Tájékoztató a gazdasági és adózási folyamatok 2023. I. félévi alakulásáról Zala vármegyében

GAZDASÁGI MUTATÓK ALAKULÁSA

2023 I. félévében hazánk gazdasági teljesítménye 1,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH gyorstájékoztatója alapján a bruttó hazai termék az I. negyedévben még bázishoz közeli (-0,9%) szinten zárt, a II. negyedéves GDP-index azonban már 2,4%-os visszaesést mutatott a nyers adatok szerint. A tárgyév 4-6. hónapja a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2022 II. negyedévéhez képest 2,3%-kal, míg az előző negyedévhez mérten 0,3%-kal mérséklődött. A vizsgált időszakban a szekunder szektor termelése 4,8%-kal zsugorodott, amiből a feldolgozóipar 3,4%-os csökkenést szenvedett el. Hasonló tendencia zajlott le az építőipar körében, a szerződésállomány 26,1%-os hiánya kapcsán az ágazat kibocsátása 7,0%-kal esett vissza. A kiskereskedelem forgalmának volumene 10,3%-kal lett kisebb, miközben a fogyasztói árak összességében 23,6%-kal emelkedtek.

Ezzel szemben pozitív dinamika jelentkezett a turizmusban, hiszen az év első hat hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 1,3%-kal több vendégéjszakát regisztráltak 2022 I. félévéhez képest.

ÁFAALANYOK SZÁMA

2023. június 30-án Zala vármegyei székhellyel 55.312 adóalany rendelkezett - ami habár 0,9%-kal (-505 db) alulmúlta az egy évvel korábbi állapotot -, mindez az év eleji adózói létszámhoz képest 0,5%-os növekedést (+277 db) jelent. Közülük az áfa hatálya alá 11.353 tartozott, ami a bázishoz mérten 1,0%-kal nagyobb áfaalanyi kört eredményezett. Mindehhez elsősorban az adószámos magánszemélyek 5,8%-os növekménye járult hozzá, mivel az adóalanyok több mint kétharmadát (69,6%) kitevő társas vállalkozások száma csupán 0,4%-kal növekedett. Visszafogott emelkedés jellemezte az egynegyed részarányt (24,8%) képviselő áfakörös egyéni vállalkozókat (+1,4%).

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK, MAKROKÖRNYEZET

A bázis- és tárgyidőszaki bevallások forgalmi, beszerzési és beruházási adatainak összehasonlítását jelentősen befolyásoló jogszabályváltozás nem történt, az áfaelszámolást érintően említésre méltó azonban hogy 2023. január 1-jétől a fordított adózás alá tartoznak azok az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások, amelyek az ingatlanok bármely hatósági engedélyhez vagy bármely (nem csak kizárólag építési) hatósághoz történő bejelentéshez kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányulnak, ezzel visszavetve az egyenes adózású elszámolások körét. Szintén főképp a vármegye szempontjából meghatározó építőiparban érezteti hatását, hogy a lakóingatlanok 5%-os adómértéke 2024. év végéig alkalmazható.

A gazdasági környezetet érintő legfőbb jelenség, hogy a kedvezőtlen termelési mutatók mögött már nem a Covid miatti leállások vagy az ellátási láncokban mutatkozó problémák, hanem elsősorban a romló nemzetközi és hazai gazdasági környezet okozta keresletcsökkenés állt. Negatív hatást váltott ki a 2022 tavaszától drasztikusan megugró infláció, ami idén januárban tetőzött 25,7%-on, az első félév során pedig - az alacsony bázisértékek következtében - nehézkesen csillapodott (2023 júniusában 20,1%-on állt).

AZ ÉRTÉKESÍTÉSI FORGALOM ALAKULÁSA

A 2023. 08. 04-én összesített áfabevallások alapján Zala vármegyében a vizsgált időszaki összes fizetendőadó-alap 2023 I. félévében 1.141,7 milliárd Ft volt, amely 2,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A vármegyei dinamika a nemzetgazdasági szinten mért 8,7%-os növekedési ütemtől jócskán elmaradt.

A zalai össz-adókötelezettség jelentős hányadát továbbra is az üzleti forgalom adta, ami a vizsgált időszakban 883,0 milliárd Ft-ot tett ki. Ez a korábbiakban tapasztalt trendektől eltérően mérsékeltebb, 5,4%-os (+45,6 milliárd Ft) bővülésnek felelt meg. Az országos mértéknek (+10,9%) csupán felét jelentette mindez a térségben, mivel a belföldi értékesítés csekély többletével párhuzamosan a határon túli relációban - a járványhelyzet óta először - csökkenést tapasztaltunk (-1,5%).

Az ágazati megoszlást vizsgálva még inkább a feldolgozóipar tekinthető a térség húzóágazatának, hiszen 51,2 milliárd Ft-os bázishoz mért növekményének eredményeképpen már a teljes forgalom 32,0%-át ölelte fel, ami 4,3%pontos bővülésnek felelt meg. Említésre méltó többlet kapcsolódott az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységű vállalkozásokhoz (+9,6 milliárd Ft), míg az agráriumban visszafogottabb, egy számjegyű növekmény (+3,9%) mutatkozott (+2,3 milliárd Ft). A vármegye teljesítményét azonban jelentősen visszavetette az építőiparban a bázishoz mért 28,5 milliárd Ft-os (-22,6%-os) zuhanás, ami 4,0%pontos részaránycsökkenést jelentett. Az iparágak többsége kismértékben (1 és 4 milliárd Ft között) tudta növelni eladásait, számos szektor esetében azonban stagnálás volt megfigyelhető, így többek között az összértékét tekintve második helyen álló kereskedelem, gépjárműjavítás is az egy évvel korábbi szint körül zárt (-0,2 milliárd Ft, -0,1%).

A negyedévenkénti változást vizsgálva erőteljesen csökkenő tendenciát láthatunk, hiszen míg a tárgyév első három hónapjához - bár a 2022-es év minden egyes időszakát alulmúló - 16,7%-os növekmény kapcsolódott, addig az április és június közötti intervallum már bázis alatti szinten zárt. A 4,3%-os visszaesés még a viszonylag kiugró tavalyi adat tükrében is szembetűnő.

Az üzleti forgalmon belül egyre inkább másodlagos szerep jutott a határon túli értékesítésnek, melynek részesedése további 1,1%ponttal csökkent, 127,5 milliárd Ft-os féléves összértéke a bázisidőszaki adat szintjét sem érte el (-2,0 milliárd Ft, -1,5%). Mindezzel párhuzamosan országosan továbbra is stabil emelkedés (+11,8%) volt tapasztalható.

Az egy évvel ezelőttihez képest ellentétes tendencia érvényesült, ami komolyabb súlyponti eltolódást okozott. 2022 I. félévében kimagasló többlet származott közösségen belüli értékesítésből, amit az idei év első hat hónapja nem tudott elérni. Az EU-s forgalom 111,6 milliárd Ft-on zárt, mindez 4,8%-os visszaesést és 3,0%pontos aránycsökkenést eredményezett (87,5%). A kiemelt áfasorok közül a legerőteljesebb (+29,3%) bővülés a harmadik országos forgalomnál volt tapasztalható, melynek súlya a határon túli relációban továbbra is marginálisnak (12,5%), az összforgalom tekintetében pedig szinte elenyészőnek mondható (1,8%).

A külpiaci értékesítés kimondottan koncentrált, mivel az egyenként 2 milliárd Ft-ot meghaladó top 11 exportőr a teljes összeg közel 40%-át fedi le.

Az árfolyammozgásoktól tisztított valós kivitel a közösségen belüli értékesítés esetében a mértnél nagyobb fokú visszaesést mutat, hiszen a forint/euró árfolyam 1,6%-os gyengülésén túl - a vizsgált két félév átlagában - a svéd korona kivételével az összes tagállami valutával szemben romlott a hazai fizetőeszköz. Mindezzel szemben a harmadik országokba történő valós kivitel a bevallásértékekből számolt aránynál is erőteljesebb, mivel az export tekintetében számos meghatározó valutával szemben erősödni tudott a forint (a kínai jüanhoz mérten +3,9%, az angol fonthoz képest +2,4%, az orosz rubellel szemben +2,3%).

Negyedéves megoszlásban az összértékesítéssel megegyező tendencia rajzolódott ki, mivel az I. negyedéves bázist meghaladó dinamikát (+15,2%) - amit legfőképp a harmadik országos export másfélszeres gyarapodása segített elő - markáns visszaesés (-15,7%) követte.

A külpiaci teljesítés lényegi hányadát (65,8%) az ágazatok közül töretlenül (+3,3%pont) a feldolgozóipar adta. Érdemi rész (20,8%) még a kereskedelem, gépjárműjavítás szektorhoz kapcsolódott. Az EU-s forgalom esésével iparági megoszlásban figyelemre méltó változás a harmadik országos export körében volt tapasztalható, ahol néhány relatíve újonnan alakult fogyasztásicikk-nagykereskedőnek köszönhetően jelentős növekményt (+2,1 milliárd Ft) könyvelhetett el a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat. A tavalyi félévben topexportőr primer és szekunder szektoros cégek rendre csökkenést vallottak, így a mezőgazdaság és az ipar részaránya is zsugorodott (-4,4%pont és -8,6%pont).

A teljes forgalom lényegi része (85,6%) továbbra is a belföldi értékesítéshez köthető, amely a tavalyi I. félévinél is nagyobb arány (+1,1%pont). Összege a tárgyévben 755,5 milliárd Ft-ot ért el, ami 47,6 milliárd Ft-tal (+6,7%) több a bázisidőszakinál, miközben a hazai fogyasztói árak 2023. I. félévben összességében 23,6%-kal emelkedtek. Ezalatt a nemzetgazdasági átlag 10,5%-os bővülést mutatott a hazai eladások körében.

Országosan a bel- és külpiaci értékesítés megoszlása érdemben eltér a vármegyeitől, a határon túli forgalom közel egyharmados, a belföldi kétharmadot meghaladó hányadot képviselt.

Sorrendváltás történt az élmezőnyben az iparági megoszlás tekintetében, hiszen a feldolgozóipar idén már a belpiaci értékesítések több mint negyedét adta (26,3%), 48,3 milliárd Ft-os többlete folytán listavezetővé vált. A kereskedelem, gépjárműjavítás így a második helyre szorult vissza, habár részaránya továbbra is meghatározó (24,8%). Az építőipar a belpiaci relációban fajsúlyos, a tárgyévi zuhanása (-23,4%) 5,0%pontos részaránycsökkenéssel járt. A kisebb hányadot felölelő ágazatok közül szembetűnő növekmény az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység teljesítményében (+9,7 milliárd Ft) volt mérhető. A további kiemelt szektorok megoszlásrészében 1%pontot meghaladó változás nem történt.

A negyedéveket vizsgálva a külpiaci trendekkel megegyező, bár annál némiképp kedvezőbb dinamika érvényesült. Az I. negyedévnyi 16,9%-os többletet mindazonáltal már visszaesés követte a II. negyedévben (-2,2%).

A kulcsonkénti besorolás összetételét vizsgálva az eddig is döntő hányadot képviselő 27%-os adókulcsú értékesítés tovább növelte (+2,8%pont) részarányát (73,3%). Ezzel párhuzamosan a megoszlásában jelentősen csökkent az adómentes értékesítés (-4,1%pont), elsősorban egy ide sorolt közérdekű speciális főtevékenységű vállalkozás tárgyév eleji illetékességváltásának köszönhetően. Az 5%-os, illetve 18%-os adókulcsú értékesítések körében 1,0%pontot el nem érő a változás.

Habár a belföldi eladások az exporthoz képest kevésbé összpontosultak a topteljesítőknél, a teljes összeg közel 20%-a kötődik a 8 legnagyobb, 10 milliárd Ft-ot meghaladó értékesítéssel rendelkező gazdálkodóhoz. Az állami építkezések felfüggesztése, illetve a honvédelmi célú kiadások növekedése megváltoztatta a legnagyobb értékesítők sorrendjét és így az ágazatok súlyát, illetve rangsorát is.

A BESZERZÉSI FORGALOM ALAKULÁSA

Az összes termék és szolgáltatás beszerzését terhelő adó alapja 2023 I. félévében 732,8 milliárd Ft volt, amely csupán 0,2%-kal (+1,3 milliárd Ft) haladta meg a bázisidőszak értékét, mindez az országos átlagként mért 8,7%-os emelkedéstől lényegesen elmaradt.

Az iparágak tekintetében az értékesítések körében tapasztaltakhoz hasonló megoszlást észlelhettünk, mivel fajsúlyos szerep ugyanúgy a kereskedelem, gépjárműjavításnak (28,7%) és a feldolgozóiparnak (25,7%) jutott annak ellenére, hogy mindkettő esetében a bázisidőszakhoz mérten stagnálás (1,0% alatti változás) történt. Nominálisan a legnagyobb hiányt (-14,8 milliárd Ft) a 11,5%-ot felölelő építőipar szenvedte el. Érdemi növekmény kapcsolódott azonban a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységű cégekhez (+6,1 milliárd Ft).

Negyedévekre bontva is az üzleti forgalomhoz hasonló trendek érvényesültek. A tárgyév I. negyedévének visszafogottabb bővülését a II. negyedévben már bázis alatti összeg követte. Itt a 2022-es többletek felülmúlták az értékesítési dinamikákat, így a 2023. 4-6. havi csökkenés is némiképp erőteljesebben jelentkezett (-6,1%). Mivel ezen relációban egyedi tétel nem volt, így idősorosan a negatív irányú tendencia már az előző év végével érezhető volt.

