A Zalai vármegyei társas vállalkozások gazdasági szerepe a társaságiadó-bevallások tükrében

ADÓALANYI KÖR

A Zala vármegyei illetékességű működő adóalanyok száma 1,2%-os csökkenéssel 2022. év végén meghaladta az 55 ezret, amely az országosnak a 2,7%-a. Az év során közel 2,6 ezer adózó kezdte meg tevékenységét, addig 3,4 ezren a vállalkozásuk megszűnéséről döntöttek.

Év végére a gazdálkodó szervezetek száma is csökkent 2,2%-kal, de így is meghaladta a 14,5 ezret. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok száma 1,5%-kal, a részvénytársaságoké 3,5%-kal nőtt, ugyanakkor a betéti társaságok száma 12,4%-kal mérséklődött.

A magánszemély gazdálkodók körében az egyéni vállalkozók száma 1,2%-os csökkenés mellett elérte a 16,9 ezer főt. Viszont 1,3%-kal kevesebben lettek az adószámmal rendelkező, de nem egyéni vállalkozóként tevékenykedő (pl. őstermelő, ingatlan-bérbeadó, szellemi szabadfoglalkozású) gazdálkodó magánszemélyek is (23,6 ezer fő).

A vállalkozási formák megoszlásában a fentiek ellenére az előző évhez képest érdemi változás nem történt, az egyéni vállalkozók súlya 31%, az adószámos magánszemélyek aránya 43%, a gazdálkodó szervezeteké pedig 26%.

2022. év folyamán a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók száma radikálisan, mintegy 60%-kal csökkent az „új” kataadózás miatt, így év végén 4,4 ezer katás adóalany volt a vármegyében.

GAZDASÁGI KITEKINTÉS

Az utóbbi évek gazdaságára a váratlan fordulatok voltak jellemzők, amelyek próbára tették a vállalkozások gyors reagálási és túlélőképességét, az új piaci igényekhez való mielőbbi alkalmazkodást. 2019 volt az elmúlt időszak utolsó olyan éve, amikor nem történt a globális ökonómiát alapjaiban felborító esemény. A 2020-as koronavírus-járvány megtörte a kereslet-kínálat addigi egyensúlyát, azonban a következő évre a vállalkozások képesek voltak alkalmazkodni az új helyzethez, és megindult a visszarendeződés. 2022 új nehézségeket hozott a gazdasági szereplőknek: az orosz-ukrán háború következményei, az energiaárak drágulása, a felpörgő infláció jelentette a legnagyobb kihívást, miközben a beszállítói láncok akadozása tovább nehezítette a gazdasági helyzetet.

Az elemzéseink számaiban látható növekedés egy része az infláció hatása, nem minden esetben mutat tényleges gazdasági bővülést.

A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI

Elemzésünk további része a gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó, naptári évvel azonosan működő, kettős könyvvitelt vezető (speciális célú tőkefinanszírozó, illetve a nemzetközi számviteli standardok szerint elszámoló vállalatok nélküli), Zala vármegyei illetékességű társas vállalkozások 2022. évről benyújtott hibátlan társaságiadó-bevallási adatainak összesítését tartalmazza a 2022. 07. 31-i állapotnak megfelelően (bizonyos esetekben adózói módosításokkal). Csoportos társaságiadó-alanyok tekintetében figyelembe vettük a vármegyei székhelyű csoporttagok teljesítményét, így kalkuláltunk azon adóalanyok adataival is, akik Zala vármegyén kívüli csoportképviselőjük útján teljesítik kötelezettségüket, míg korrigáltunk a vármegyei taocsoportok vármegyén kívüli tagjainak adataival. Az egyszerűsített, illetve speciális adózási módokat választók és a csoportos adózók folyamatosan változó köre, továbbá a tevékenységüket szüneteltető/megszüneteltető/átalakuló vállalkozások, és a hibás, határidő után pótolt/módosított/javított bevallások miatt az éves összehasonlítás sosem lehet teljes mértékben koherens és komparatív.

