Végül győzött a terepjáróval megkergetett nagybakónaki lovas

Eszerint két férfi terepjáróval kergette meg egy földterületen az ott lovagló Németh Zoltánt. Utóbbi feljelentést tett, s a sztori érdekessége, hogy a büntetőeljárást lefolytató, a történtekkel elsőként foglalkozó bíróság felmentette a vád alól a terepjárós férfiakat, mert nem tartotta elégségesnek az elé tárt bizonyítékokat – mi több, először a járási ügyészség is visszadobta az ügyet. A polgári peres eljárás viszont sikerre vezetett – legalábbis Németh Zoltán szempontjából, akinek tetemes kártérítési összeget ítéltek meg. Hogy ez miként fordulhat elő? Írásunkból kiderül, de a történet azért is tanulságos, mert példa arra, hogy következmények nélkül nem lehet fenyegetni senkit.

Németh Zoltán 2014-ben, egy júniusi nap estéjén lovagolni indult nagybakónaki birtokáról a József-hegyre, illetve a Harangláb elnevezésű területre. Utóbbihoz érve észrevette, hogy a háta mögött egy autó közeledik, ezért jobbra húzódott. Miután a jármű nem lassított és továbbra is a nyomában maradt, a lovát jobbra rántotta, hogy az autó elől kitérjen. Az autóval a két férfi a felperes lova elé vágott, mire a ló felágaskodott – eközben állítólag az orra a Mitsubishi terepjáró hátuljának ütközött és megsérült (ezzel a mozzanattal kapcsolatban egyébként a bíróság később úgy foglalt állást, hogy nem bizonyítható). Németh Zoltán többször irányt változtatva próbált kitérni a gépkocsi elől, de folyamatosan követték. Gépkocsival nem járható területre érve a férfi a rendőrséget hívta, majd a hatóság kiérkezéséig a környéken lévő elhagyatott területen bujkált. A lovat a történtek miatt akkora trauma érte, hogy két hónapig a többi állattól elkülönítve kellett tartani és speciális terápiát igényelt.

Természetesen, Németh Zoltán az ügyben feljelentést tett. A terepjárót vezető, illetve abban utazó nagybakónaki férfiakat (akikkel egyébként Németh Zoltán viszonya haragos volt, már több konfliktus is kibontakozott köztük) a Nagykanizsai Járási Ügyészség zaklatással vádolta meg – igaz, első körben az ügyészség megszüntette az eljárást, az indoklás szerint azért, mert „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”. Ezt a sértett, Németh Zoltán a megyei főügyészségen megpanaszolta, panaszának pedig a főügyészség helyt adott, majd vádemelésre utasította a járási ügyészséget. A peranyag így eljuthatott a Nagykanizsai Járásbíróságra, amely azonban a vádlottakat jogerősen felmentette a zaklatás vétsége vád alól, mert álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem voltak elégségesek a bűncselekmény megtörténtének megállapításához, azt nem sikerült tanúk vallomásával hitelt érdemlően bizonyítani. Ugyanis valamennyien hallomástanúk, egy kivételével, de ő sem látott semmit a rossz látási viszonyok miatt. Németh Zoltán ezt követően felperesként polgári peres keresetet nyújtott be és kérte: a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek magatartásukkal megsértették az élethez, testi épséghez, egészséghez, személyes szabadsághoz, magánélethez való személyiségi jogát, durva, személyét sértő ordítozásaik pedig a becsület és a jó hírnév megsértésére voltak alkalmasak.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, állításuk szerint valóban gépjárművel közlekedtek a területen, de avval nem a lovagló felperest üldözték, hanem a kocsiból kiugrott kutyájukat keresték. Az ügyet a polgári peres eljárásban tárgyaló Zalaegerszegi Törvényszék ítéletében megállapította: az alperesek azzal a magatartásukkal, hogy a lovagló felperest gépjárművel megkergették, megsértették az élethez, testi épséghez, személyes szabadsághoz, magánélethez fűződő személyiségi jogát. Ezért az alpereseket egyetemlegesen több, mint 900 ezer forint (600 ezer forint sérelemdíj, 200 ezer forint kártérítés és 68 ezer forint perköltség, illetve 44 ezer forint kereseti illeték) megfizetésére kötelezte.

Az alperesek természetesen, megfellebbezték az első fokon született ítéletet. Mint az a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla immár jogerős ítéletében olvasható: „Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperesek a lovagló felperest üldözték és e magatartásukkal megsértették a felperes élethez, testi épséghez, személyes szabadsághoz, magánélethez fűződő személyiségi jogát.„

De mi módon lehetséges, hogy a büntetőeljárás nem hozta meg a Németh Zoltán által várt eredményt, a polgári peres pedig igen?

Dr. Károlyi Attila nagykanizsai ügyvéd, a férfi jogi képviselője kérdésünkre elmondta: a magyarországi polgári perrendtartás sajátossága, hogy a polgári ügyet tárgyaló bírót nem köti a korábbi, büntetőügyben hozott ítélet, az ügyet újratárgyalva akár teljesen másként is dönthet, mint az előzőleg eljáró testület, vagy kolléga. Egyet nem tehet meg: nem állapíthatja meg azt, hogy a büntetőügyben elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. Itt ugyan a büntetőügyben felmentés volt a döntés, azonban a polgári bírót értelem szerint ez nem kötötte, és az általa elrendelt bizonyítás eredményeként úgy látta, hogy az alperesek megsértették a felperes jogait, ezért elmarasztalta őket. Ezt az ítéletet hagyta helyben a Pécsi Ítélőtábla.