Kárt okoz és életveszélyes az áramlopás

A megyei főügyészség tájékoztatása szerint a garabonci férfi lakásában a felhalmozott tartozások miatt az E.ON feltöltőkártyás árammérőórát szerelt fel, de ennek költségeit a család nem tudta fizetni. Ezért a férfi az elmúlt télen a szomszédban lévő, német tulajdonú és több éve lakatlan ingatlanból vezetett át áramot. A korábban kitört ablakon át bejutott a házba és az előszobai konnektorból kábeldobbal átvezette az áramot magunkhoz. A lopást február utolsó napján fedezték fel; mint kiderült, 1 111 kWh áramot használt fel, ezzel 41 ezer forint kárt okozott. A férfi a bűncselekményt elismerte, megbánta, a kár megtérítésére ígéretet tett.

A történet kapcsán érdeklődtünk az áramszolgáltató cégnél, hogy milyen gyakran találkoznak lopással, amikor az E.ON-t károsítják meg. A cég szóvivője, Varga Ivett közölte, a fogyasztók széles rétegéből nem lehet kiemelni egyet sem, amiről ki lehetne jelenteni, hogy jellemzően lopják az áramot. A jelenséggel az ország minden részében találkoznak, ennek mértéke elsősorban a gazdasági helyzettől függően változik és ennek megfelelően mások a módszerek is.

Mint közölte, két fő ok húzódik a lopások mögött, az egyik a nehéz megélhetés, illetve szociális helyzet, a másik pedig valamilyen gazdasági előny megszerzése. Az első esetben legtöbbször minimális szaktudást igénylő módon, és ezért könnyen felfedezhetően lopják az áramot. Jellemző még, hogy földrajzilag egybefüggő területeken, telepeken az utcán, közterületen lévő hálózatra feldobott kampóval vezetik el az áramot. Ezzel a tettesek nemcsak saját magukat, hanem a környezetükben élőket is veszélyeztetik. Védett ügyfelek esetén kötelező felszerelni az előrefizetős mérőórát, ám ezt gyakran megkerülik az érintettek.

Ha a lopás mögött gazdasági előny húzódik, akkor profik az elkövetők és gyakran szervezett bűnözők végzik a beavatkozásokat. Megbontják a mérőórát és a hitelesítő pecsétet meghamisítva manipulálják a szerkezetet, esetleg szoftveresen avatkoznak be, vagy éppen illegális vezetékkel kerülik meg az órát.

A módszerek ismertek az E.ON munkatársai előtt, és folyamatosan képezik, vizsgáztatják őket a minél eredményesebb felderítés érdekében. Emellett több változást is bevezettek. Az alumínium helyett sorszámozott műanyag plombákat használnak és olyan elektronikus mérőket, amelyek nem szedhetők szét, sokkolással, mágnesezéssel nem befolyásolhatók. A fővezetékek megcsapolását lokátoros műszerrel derítik fel, ezzel a föld alatt is meg lehet találni a vezeték elágazásait. Ehhez elegendő egy ponton rácsatlakozni a kábelre. Az áramlopások elleni hatékony fellépés érdekében külön csoport foglalkozik az ellenőrzésekkel. Ennek a Magyar Energia Hivatal által elismert költsége – nagyon kis százalékban – beépül az energiaszámlákba, emelte ki a szóvivő.

Varga Ivett arra is felhívta a figyelmet, hogy az áramlopás zárlatot, komolyabb üzemzavart idézhet elő, ami a többi fogyasztónak is kárt okoz. Ráadásul a hálózat megbontása, szerelése életveszélyes is lehet. Az elmúlt években több tragédia is történt. Nyíregyházán a kerítés beton lábazatában a méretlen fővezetéket akarta megcsapolni a tolvaj, eközben vésőjével átlyukasztotta a kábel páncélzatát és a szigetelést is, és az áramütést nem élte túl. Bánokszentgyörgyön az épület padlásán csapolták meg a fővezetéket, a megoldás halálos áramütést okozott. Olyan is előfordult, hogy Tatabányán a szolgáltató leolvasó munkatársát érte áramütés, mert az órát kikerülő vezetékről feszültség alá került a mérőszekrény is. Zala megyében az áramlopások mértéke az országos átlag alatt van, jelentette ki Varga Ivett. A hálózat átalakítása előtt Söjtör Szénásvölgy-puszta területe volt gócpont, ahol jellemzően az utcán, a közterületi hálózatra kampóval, csupasz vezeték feldobálásával lopták az energiát, ami életveszélyes és üzemzavarokat okoz, közölte végezetül Varga Ivett.