A 2022. évi gazdasági tevékenységéről az előző évihez képest 3,6%-kal kevesebb, 7.557 db, naptári évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó, kettős könyvvitelt vezető zalai gazdasági társaság nyújtott be társa- ságiadó-bevallást, amely a teljes 55.035 fős adózói kör 13,7%-át tette ki, és az országosan benyújtott bevallások 2,3%-át képviselte. A vármegyei bevallások döntő részét, 88,5%-át benyújtó, 0-9 fő közötti foglalkoztatotti létszámú mikrovállalkozások száma mérséklődött a legnagyobb volumenben (-229 db). Előző évekhez hasonlóan a 10-49 főt alkalmazó kisvállalkozások súlya 5,7%- ot, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozásoké 1,2%-ot tett ki. Ez mindkét kategória esetében 0,1%pontos részarány-emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz mérten. A 250 főnél nagyobb létszámmal működő 14 társaság továbbra is a legkisebb, 0,2%-os aránnyal bírt. A máshová nem sorolható egyéb vállalkozói kategóriába tartozók (jellemzően vállalkozói tevékenységet is végző alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák) részesedése 4,4%.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve a vármegyei illetékességű társaságok közül legtöbben (18,4%) még mindig a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működtek, annak ellenére, hogy körükben 2011 óta folyamatos részaránycsökkenés figyelhető meg, 2021-hez képest 6%-kal volt kevesebb a vállalatok száma ebben az ágazatban. Sorrendben a második a 14%-os súllyal bíró szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, részesedése a társaságok között növekvő tendenciát mutatott. Harmadik helyen következett az építőipar 10,9%-os részesedéssel, majd a feldolgozóipar 9,0%- kal, melyeknél mérséklődés figyelhető meg. Meghatározó súllyal bírt még az ingatlanügyletek (8,7%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (7,0%). Ezen legfőbb ágazatok összességében a vállalkozások számának kétharmadát fedték le.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

2022. év a nettó árbevétel szempontjából első olvasatra kivételesen jó évnek látszik, azonban kezeljük óvatosan az adatokat: a KSH jelentése alapján1 a fogyasztói árak átlagosan 14,5%-kal nőttek az évben, ami a gazdaság szereplőinél a bevételi oldal emelkedésének részeként is lecsapódott.

A vállalkozások számának visszaesése ellenére az értékesítés nettó árbevétele 2022-re 23,7%-kal (+281,2 milliárd Ft) bővült, értéke 1.469,8 milliárd Ft-ot tett ki. Makrogazdasági szinten erősebb (a vármegyét 7,5%ponttal meghaladó), 31,2%-os volt a bővülés mértéke. Mindemellett az egy adózóra jutó fajlagos árbevétel 151,6 millió Ft-ról 194,5 millió Ft-ra (+28,3%) emelkedett egy év alatt a vármegyében. Ez az érték magasabb a 2020. év eredményénél (129,7 millió Ft) is, de a járvány előtti csúcsnak (2019. év) is közel másfélszerese. A vármegyében realizálódott az országos bevétel 1,0%-a, ez az arány az előző években magasabb volt (1,1%).

Az előző évi kedvezőtlen gazdasági folyamatok után 2022-ben a nemzetgazdasági ágak többségét növekvő árbevételtömeg jellemezte. A feldolgozóipar kiemelkedő helyet foglalt el, itt keletkezett a legtöbb árbevétel (441,2 milliárd Ft), az ágazat részesedése 30% volt az egyes tevékenységek között, melynek 32,5%-os mértékű javulása 108,3 milliárd Ft többletet takart. Alágazataiból a legnagyobb fejlődést nominálisan a nemfém ásványi termék (+25,5 milliárd Ft) és az élelmiszer, ital, dohány (+24,6 milliárd Ft) gyártása szektorban tapasztaltunk, míg dinamikát tekintve a járműgyártásban közel két és félszeres volt az értéknövekedés. A területek közül csupán a csekély részarányt képviselő villamosgép-, műszergyártásban mutatkozott csökkenés (-3%).

A második legnagyobb, 23,4%-os súllyal a kereskedelem, gépjárműjavítás bírt, 20,8%-os dinamikával (+59,1 milliárd Ft) emelve a 2022. évi ágazati árbevételt, mely így már közelítette a 344 milliárd Ft-ot.

A harmadik helyen 17,0%-os aránnyal az évek óta erőteljes fejlődést mutató építőipar állt, közel 35 milliárd Ft forgalomnövekedése 16,2%-os bővülés eredménye.

Zala vármegye három legdinamikusabban fejlődő ágazata az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat volt 41-41%-os növekedéssel.

A vállalatméretet tekintve a társaságok döntő hányadát (88,5%) képviselő mikrovállalkozásoknál keletkezett a nettó árbevétel közel 22,2%-a. Az összárbevétel 24,0%-át a vállalkozások mindössze 5,7%-át kitevő kisvállalkozások adták, miközben a középvállalkozások alacsony (88 db) száma ellenére a legnagyobb arányt (25,4%) teljesítettek. Őket követte a 14 nagyvállalkozás 19,5%-os teljesítménnyel. Az egyéb adózói körtől származott a fennmaradó 129,4 milliárd Ft (8,8% részarány), ami az előző évinek két és félszerese. Ez utóbbi ugrásszerű emelkedésben azonban szerepet játszott a kategóriák közötti átrendeződés is, mivel az adózók vállalati kategória szerinti megbontása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény fogalmi meghatározásai alapján, az adott évi társaságiadó-bevallásokból rendelkezésre álló számadatok felhasználásával történt, nem pedig a bevalláson szereplő adózói nyilatkozat alapján. Így több vállalkozás az eddigi kis vagy közép besorolásból az egyéb kategóriába került.

A vármegyei értékesítés relációnkénti összetételében meghatározó, 81,6%-ot képviselő belföldi forgalom 1.199,6 milliárd Ft-os teljesítménye 22,6%-kal (+221,6 milliárd Ft) meghaladta az egy évvel korábbit, melynek egy része a magas inflációs értékekből adódott. A fennmaradó 18,4% részarány külpiaci értékesítésből származott. Az évek során egyre növekvő exportbevétel 2022. évben már 270,1 milliárd Ft-ot tett ki, 28,3%-os növekedés eredményeképp. Az 59,6 milliárd Ft-os növekedés döntő része a feldolgozóiparból (+43,9%) származott, ezen belül minden terület legalább 26%-os extra bevételre tett szert. Érdekesség még, hogy a mezőgazdaságon belül (+14,7% emelkedés) a gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó társaságok exportból származó bevétele 63,4%-kal nőtt. Az országos teljes exportdinamika 36,2%.

KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK

A vármegyében működő vállalkozások 2022. évben 1.408,1 milliárd Ft költséget és ráfordítást számoltak el, az előző évinél 22,6%-kal többet, az országos dinamikánál azonban 9%ponttal kevesebbet.

Az üzemi költségek és ráfordítások összes üzemi bevételhez viszonyított aránya, a költségszint 0,2%pontos javulás következtében 91,3% volt Zala vármegyében.

2022-ben is a ráfordítások döntő részét, mintegy háromnegyedét (76,9%) az anyagjellegű ráfordítások tették ki, 1.082,7 milliárd Ft-os összege 24,7%-kal (+214,7 milliárd Ft) emelkedett 2021-hez képest, egyben a költségnövekedés 82,6%- a is ehhez a költségelemhez kötődött. A személyi jellegű ráfordítások 15,8%-ot képviseltek az üzemi költségeken belül, ami 17,3%-os (+32,8 milliárd Ft) növekedésével lemaradt a többi költségelem mögött.

Az elmúlt öt évben, míg az anyagjellegű ráfordítások az üzemi bevételekkel együtt mozogtak, addig a személyi jellegű kiadások - főleg a bérköltség- görbéje laposabb volt. A járvány alatt mérsékeltebb volt a termelés, ami magával hozta, hogy kevesebb alapanyagot, energiát használtak fel a vállalatok, az utána következő gyors visszarendeződéssel, a megugró termeléssel azonban a költségek is újra megemelkedtek. 2022-ben - főleg az energia drágulásának eredményeként - a költségek már meghaladták a bevételek növekedési ütemét is. Az élő munkára fordított kiadások nem ilyen rugalmasak. A társaságok igyekeztek megtartani dolgozóikat még a legnagyobb nehézségek közepette is, ezért kevésbé spóroltak a munkavállalóikon, ugyanakkor a 2021-2022. évi emelkedő bevételek sem hozták magukkal automatikusan a bérek nagy léptékű növelését, a béremelés mérsékeltebb volt. Az értékcsökkenési leírás címén elszámolt összeg 9,4%-kal, 51,0 milliárd Ft-ra emelkedett, ez az összes ráfordítás 3,6%-át jelentette. A fennmaradó, 3,7%-os részarányt képviselő - az előzőekben fel nem sorolt - egyéb ráfordítás 51,6 milliárd Ft-os értéke 18,3%-kal (+8 milliárd Ft) volt több, mint a 2021. évi.

Az üzemi költségeken, ráfordításokon továbbra is hasonló arányban (22-26%) osztoztak együttesen a mikro-, a kis- és a középvállalkozások, a nagyvállalkozások 19,5%-ot, az egyéb vállalkozások pedig 8,9%-ot tettek ki. Ez a szektoronkénti részesedés minimális eltérést mutatott a nettó árbevétel ágazati megoszlásához képest.

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2022-ben a járvány kedvezőtlen hatásaiból jórészt visszarendeződve, de a háborús és gazdasági nehézségekbe belecsöppenve a társas vállalkozásoknál 135,0 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény képződött, mely jelentősen, negyedével (+28,1 milliárd Ft) múlta felül az előző évit. Ez pozitív hozadéka annak, hogy a bevételek 22,9%-os növekedési üteme meghaladta a költségek és ráfordítások emelkedésének 22,6%-os szintjét.

Az ágazatok jövedelmezősége szinte minden területen javult, a pozitív eredményt elérők összességében 34,8 milliárd Ft-tal emelték a vármegyei eredményeket, ezt néhány minimális részesedéssel bíró ágazat és az építőipar romló mutatója 6,8 milliárd Ft-tal csökkentette.

Az üzemi eredménytömeg legnagyobb hányadát, több mint negyedét a feldolgozóipari ágazat érte el, az élen járók közül itt nőtt legnagyobb ütemben az eredményesség (46,4%) párhuzamosan a volumennövekedéssel (+11,2 milliárd Ft). Ezután az építőipar következett 20%-os részesedéssel, ebben a szektorban már látszódik a gazdasági lassulás, közel 3%-kal visszaestek az eredmények a megelőző évhez képest. A kereskedelem, gépjárműjavítás 16,3% részaránnyal a harmadik volt a rangsorban, itt 36,8%-os a fejlődés mértéke.

Az eddigiektől eltérő módon a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazat a közel 14%-os részarányával csatlakozott a legnagyobbak közé, mivel az érintett cégek eredményüket megduplázták egy év alatt. Ez két tényező - bevétel és költség - egy irányba ható mozgásából fakadt: míg az üzemi költségek 28,6%-kal nőttek, az üzemi bevételekből legnagyobb részarányt képviselő nettó árbevétel markánsabban, 40,5%-kal nőtt. Itt érdemes megvizsgálnunk a gabona átlagárát2 is: míg 2020-ban 75,6 ezer Ft/tonna, 2021-ben pedig 88,6 ezer Ft/tonna volt a gabona átlagára, addig 2022. évben átlagosan már 68%-kal többet, tonnánként 149,0 ezer Ft-ot fizettek érte.

A nettó profithányad megmutatja, hogy mennyire jövedelmező egy vállalkozás, azaz 1 egységnyi árbevételen mekkora eredményt ért el - a költségek levonása után a bevételek mekkora része marad ténylegesen a társaságnál. Mivel a társaságiadó-bevallás kitöltése nem teszi lehetővé a csoportos adóalanyok esetében az adózott eredmény vármegyei megbontását, ezért a torzító hatások elkerülése végett az üzemi eredmény és az értékesítés nettó árbevételének kapcsolatát vizsgáljuk. A vármegye teljes egészét nézve 2022. évben a gazdálkodóknál maradt a nettó árbevételük 9,2%-a üzemi eredmény címen. Ez az arány folyamatosan emelkedett 2019 óta, az előző évhez képest 0,2%pontos a javulás. A képet tovább árnyalja az iparági bontás. Hagyományosan a pénzügyi, biztosítási (30,3%) és a humánegészségügyi, szociális ellátás (24,3%) területen a legmagasabb a profithányad, de míg előbbinél ez 2022-ben 8,7%pontos növekedést jelent, utóbbi értéke nem érte el a bázisszintet. A vármegye három meghatározó ágazatából kettőben javult a profithányad: a feldolgozóiparban 0,8%ponttal, a kereskedelem, gépjárműjavításban 0,7% ponttal, viszont az építőiparban 2,1%ponttal romlott. Nagyváltozás a mezőgazdaságban működő társaságoknál volt, itt 100 Ft nettó árbevételből 16,9 Ft volt üzemi eredmény, miközben az előző évben ez csak 10,8 Ft volt.

A nagy ágazatok itt megfigyelt tendenciái a gazdaság más területein is hasonlóak voltak: míg a feldolgozóiparban és a kereskedelemben 2022-ben is még tartott a lendület, az építőiparban már megjelentek a visszaesés jelei, miközben a mezőgazdaság profitálni tudott az átmeneti gazdasági átrendeződés árfelhajtó hatásaiból.

A pénzügyi műveletek eredménye az előző évhez hasonlóan pozitív egyenlegű volt, 21,8 milliárd Ft-os összege több mint kétszerese a 2021. évinek. A növekedés 62,4%-a az építőiparban realizálódott 6,9 milliárd Ft összegben, az összesen 11,1 milliárd Ft-os bővüléshez a mezőgazdaság és a feldolgozóipar 1,8 és 1,9 milliárd Ft-tal járult hozzá.

MÉRLEGADATOK

A saját tőkén belül a jegyzett tőke 17,5%-os részt képviselt, melynek 135,2 milliárd Ft-os összege némileg (-0,7%) az előző évi alatt alakult. A tőkét reprezentáló tulajdonosi szerkezet szinte megegyezett a megelőző évivel. A legnagyobb részesedéssel, 32%-kal, a belföldi magánszemélyek bírtak 43,6 milliárd Ft-os tőketömegükkel. Őket 27%-os súllyal (35,9 milliárd Ft) a belföldi társaságok követték, majd a harmadik helyen a külföldi tulajdon állt, 22%-os részt képviselve a vármegyei megoszlásból. 2021-től egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás miatt az állami tulajdonú részarány 14% lett a vármegyében. Jelentős, 6-6%-os növekedést ért el egy év alatt az önkormányzati és a belföldi nonprofit szervezet tulajdoni hányada, csekélyebb, 4,0%-os, illetve 1,3%-os részarány mellett.

A tőke nemzetgazdasági ágazati megoszlásában nem történt változás, továbbra is a jellemzően tőkeintenzív feldolgozóipar (20,9%) a legtőkeerősebb. Az alágazatai közül kiemelendő a nemfém ásványi termék gyártása, itt összpontosult a vármegye jegyzett tőkéjéből 11% - ez a feldolgozóiparnak mintegy 53%-át képviselte. Második helyezett az ingatlanügyletek (15,4%), majd a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás következett ettől 1,4%ponttal alacsonyabb részesedéssel. Rajtuk kívül 10% feletti részesedéssel bíró ágazat nem volt.

A járvány utáni pozitív folyamatok megindulását mutatja, hogy a tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke másfélszeresére bővült. Összege 120,5 milliárd Ft-ot tett ki, mely +42,2 milliárd Ft-tal meghaladta az előző évit. Országosan is hasonló, bár 3,6%-kal kisebb mértékű növekedés volt a beruházások aktivált értékében.

ALKALMAZOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL

Megjegyzés: az elemzés létszámadatait némileg torzíthatják a tárgyévben a bevallásban nem jelölt, de a korábbi években kitöltött átlagos statisztikai állományi létszámadatok, ugyanis ezen adat kitöltöttsége nem feltétele a bevallás benyújtásának.

A kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók társaságiadó-bevallásokban nyilatkozott átlagos statisztikai állományi létszáma 2022-ben megközelítette a 40 ezer főt, amely az országos szám 2,0%-át tette ki. Az előző évihez képest nem sokkal, mintegy 350 fővel nőtt a taobevallásokban megjelenő munkavállalók száma, de még mindig alatta volt a járvány előtti 40,9 ezer fős állománynak. Ebben azonban az érintett taoalanyok számának csökkenése, az alternatív adónemeket választók, székhelyáthelyezések, tevékenység megszűntetése is szerepet játszott.

A mikrovállalkozások - mely nemcsak a vármegyében, hanem országosan is messze a legjellemzőbb vállalkozói méret (közel 90%) - az alkalmazottak mintegy egynegyedét (10 ezer fő) foglalkoztatták, hasonlóan az egy évvel korábbihoz. A jóval kisebb részarányú, második legtipikusabb méret a kisvállalatok, ők a munkavállalók több mint egyötödét (8 ezer fő) alkalmazták, ebben a kategóriában 156 fővel csökkent a létszám. A középvállalkozások dolgozóinak száma 9,3 ezer fő, 124 fővel több, mint 2021-ben.

Mind dinamikában, mind számosságát tekintve a legnagyobb emelkedés a munkavállalók egynegyed részét foglalkoztató nagyvállalkozásoknál történt, 5,3%-os bővülésük 500 főt meghaladó létszámtöbbletet takart. A dolgozók 6,1%-át foglalkoztatták az egyéb vállalkozások, a 2,4 ezer munkavállaló több mint 50 fővel kevesebb, mint az egy évvel korábbi.

A különböző ágazatok a dolgozóknak az előző évekhez hasonló arányban adtak munkát. A munkavállalók közel harmada (12,3 ezer fő, +2,2%) a feldolgozóiparban vállalt munkát, második helyen az adminisztratív és szolgáltató tevékenység állt 5,6 ezer fővel (+11,9%), a harmadik a kereskedelem, gépjárműjavítás (4,6 ezer fő), mintegy 12%-os részaránnyal. A vármegye egyik hagyományos ágazatában, az építőiparban az elmúlt öt év foglalkoztatotti növekedése 2022-ben megfordult (-2,7%), nem függetlenül a szektorális állami támogatások kifutásától, de a 3,8 ezer fős átlaglétszámával így is közel 10%-ot alkalmazott a társaságiadó-alanyok átlaglétszámából.

A 2022. évi vármegyei, egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség a bértömeg 20,1%-os és az átlagos állományi létszám 0,9%-os emelkedésének eredményeképpen 4.519,2 ezer Ft/fő/év volt. Ez ugyan az országos 5.448,7 ezer Ft-os átlagtól 17,1%-kal elmaradt, de közel ötödével kedvezőbb az egy évvel korábbinál.

Összességében a vármegyei társaságiadó-bevallások idősoros adatai alapján 2019 egy hosszabb felívelő időszak végét jelentette, melyet a koronavírus-járvány 2 éves időszaka erősen visszavetett. A megtorpanás után 2021-ben már gyors és erőteljes helyreállás indult, amit azonban a 2022. elején kitört orosz-ukrán háború és annak elhúzódó negatív következményei újra megtörtek. Számos vállalkozás újra fel tudta használni az előző évek tapasztalatait, a hátrányból előnyt kovácsolt, másokat a 2021. évi lendületük vitt tovább. Így a vármegyében nőtt a forgalom, javult az eredményesség, ezért emelkedett a pozitív társaságiadó-alap és így az adókötelezettség összege is. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy némely mutató látszólagos növekedése mögött az infláció fokozódása is áll, és egyes ágazati szektorokban már érződik a következő évek gazdasági bizonytalansága. A térségben továbbra is domináns szerepet betöltő feldolgozóipar, továbbá kereskedelem, gépjárműjavítás mellé a mezőgazdaság is becsatlakozott. A hagyományosan húzóágazatban, az építőiparban azonban több mutatóban sajnos már látszik a visszaesés, többek között az otthonfelújítási program kifutása, a napelemprojektek kifulladása, az állami beruházások felfüggesztése és az uniós források befagyasztása miatt.

A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN RANGSOROLT LEGNAGYOBB 100 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

A 2022. évi nettó árbevétel alapján rangsorolt 100 legnagyobb zalai illetékességű vállalkozás több mint kétharmada (68%) továbbra is a két legnagyobb település, Zalaegerszeg és Nagykanizsa kistérségében folytatott gazdasági tevékenységet. Előbbi annak ellenére tartja vezető szerepét, hogy az előző évhez képest 5%-kal csökkent részaránya, míg ezzel párhuzamosan Nagykanizsa vonzáskörzetében már a TOP 100-as cégek több mint negyede van jelen (26 db). A lélekszámukat is tekintve kisebb területi egységek esetében érdemi változás nem történt, rangsoruk a 2021. évivel megegyező, így a Keszthelyihez 9, a Zalaszentgrótihoz 7, a Lentihez 6, a Hévízihez 5, a Letenyeihez és a Zalakarosihoz 2-2, illetve a Pacsai kistérséghez 1 vállalkozás köthető.

A korábbi évek megoszlásaival megegyezően a topadózók jelentős többsége korlátolt felelősségű társaságként üzemelt (75), a másik nagy csoportot a részvénytársaságok alkották (19), emellett 3 betéti társaság és 3 szövetkezet került be a megye legnagyobb adózói közé. Megemlítendő, hogy a vármegye összes működő adóalanyának csupán 17,9%-át adták a gazdálkodó szervezetek, kimagasló arányt Zalában az egyéni vállalkozók (30,7%) és az adószámos magánszemélyek (42,9%) képviseltek. A költségvetési és egyéb szervezetek teszik ki a maradékot.

Az elemzésben külön kitérünk az egyes vállalati kategóriák (mikro-, kis-, közép- és egyéb vállalkozások) jellemzőinek alakulására. Az adózók vállalati kategória szerinti megbontása egyéb forrás híján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv tv.) fogalmi meghatározásai alapján, az adott évi társa- ságiadó-bevallásokból rendelkezésre álló adatok felhasználásával történt, figyelmen kívül hagyva az adózók bevallásban tett erre vonatkozó jelölését. A besorolás eszerint gazdasági mutatókon alapul, a Kkv tv. egyéb előírásait nem veszi figyelembe (kapcsolt vállalkozások, tulajdoni szerkezet). Mindezek alapján Zala vármegye TOP 100 vállalkozása közül 18 nagy-, 54 közép- és 24 kisvállalkozást különböztettünk meg. Kimagasló eredmény, hogy 4 mikrovállalkozásnak is sikerült felkerülni a rangsorba. A bevételhányad tekintetében a nagyvállalatok a teljes TOP 100-forgalom közel felét (48,4%) adták. A második legnagyobb részt a középvállalkozások (38,0%) tették ki, a kis és mikrocégekhez az árbevétel kevesebb mint egyhetede kapcsolódik.

A TOP 100 cég közül ketten a naptári évtől eltérő üzleti év szerint gazdálkodnak, ebből csak az egyik társaságnál esett a 2022-es üzleti év bevallási határideje az adatgyűjtésünk határnapja elé, a másiknál ezért a 2021. üzleti évre vallott adatokat vettük figyelembe.

A 100 legnagyobb árbevételű vármegyei vállalat körében 5 csoportos társa- ságiadó-alany, közülük egy tartozik más vármegyei csoportképviselő alá. Esetükben a csoporttagságtól függetlenül a zalai illetékesség volt a beválogatás alapja.

Az érintett időszakban két vállalkozás társasági formájának megváltoztatásáról döntött, esetükben a bázisadatoknál összeadtuk a korábbi, megszűnő gazdasági forma időszaki és az új forma szerinti tört évi árbevétel adatait.

