivel lehet az engedélyeztetést, illetve új kút esetén a tervezést megcsináltatni? Erről érdeklődtünk egy szakértőtől, Arnhoffer Andrástól, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatójától.

Arnhoffer András Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

– A törvény nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között. A fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik, ha a létesítmény nem érint karszt- vagy rétegvizet, és az igénybevétele évente nem haladja meg az 500 köbméter vízmennyiséget, továbbá épülettel rendelkező ingatlanon van és magánszemély a kérelmező, akinek a kútja házi ivóvízigény és háztartási igények kielégítését szolgálja, nem pedig gazdasági célú vízigényt elégít ki. Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyzőhöz, hanem a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell fordulni a fennmaradási engedélyezési eljárás ügyében – tájékoztatott Arnhoffer András.

Érdeklődésünkre, hogy mi minősül gazdasági célú vízigénynek, közölte, minden, ami a háztartási igénytől eltérő, illetve azt meghaladó vízigény. Például beletartozhat a locsolás vagy az állatitatás is, ha azzal az igénylő nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, hanem a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez. A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt meghatározott tartalmú tervdokumentációt kell készíttetni olyan tervezővel, akit a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosított.

– Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

– A fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjesztette mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

Az ásott és a fúrt kutakra is vonatkozik a szabály Illusztráció: SzJ

A jegyző vagy a katasztrófavédelmi szervezet mellett bizonyos esetekben más hatóságokat is be kell vonni az eljárásba, például a népegészségügyit.

– Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvízigény kielégítésére szolgál. Vagyis ha van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kút csak locsolásra vagy állatitatásra szolgál, és nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a népegészségügyi főosztályt szakhatóságként bevonni.

Arnhoffer András hozzátette, hogy a Zalavíz Zrt. rendelkezik jogosult hidrogeológussal, ezért hamarosan kidolgozzák, hogyan tudnának segíteni a kutak engedélyezésében a lakosságnak és gazdálkodó szervezeteknek. Mert a határidőt kitolták ugyan két évvel, de a kutak nagy száma miatt már 2019-ben célszerű nekilátni az eljárási folyamatnak, hogy mindenki határidőre elkészüljön.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában