Győrffy Balázs: Történelmi léptékű forrásból gazdálkodhat a magyar vidék

Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zalai szervezetének elnöke kiemelte: a rendezvény a következő öt esztendőre szolgál a térségben élőknek kulcsfontosságú információkkal, amelyek segíthetik a mezőgazdaságban s a hozzá kapcsolódó ágazatokban tevékenykedők munkáját.

Süle Katalin, a NAK alelnöke az agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek kapcsán azt mondta, „a következő időszak nem lesz egyszerű, egyre nehezebb a feladat, hiszen olyan új feltételekhez kell alkalmazkodni, amelyek eddig nem jellemezték mindennapjainkat”. Példaként említette a digitalizációt, s arról is beszélt: „meg kell szoknunk, hogy más ellenőrzési rendszer lesz, egy műhold vizsgálja majd: tényleg azt csináljuk-e, amit bejelentettünk az egységes kérelemben”.

– Ám ne ijedjen meg senki, továbbra is itt vannak a kollégák, a falugazdászok, akik segítenek a legjobb lehetőségek, megoldások megtalálásában, amelyekkel a zalai termelők is továbbfejleszthetik saját gazdaságukat – szögezte le Süle Katalin. – Az új helyzet most mindannyiunktól stratégiai gondolkodást követel, látnunk kell: hol szeretnénk lenni öt év múlva.

Győrffy Balázs, a kamara elnöke a Közös Agrárpolitika kapcsán megjegyezte: a hétéves ciklust „ötre sikerült redukálni azzal, hogy két évig ment a huzavona Brüsszelben”, ezért most egy csonka, ötéves periódus következik, amelyben 5300 milliárd forint érkezik az ágazatba 2027-ig.

– Olyan támogatáspolitika kezdődhet, ami a nehézségei ellenére magában hordozza a fejlesztések lehetőségét, s egy versenyképes agrár-élelmiszeripar alapjait rakhatjuk le – fogalmazott Győrffy Balázs, részletezve: az egyes pillérben 2485 milliárd, a kettesben pedig 2891 milliárd forint áll rendelkezésre. Ráadásul mindennek nagyjából a fele hazai forrás, „tehát nem kegyelemkenyérről van szó, mi ezért nagyon sokat tettünk és teszünk”, emelte ki a NAK első embere, majd részletezte: a kettes pillér, vagyis a vidékfejlesztési program minden száz forintjából nyolcvanat a magyar költségvetés biztosít, ami szinte példa nélküli az EU történetében.

– Vagyis még soha egyetlen ország sem vállalt ekkora anyagi áldozatot, hogy a saját vidéki rendszereit, élelmiszer-ellátását biztos alapokra helyezze – hangsúlyozta Győrffy Balázs. – A politikában sok mindenről lehet beszélni, de hogy mit mennyire gondolunk komolyan, annak van egy jó mérőszáma: mégpedig az, hogy a költségvetés adott rubrikájában mi szerepel. Tehát nemcsak a szavak szintjén gondolta, kommunikálta a kormány, hogy most a vidék következik, azt kell fejleszteni, hanem ehhez a források is rendelkezésre állnak.