Baldauf Csaba: A nyár rekordokat hozhat vidéken, de őszre készülnek vészforgatókönyvvel is

A szállodaszövetség elnöki tisztségére eredendően két szakembert jelöltek: Deák Imrét, a Danubius Hotels korábbi vezérigazgatóját és Nagy- Szász Istvánt, a CPI Hotels magyarországi vezetőjét. Baldauf Csaba azt tervezte, alelnöki posztját megtartva segíti majd a szakmai munkát.

A választás előtt azonban több régióból is azon a véleményen voltak a szakmabeliek, hogy Baldauf Csabának is az elnökjelöltek között a helye, így a közgyűlés előtt másfél hónappal ő is bejelentkezett, a választmány pedig jelölte. Ezt követően Deák Imre visszalépett a javára, majd Nagy-Szász István is kiszállt a versenyből.

Végül a zalai szállodaigazgatót 95 százalékos többséggel választották meg, az MSzÉSz új általános alelnöke pedig Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója lett. A szövetségnek több mint 460 szálloda a tagja, ez az összes magyarországi szállodai szobakapacitás 80 százalékát jelenti.

Az elmúlt másfél év legfontosabb feladata az volt, hogy életben tartsák a vállalkozásokat, amihez elengedhetetlen volt az állami szerepvállalás, jelzi Baldauf Csaba, hozzátéve: „értünk el eredményeket, de nem lehetünk teljesen elégedettek”. Szerinte a járvány alatt a szektornak jutó állami támogatások európai összevetésben nincsenek az élmezőnyben, s természetesen nem Ausztriához, vagy Németországhoz mérve, hanem például Szlovákiához, Romániához és Csehországhoz.

Mint ismert, a kormány 50 százalékos bértámogatással és egy ideig járulékkedvezménnyel segítette az ágazat szereplőit, tavaly novemberben pedig a meglévő foglalási érték 80 százalékát egyszeri kifizetésként, szigorú feltételekhez kötve megtérítette. A szállodaszövetség ennél nagyobb mértékű segítséget szorgalmazott, de azt nem sikerült elérnie, így Baldauf Csaba szerint a szektor vállalkozásai most nagyon nehéz helyzetből indulnak.

– Mindenki komoly veszteséget szenvedett el – teszi hozzá az elnök. – A vidék kicsit jobb helyzetben van, mert amikor nyitva lehettek a házak, akkor volt némi bevétel, de ez Budapestre nem igaz, éppen ezért a főváros esetében akár még most is indokolt lenne például a bértámogatás, mert a nemzetközi idegenforgalom nem épül vissza egyik napról a másikra. Másrészt az a koncepció sem válik valóra varázsütésre, miszerint növelni kell a belföldi látogatók számát Budapesten, ezzel pótolva a beutazóturizmust.

Baldauf Csaba arról is beszélt, az egyszeri újraindulási segélyt nem tudta kiharcolni az MSzÉSz, másrészt komoly probléma, hogy a szektor aktív dolgozóinak 30-35 százaléka más iparágban helyezkedett el az elmúlt másfél évben. A munkanélküliségi adatokban mindez nem jelenik meg, hiszen találtak munkát a váltani akarók, ugyanakkor ez a létszám hiányzik az újraindult turizmusból.

A szakember azt mondja, a vállalkozásoknak most munkaerőt kell szerezni, viszont a hazai merítési lehetőség erősen korlátozott, ezért szükség lesz külföldi munkavállalókra, aminek a jogi, szabályozási keretrendszerét ki kell dolgozni, s ebben együttműködik a szállodaszövetség a kormányzattal. Középtávon pedig ismét vonzóvá kell tenni a szakmát a fiatalok számára, életpályaként bemutatva azt. Az elnök szerint mindez béremelést hoz majd az ágazatban, amely így a jövőben tisztes megélhetést biztosíthat sokaknak.

A szektor jövedelmezősége a piacok újraépülésének dinamizmusától is függ. Baldauf Csaba azonban leszögezi: a Covid okozta bizonytalanság közepette is rendelkezni kell középtávú stratégiával, egyértelmű és támogató szabályozással. Rontja a helyzetet, hogy az ideiekhez képest jövőre 70-80 százalékkal drágábban lehet majd beszerezni az energiát, nőttek az alvállalkozói költségek, és az élelmiszerek beszerzési ára is emelkedett.

– A szövetség közreműködik a törvények előkészítésében, és megpróbálja elérni, hogy a szállodák számára olyan környezet alakuljon ki, amely biztosítja a túlélésüket – jelöli meg célként Baldauf Csaba. – Egyik sarkalatos pont lesz, hogy meghosszabbítják-e a hitelmoratóriumot célzottan a turisztikai szektorban. Ha nem, akkor több ház is csődöt jelenthet. A kereskedelmi bankok most amúgy sem szívesen finanszíroznak a szállodaszektorban, éppen ezért szükség lehet – például osztrák mintára – egyfajta turizmusbankra, állami garanciák mellett.

A jelenről szólva az elnök úgy fogalmaz, a balatoni régió a három nyári hónapot tekintve rekordokat hozhat, a népszerűbb települések gyakorlatilag megteltek. Kedvezőtlen jelenség azonban a szolgáltatások túlárazása, ami már középtávon is rendkívül veszélyes. A további főbb hazai turisztikai desztinációk, Budapestet leszámítva, lassan visszatérnek a korábbi pályára, kedvező foglalási adatokról érkeznek hírek Eger, a Tisza-tó és Debrecen környékéről, s a nyugat-magyarországi desztinációkból, Sopronból, Sárvárról és Bükről is.

A hazai (vidéki) turizmus még azzal együtt is erős lesz a nyáron, hogy a tavalyihoz képest lényegesen többen utaznak külföldre, rendkívül népszerű például Horvát-, Görög- és Spanyolország, jelzi Baldauf Csaba.

– A belföldi idegenforgalom erre a három hónapra helyreállt – folytatja a szakember –, és egyértelmű vélemény az ágazatban, hogy ősztől, ha jönne is esetleg egy negyedik hullám, nem lehet újra teljesen lezárni a határokat és a szállodákat, éttermeket, attrakciókat, mert azt a szektort nem élné túl. Megoldás lehet, hogy az oltási igazolvánnyal rendelkezők – külföldről és belföldről egyaránt –, igénybe vehessék a szolgáltatásokat. Ez a korlátozott piac biztosíthat némi bevételt a vállalkozásoknak, de azért vészforgatókönyvet is készíteni kell.