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a TOP 100-as körben a legtöbb cég a feldolgozóiparban működött. Az ide tartozó 40 vállalkozás termelte meg a TOP 100-as árbevételtömeg 37,8%-át. Az ipar egyéb területeihez (építőipar, energiaipar) 15 társaság köthető, akiknél 22,1%-nyi bevétel jelentkezett. A primer szektor 7 mezőgazdasági társasággal tartotta tavalyi forgalomhányadát (3,9%). A tercier iparágak közül továbbra is fajsúlyos a kereskedelem, gépjárműjavítás 23 toplistás adózóval és a hozzájuk kapcsolódó egyötöd részarányt felölelő árbevétellel. Emellett megemlítendő a szállítás, raktározás ágazatba tartozó 6 vállalkozás, akik 8,5%-os árbevételhányaddal rendelkeztek.

A bevallásadatok alapján a TOP 100 belépési küszöbérték 2.500 millió Ft volt: mindez kimagaslóan, 27,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, felülmúlva a tavaly tapasztalt tendenciát (+10,4%).

A 2022. évi nettó árbevétel alapján rangsorolt listában az előző évihez képest 13 új adózó található, közülük a legelőrébb (44. helyen) egy iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedő végzett.

Az idei és előző évi rangsorban egyaránt szereplő 87 adózó közül kilencen tartották pozíciójukat. A rangsorban a cégek fele (50 adózó) tudott előrelépni, akik többségében a feldolgozóiparban és a kereskedelemben érdekeltek, míg a legnagyobb, 35 helyet javító vállalkozás egy mérnöki tevékenységű, műszaki tanácsadó volt. 28-an rontották - leggyakrabban 2 hellyel - helyezésüket, a legnagyobb mértékű, 52 helynyi visszaesést a mezőgazdasághoz kapcsolódóan mértünk.

A TOP 100 vállalkozás 2022. évi együttes nettó árbevétele 861.900 millió Ft-ot tett ki, ami közel egyharmadával (+27,7%) több az előző évben általuk realizáltnál. Mindez még a világjárvány okán alacsony bázisértékű 2021-es növekményt (+23,4%) is felülmúlta. Az idei lista árbevételi átlaga 8.619 millió Ft, a középérték pedig 4.612 millió Ft volt.

A társaságok közül 90 adózó nettó árbevétele emelkedett a tavalyi teljesítményéhez képest (+208.544 millió Ft; +39,2%), míg csupán 10 gazdálkodóé csökkent (-21.666 millió Ft; -15,1%). Összehasonlításképpen, a 2021. évi toplistában 86 vállalkozásnak nőtt, míg 14-nek csökkent az árbevétele egy év alatt.

2022. évben a legmagasabb árbevétel (79.708 millió Ft) a hatodik éve töretlenül vezető lakó- és nem lakó épületet építő vállalkozásnál realizálódott. A rangsorban második helyet egy közúti áruszállító foglalta el 49.800 millió Ft-ot meghaladó forgalmával, aki így már ötödik éve ezüstérmes pozícióban van. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig egy folyadék szállítására szolgáló közmű építő ért fel, közel 40.000 millió Ft árbevétellel.

A zalai gazdasági szereplők szilárd szerepét támasztja alá, hogy az idei TOP 100 cég közül 60-an az elmúlt 7 év mindegyikében felkerültek a rangsorba.

A vármegye topforgalmának érdemi része (604.268 millió Ft) továbbra is belföldön realizálódott. Mivel a belföldi reláció dinamikáját meghaladóan, 28,0%-kal bővült az export, így minimálisan növelni tudta hányadát, azonban továbbra is kevesebb mint egyharmadát (29,9%) teszi ki a listában szereplők összbevételének. Meghatározó növekmény a határon túli értékesítésben elsősorban a primer szektoros, illetve ahhoz kapcsolódó agrártermék-kereskedő és -feldolgozó cégeknél jelentkezett.

A 100 legnagyobb vállalkozás együttesen 18.531 főt foglalkoztatott, ami 5,8%-kal több ugyanezen adózói kör 2021-es, illetve a tavalyi évi toplistás cégek dolgozói összlétszámánál. A munkavállalók 41,4%-át feldolgozóipari cégek foglalkoztatták. Elsősorban a munkaerő-kölcsönzőknek köszönhetően kimagasló még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységhez kapcsolódó 23,7%-os részarány.

A TOP 100-as kör üzemi (üzleti) tevékenységének eredménytömege együttesen 60.609 millió Ft volt, ami 40,5%-kal haladta meg az előző évi teljesítményt. Mindez az árbevétel növekedésénél nagyobb arányú volt, ezzel az eredményesség a 2021. évi 6,4%-ról 7,0%-ra javult.

A tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke a vizsgált évben 32.852 millió Ft-ot tett ki. A megelőző időszakokban tapasztalt stagnálást követően ez egy kiugró mértékű növekmény (+20,3%). Iparági megoszlást tekintve hozzávetőlegesen 4.000 millió Ft fejlesztést könyvelhettek el az építőiparban, illetve 3.000-3.000 millió Ft-ot a szállítás, raktározás, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az energiaipar területén. Nominálisan a legnagyobb összegű beruházás továbbra is a feldolgozóiparban jelentkezett.

