Facebook-videó buktatta le a hamis számlázást

A butikról készült Facebook-videóból azonban egyértelműen kiderült, hogy a számlákon szereplő időszakban nem történt felújítás az üzletben. Végül több mint 9 millió forint adókülönbözetet, bírságot és késedelmi pótlékot kellett fizetnie a cégnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint munkatársaik ruházati vállalkozást ellenőriztek, mert különböző munkákról, ugyanazon partnertől kapott számlákat helyezett levonásba 10 millió forint értékben, és 3 millió forint áfatartalommal. A számlák egy új, bérelt üzlet megnyitásához kapcsolódtak, és olyan gazdasági eseményekről szóltak, mint építőipari munkák, üzletberendezés, dekoráció és áruvédelmi rendszer kialakítása. Ezek elvégzéséhez széles körű, például építőipari, belsőépítészeti, termékkörhöz kapcsolódó ismeret kell, ami egy cégen belül aligha összpontosul, márpedig valamennyi számla kibocsátója ugyanaz volt. 
A vizsgált adózó az ellenőrzéskor nem adott át számlákhoz kapcsolódó iratanyagot. A több millió forint értékű munkákról, anyagbeszerzésről semmilyen dokumentum (például szerződés, kivitelezési terv, teljesítésigazolás, elszámolás) nem készült. A partner az eltérő, más-más felkészültséget, szakképzettséget, munkaerőt, tárgyi eszközt igénylő tevékenységről tetemes mennyiségű számlát állított ki, miközben nem mutatott be meggyőző referenciákat, de az adózó maga sem ismert ilyen, korábbi munkákat. 
Az is kiderült, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt. A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek sem volt nyoma.
Az adózó képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkák a számlakibocsátásnak megfelelő időszakban lezajlottak. A revizorok azonban az üzlet Facebook-oldalán olyan reklámvideót találtak, amely a számlák befogadásánál hónapokkal korábban került fel az adózó közösségi oldalára, és itt már a felújított üzletet berendezve, árukkal együtt mutatták be. Az adózó pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok a NAV-hoz, az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhatott felújítás.
Az adózó képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk a legegyszerűbb kérdésekre is (mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne) egymásnak ellentmondó válaszokat adtak. A nyilatkozatok sem igazolták a felújítás megtörténtét.
Ez alapján az adóhatóság munkatársa megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk sem vonható le. A vállalkozás nem kért engedélyt az ingatlan tulajdonosától a felújítási munkák elvégzéséhez, a bérbeadó nem is tudott róla.
Az adózó a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított 9,3 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot végül az adózó megfizette.