Tisztítatlan árkok miatt vannak víz alatt a földek Letenyén

A dühös termelők azért keresték meg szerkesztőségünket problémájukkal, mert hiába jelezték az illetékeseknek már többször is a régi határátkelő felé vivő körforgalom, illetve az autópálya-felhajtó közelében futó vizesárkok rossz állapotát, melyek gyakorlatilag nem képesek ellátni feladatukat.

De nem csak az árkokkal van baj, az átereszek is megteltek a felhajtó megcsúszó rézsűjét borító kavicszúzalékkal, így azok sem tudják elvezetni a felgyűlt csapadékot.

Nem működik a vízelvezetés-panaszkodnak a gazdák

– Valamikor normális vízelvezetése volt a Vámházi dűlő nevű térségnek – bocsátotta előre a helyszínen Szabó István, az egyik gazda. – Azonban az autópálya építésekor ezt a jól működő rendszert szétverték. Csináltak helyette újat, de évek óta azt látjuk, hogy az bizony, nem működik, hiába tervezte állítólag mérnök.

Az átereszek eldugultak, az árkokban sár és sűrű aljnövényzet van, gyakorlatilag felteltek a csapadékelvezetők, ezért akárhányszor nagy mennyiségű csapadék hullik (és ez mostanság nem ritka), szinte teljesen víz alá kerülnek a szántóink (körülbelül 200 hektár) ebben a térségben. Minden évben jelentős kárunk keletkezik emiatt: idén például az őszi búza rohad ki. Nem csak a költségünk van benne, amit elveszítünk, de a termésre sem számíthatunk adott területről…

– Az a baj, hogy a vízelvezető hálózatnak körülbelül 5 centis lejtése van, ráadásul a vizesárkok logikátlanul, felesleges kitérőkkel épültek meg – vette át a szót Varga Tibor, egy másik termelő. – A rézsű pedig oly meredek, hogy a legkisebb eső is lemossa az átereszbe a kavicsborítást…

A gazdák elmondták: az autópálya kezelőjének is többször szóltak már az áldatlan állapot miatt, ám kisebb beavatkozásokon (például fakivágás) túl érdemi munka nem történt. A termelők maguk is kijavították volna az árkokat és az átereszeket a saját költségükön – egyikük korábban neki is állt, mire rabosította és 250 ezer forintra megbüntette a hatóság, mert a vadkerítésen belülre elvileg nem mehetett volna, ugyanis a kerítés és az utak közötti rész magánterületnek minősül.

Megkérdeztük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t is

Lapunk a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez fordult a termelők gondjával kapcsolatosan. Tőlük azt a választ kaptuk: az M7-M70-es gyorsforgalmi utak építésénél a tervező feladata volt a csapadékvíz-elvezetés kidolgozása, a kivitelező feladata pedig a megvalósítása. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt., majd jogutódjaként a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a megvalósítást követően a közút és kapcsolódó létesítményei esetében (árkok, átereszek stb.) kezelő szerepet kapott a létesítmények üzemeltetésére és fenntartására.

Legutóbb 2016. március 21-én volt a letenyei polgármesteri hivatalban széles körű egyeztetés, ahol több javaslat is elhangzott a megoldás, vagy részmegoldás érdekében. A gazdák javaslata alapján az önkormányzat közreműködött egy árokszakasz összekötésének megvalósításában, de már akkor is elhangzott, hogy ez csak részmegoldást eredményez. A kérdés átfogóbb elemzése szükségessé teszi az érintett vízgyűjtő terület tervezői felmérését és tervi javaslattételt.

Ezt a feladatot a letenyei önkormányzat vállalta. A terület egyébként mélyen fekvő, ezért a vízháztartását nagymértékben meghatározza a Mura vízállása, illetve a kapcsolódó befogadók feliszapolódása is. A probléma komplexitása miatt már a 2016-os egyeztetés során is felmerült, hogy a megoldásban a vizsgálat és a terv eredményétől függően minden érintett szereplőnek lesz feladata.

Az út menti árkok tisztításáról a Magyar Közút gondoskodik. A befogadók feliszapolódása miatt az út melletti árkok tisztítása ugyanakkor nem hoz eredményt, mert a köztes befogadó Béci-patakban szintén áll a víz, ugyanis annak murai kitorkollási végén, a keresztező földút alatt egy nem megfelelő állapotú ikeráteresz is akadályozza a lefolyást.

A helyzet megoldásán több szervezet is dolgozik, de a fentiek miatt átfogó és komplex beavatkozásra lesz szükség – áll a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályának válaszában.