Összességében a vármegye gazdasági társaságai az egymást követő negatív külső hatások (világjárvány, ellátásilánc-problémák, orosz-ukrán konfliktus, szankciók, erőteljes infláció) ellenére haladtak tovább növekedési pályájukon, hiszen a bevallásokban vizsgált főbb mutatók mindegyikében emelkedést tapasztalhattunk. Habár a fejlődés eltérő mértéke miatt az iparági súlyokban gyakorta átrendeződés volt mérhető, a feldolgozóiparnak továbbra is domináns szerep jut a zalai gazdaságban.

AZ ÁTLAGOS FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM ALAPJÁN RANGSOROLT 50 LEGNAGYOBB VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

Zala vármegyében a társaságiadó-bevallásokban feltüntetett 2022. évi átlagos foglalkoztatotti létszám alapján rangsorolt 50 legnagyobb zalai illetékességű vállalkozás közel háromnegyede - az árbevételi megoszlásban is fajsúlyos - Zalaegerszegi, illetve Nagykanizsai kistérségben működött. Előbbihez 20, utóbbihoz 16 adózó tartozott. Ezenkívül Hévíz és Lenti 3-3, Keszthely, Letenye, Zalakaros és Zalaszentgrót térsége pedig egyaránt 2 adózóval képviseltette magát.

Az árbevételi listához hasonlóan ezen listában is túlnyomórészt korlátolt felelősségű társaságok szerepelnek (35), de szép számmal került részvénytársaság is a rangsorba (13) és a TOP 50-ben van 2 betéti társaság is. Mindezzel párhuzamosan a kft.-k adták az 50-es összlétszám háromnegyedét, a zrt.-k szinte negyedét, míg a bt.-k marginális, 2% alatti hányadot tettek ki.

Mivel a vállalatméret szerinti besorolásnál a létszámadat is meghatározó tényező, így a legfőbb foglalkoztatók között 33 közép- és 17 nagyvállalkozást különböztettünk meg.

A vármegyében az 50 legnagyobb munkáltató között 1 naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozás található. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a top foglalkoztató cégek fele feldolgozóipari volt, a TOP 50 létszámtömeg 40,3%-át lekötve, míg az ipar más területein (építőipar, energiaipar) további 6 társaság működött 7,4%-os összlétszámaránnyal. Kereskedelmi, szállítási és szálláshely-szolgáltatási tevékenységet hasonlóképpen 4-4 gazdálkodó végzett összességében a TOP 50 foglalkoztatott közel ötödét felölelve. Említésre méltó mindazonáltal a rangsorban szereplő két adminisztratív és szolgáltatást segítő társaság 27,0%-os létszámaránnyal, ami a megelőző évihez képest a legnagyobb növekményt is jelentette egyben (+573 fő). A fennmaradó 5 egyéb iparágú cég a primer (mezőgazdaság és bányászat), illetve a további tercier szektorú tevékenységeket foglalja magába 6,3%-os hányaddal.

A tavalyi kiemelt cégekhez viszonyítva 3 új adózó került fel a TOP 50-es listára (a 43., illetve holtversenyben ketten a 48. helyre). A vállalkozások közül 24-en javították pozíciójukat, többnyire 1 helyet előrelépve. A legnagyobb előrelépés (12 helyezés) egy feldolgozóipari egyéb szivattyú-, kompresszorgyártónál volt. Pozícióját 12 társaság rontotta, szintén leggyakrabban 1 hellyel, a többi 11 gazdálkodó tartotta előző évi rangsorát.

2022. évben a foglalkoztatotti létszám alapján rangsorolt 50 legnagyobb társaság együttes átlagos állományi létszáma 17.016 fő volt, amely 4,7%-kal (+760 fő) haladta meg az előző évi toplistások akkori adatát. Összesen 27 adózónál emelkedett és 21-nél csökkent a foglalkoztatottak száma, míg 2 vállalkozásnál nem változott.

Az TOP 50 cég alkalmazotti létszámának átlaga 340 fő (az egy évvel korábbi 325 fős átlaghoz képest +4,7%), a lista középértéke pedig 191 fő volt (+4,7%). Az első három helyezettben az előző évhez képest nem történt változás. A megye legnagyobb foglalkoztatója 2022-ben is egy munkaerő-kölcsönző vállalat volt, akihez a legkimagaslóbb létszámbővülés is kapcsolódott (+868 fő). A második helyen az árbevétel szerint is ezüstérmes közúti áruszállító állt, mögötte pedig egy élelmiszeripari vállalkozás következik.