Konferencia Zala megye klímastratégiájáról

Ezt Bene Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke fogalmazta meg a megyei klímakonferencia megnyitóján. Hétfőn a megyeházán tartott rendezvényen ismertették egyebek mellett Zala klímastratégiáját, amelynek kidolgozása 2016 szeptemberében kezdődött el és várhatóan a héten fogadja el a megyei önkormányzati közgyűlés.

Bene Csaba egyik példaként a zalai fenyvesek pusztulását említette, ami sok száz ember megélhetését érinti hátrányosan. A változásra fel kell készülni, ezt jelzi, hogy új növények termesztésére igyekeznek átállni. Egyik ilyen a kivi, aminek a támogatási rendszerén is gondolkodik a mezőgazdasági politika, mert ez sokak számára jelenthet új kereseti lehetőséget.

A Széchenyi 2020 tervben az Európai Unió által is támogatott klímastratégia részleteit Musits Róbert, a Fenntartható Jövőért Egyesület elnöke ismertette.

A széles körű összefogással, minden ágazat képviselőinek bevonásával létrejött 187 oldalas anyag egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása miatt Zala megye lakossága, természetes, természetközeli élőhelyei, növény- és állatvilága, továbbá épített környezete számos kihívással szembesül a következő évtizedekben.

Ezek közül többet is meghatározott a klímastratégia: a nyári hőhullámok okozta egészségügyi kockázatok, a villámárvizek gyakoribbá válása, az ivóvízbázisok sérülékenysége elsősorban a kis mélységű vízadó rétegre és parti szűrésű kutakra alapozott vízbázisoknál. Romlanak a mezőgazdasági termelés feltételei a növekvő mértékű aszály s az erózió következtében.

Nő az erdők veszélyeztetettsége a felmelegedésen túl az új kártevők megjelenésével. A gyakoribb viharok az épített környezetet is károsítják. A szabadtéri turizmus a szélsőséges időjárás miatt szenvedhet el veszteséget, különösen a Balaton mentén.

Musits Róbert érdeklődésünkre arról beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség minden területen. Csökkenteni kell az energiafelhasználást, például szigetelni az épületeket, és utána takarékos módon üzemeltetni, növelni a megújuló energia felhasználását, előnyben részesíteni a környezetbarát közlekedést.

A stratégia az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése mellett megfogalmazta az alkalmazkodást és a szemléletformálást is. Problématérképet készítettek és ehhez kapcsolódóan az elérendő célokat is meghatározták.