Származási helyét tekintve mind a határon túlról történő, mind pedig a belföldi beszerzések esetében bázisszinten rekedtek az összértékek (+0,9%, illetve 0,0%) féléves viszonylatban, így súlyuk is csupán 0,1%ponttal változott a teljes beszerzés összetételében a külpiac javára, ami azonban továbbra is másodrangú szerepet tölt be (21,8%). Ezzel szemben országos szinten erőteljesebb emelkedést tapasztaltunk mindkét relációban (+7,9%, illetve +9,0%).

A belföldi beszerzés értéke 572,8 milliárd Ft-on zárt, ami szinte megegyezik (-0,1 milliárd Ft) a 2022. I. félévi összeggel. Mindebből jelentős visszaesést a külfölditől igénybe vett szolgáltatások köre szenvedett el (-7,0%), ami összefügg az EU-s ügyletek általános csökkenésével.

A hazai beszerzések több mint fele (291,4 milliárd Ft) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban és a feldolgozóiparban realizálódott, részarányuk azonban egymáshoz közelített, hiszen előbbi 4,3 milliárd Ft-os hiányt, míg utóbbi 5,4 milliárd Ft-os bővülést könyvelhetett el. További egynegyednyi hányad kapcsolódik az építőipar és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat együtteséhez, ahol az agrárium erősödésével szintén - az ellentétes tendenciáknak köszönhetően - egymás terhére változtak az arányok.

A tárgyidőszakra 10 milliárd Ft-ot meghaladó beszerzést 4 gazdálkodó vallott, mellyel a teljes összeg egytizedét (10,2%) ölelték fel.

A kulcsonkénti besorolás alá tartozó hazai beszerzésen belül az eddig is meghatározó 27%-os adókulcsú tételek részaránya kissé csökkent (-1,3%pont) de még így is 92,6%-ot képviselt. A 18%-os kulcs alá tartozók és az adómentes beszerzések hányada stagnált (+0,2%pontos és +0,1%pontos változás), növekedett azonban - elsősorban a nagy volumenű élőállat- és húsáruvételek okán - az 5%-os kulccsal adózó tételek köre (+1,0%), összegszerűen 5,2 milliárd Ft-tal.

A határon túlról történt beszerzés 160,0 milliárd Ft-os értéke a 2022. I. félévinél csupán 0,9%-kal magasabb. A negyedéveket külön kezelve a többi kiemelt áfasorhoz hasonló jelenség ment végbe, mivel az I. negyedéves kimagasló - elsősorban az import által húzott -, 19,8%-os emelkedést a II. negyedévben 13,7%-os visszaesés követte.

A külpiaci beszerzés stagnálása szintén két ellentétes tendencia eredménye, hiszen míg a harmadik országokból 7,5%-kal (+5,6 milliárd Ft) bővült a behozatal, addig az EU tagországaiból mindez 5,0%-kal (-4,2 milliárd Ft) csökkent. Ebből adódóan a két reláció súlya felcserélődött az előző évekhez képest, és így már a közösségen kívüli import tette ki a behozatal 50,3%-át. Ezzel párhuzamosan az uniós beszerzés aránya a tavalyihoz mérten -3,1%ponttal 49,7%-ra zuhant.

Az ágazatok vizsgálatakor két egymástól teljesen eltérő megoszlást látunk. Az Európai Unió területéről történt behozatal több mint feléhez (61,0%) változatlanul a feldolgozóiparjárult hozzá. Részarányát erőteljesen tudta azonban növelni (+3,8%pont) a kereskedelem, gépjárműjavítás szektor, egyrészt egy üzemanyag-nagykereskedő cég illetékességváltásának (+2,3 milliárd Ft), illetve az exportnál már említett fogyasztásicikk-kereskedőknek (+1,3 milliárd Ft) köszönhetően. A harmadik országbeli beszerzés túlnyomórészt (94,6%) továbbra is három ágazat köré összpontosult, melyek mindegyikéhez egy- egy kiemelt adózó tartozott. Ez a három gazdálkodó az összimport 69,1%-át adta, TEÁOR-besorolásuk szerint pedig a kereskedelemhez, a szállítás, raktározás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységhez kapcsolhatóak, noha valójában elsődlegesen vámkezelőként működnek.

