2018.09.02. 16:00
Az asztaloknál is versenyeznek a „Haverek” motoron
Tavaly a Kanizsai Bor- és Dödöllefesztiválon a „Haverek” motoron elnevezésű baráti társaság dödölléje első alkalommal nyerte el a bronz vándorserpenyő-díjat. Az elismerést az idén ismét maguknál tartanák.
Cseresnyés Péter miniszterhelyettes adta át tavaly az újonnan alapított bronzból készült vándorserpenyő díjat a „Haverek” motoron vezetőjének, Steflovics Attilának Fotó: Archív/Szakony Attila
A baráti társaság tagjainak kapcsolata évtizedes hagyományokra nyúlik vissza. Vezetőjük, Steflovics Attila elmondta: sok klubbal ellentétben náluk nincsenek megkötések, eltérő korosztályok képviselői, többféle típusú és kategóriájú motorral járják az országot. A közel harmincfős csapat férfi tagjai a feleségeikkel együtt az ország több pontjára eljutottak, de olykor külföldi túrákat is szerveznek. Többször előfordult, hogy közös nyaraláson vettek részt.
- Négy évvel ezelőtt eldöntöttük, vicces és merőben formabontó nevet választunk magunknak – folytatta Steflovics Attila. – Több haverok elnevezésű motoros csapat működik, ezért lettünk mi inkább „haverek”. Mindannyian szeretjük a hasunkat, a finom ételeket, sőt, néhányan szakács szakmával rendelkezünk, úgy döntöttünk, néhány gasztronómiai seregszemlén bemutatkozunk. Kezdetben környékbeli falunapokon, különféle összejöveteleken főztünk, főleg a magunk szórakoztatására. Készítettünk gourmet étkeket is. Például egy alkalommal rozé kacsamellet sült körtével, mézes tokaji boros gesztenyemártással és zöld fűszeres vargányás dödöllével tálaltunk. A népi ételeket is imádjuk, ezért először 2016-ban neveztünk a Kanizsai Bor- és Dödöllefesztiválra, mely mára a környék egyik legjelentősebb gasztro eseményévé nőtte ki magát. Már az első főzés emlékezetes maradt, hiszen a dödöllénket értékes különdíjjal jutalmazta a zsűri. A tájjellegű ételek kategóriájában is főztünk, ám néhány hibát vétettünk. Az egyik ételünket elsóztuk, a másik pedig nem lett elég ízletes. Fontos, hogy ezen a nívós fesztiválon hozzáértők, neves szakácsok, fővárosi étteremtulajdonosok bírálnak. Az értékelés magas színvonala ösztönző erővel hatott, ezért tavaly újra a mezőnyben találtuk magunkat. A közönségnek ízlett a dödölle pirított hagymával, kígyóztak a sorok a standunk előtt, de azt nem gondoltuk volna, hogy fődíjat kaphatunk.
A szakács szakmával rendelkező csapatvezető hozzátette: nincs titkuk, pusztán a népi dödöllereceptet használják, ezt nem kell színesíteni, az úgy van jól, ahogy van. A burgonya fajtája, minősége, a liszt, valamint a só és a hagyma kitűnő aránya adja meg a tökéletes ételt, amiért ezen a vidéken annyira rajonganak.
- A feleségem, Steflovicsné Major Krisztina egy intézmény konyháján sok tapasztalattal gazdagodott, de több, a konyhában jártas asszony segítségével az idén is megpróbálunk mindent beleadni – tette hozzá Attila. – Talán az válhat az előnyünkre, hogy nagy mennyiségben is jobban érezzük az arányokat, továbbá tisztában vagyunk, hogy miként viselkednek az alapanyagok. Persze a haverek életérzés mellett szívvel-lélekkel dolgozunk, célunk, hogy az emberek mind a tíz ujjukat megnyalják. Most némileg megváltozik a kategóriák besorolása, de ez nem zavar bennünket, sőt, inkább minőségi munkára sarkall. Imádunk versenyezni, nemcsak az aszfalton, hanem a fehér abrosznál is.
A látogatók a finomságok kóstolása mellett megcsodálhatják a kétkerekűeket. S ha a dödöllét nem is, de a motorok gumiját elégetik majd.