A térség áfakörös társaságainak vizsgált időszaki bevallásai alapján a külkereskedelmi mérleg tovább romlott. A külpiaci értékesítés és a határon túli beszerzés különbségeként számított külpiaci áruforgalom - a forgalomcsökkenésből és a behozatalstagnálásból adódóan - 32,5 milliárd Ft negatív egyenlegen zárt, ami 3,4 milliárd Ft-tal kedvezőtlenebb a bázisidőszakinál.

BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA

A vármegye vállalkozásai az áfabevallásokban feltüntetett adatok alapján 38,0 milliárd Ft összegben valósítottak meg fejlesztést, ami 1,9%-kal több az egy évvel korábbinál. Országos szinten sokkal erőteljesebb, 7,7%-os növekedés mutatkozott.

A negyedévek tekintetében az eddig elemzett mutatókkal ellentétes trendet mérhettünk. Az adóalapot adó értékek közül itt már az I. negyedévben bázis alatti dinamika jelentkezett (-1,1%), míg - az évközi csökkenő tendenciák ellenére - a vármegye fejlesztései a 4-6. havi időszakban bővülni tudtak (+4,7%), újból elérve a 20,0 milliárd Ft-os negyedéves összértéket.

A beruházások meghatározó része (96,1%) továbbra is tárgyieszköz-beszerzéssel valósult meg, melynek összege azonban csupán 0,8%-kal (+0,3 milliárd Ft) haladta meg a 2022. I. félévit. Avizsgált áfasorok közül az exporton kívül az egyetlen - és egyben a legalacsonyabb összeget (1,5 milliárd Ft) felölelő - tétel, amely esetében nagy fokú megugrás (+36,4%) ment végbe, az a saját rezsis beruházás, ami továbbra is a társaságok éves invesztíciójának pusztán 3,9%-át jelentette.

A vármegye fejlesztéseinek 28,9%-a, 11,0 milliárd Ft a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban valósult meg. A nagymértékű, 25,0%-os bővüléshez - a primer szektoros társaságokon túl - nagyban hozzájárultak a térség egyéni vállalkozóinak agrárfejlesztései is. Arányait tekintve (23,7%) a második helyen a feldolgozóipar áll, melyhez csupán egy számjegyű növekmény (+4,7%) tartozott. Ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a szállítás, raktározás köre 16,1%-kal, illetve +10,0%-kal. Az építőipar térvesztése (-27,3%) itt is megfigyelhető, a beruházások tekintetében a legdrasztikusabb visszaesés (-55,2%) azonban az egyéb ágazatoknál jelentkezett. Egyrészt a Modern Városok Program kifutásával párhuzamosan az itt nyilvántartott közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás szektor 63,4%-ot zuhant. Ezenfelül 2,4 milliárd Ft-os mínusz kapcsolódott a művészet, szórakozás, szabadidő nemzetgazdasági ágához, aminek legfőbb okozója egy múzeumi, 1,1 milliárd Ft-os, 2022-ben lezárult fejlesztés. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 43,5%-os visszaesése is főképp egy bázisidőszaki uniós vízügyi projekt lezárulásából fakadt. És bár a topberuházók között szálláshely-szolgáltató cégeket is találhattunk, a vizsgált időszakban Zala vármegye legnagyobb ösz- szegű fejlesztése az autóipari tesztpályához kapcsolódó szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén valósult meg.

ÖSSZEGZÉS

2020. évtől a globális járvány rég nem látott gazdasági visszaesést eredményezett, melyet egy markáns visszapattanás követett 2021-ben. A járványhelyzet enyhülésével az újabb kihívást 2022-ben a zalai gazdálkodók számára is az orosz-ukrán konfliktus, illetve annak hosszú távú gazdasági következményei jelentették. Szembetűnő, hogy a korábbi időszakok negatív externáliáit követően a 2023-ra drasztikus méreteket öltő infláció - és az abból eredő keresletcsökkenés - még erőteljesebben vetette vissza a gazdasági teljesítményt.

A vármegyei illetékességű általános- forgalmiadó-bevallások összesített adatai alapján látszik, hogy míg 2023. I. negyedévben az előző évek pozitív dinamikái csupán mérséklődtek, addig a II. negyedévben már bázis alatti értékeket mértünk szinte mindegyik kiemelt mutató tekintetében. Figyelemre méltó a közösségen belüli reláció nagy fokú visszaesése, amit a látványosan megugró, ámde súlyát tekintve marginális harmadik országos ügyletek sem tudtak kompenzálni. Mindehhez hasonló képet láthattunk a belpiac esetében is. A beszerzések és a beruházások stagnáltak, a belföldi értékesítés pedig érdemben csak állami honvédelmi megrendelések következtében bővült, mely tételekkel korrigált össztérségi forgalom bázisszintű értéken zárt.