A pandémia ellenére is növelni tudta árbevételét és eredményességét a Zala-Müllex Kft.

A cég évek óta a város TOP 25 legnagyobb adózói közé tartozik. Több mint 100 ezer tonna hulladékot kezelnek, ebből a megyeszékhelyen 15–20 ezer tonnát évente. A 2017-ben a Zala-Depó és a körmendi Müllex Kft. egyesüléséből létrejött Zala-Müllex Kft., a hulladékgazdálkodás mellett az építőiparban is egyre nagyobb szerepet vállal. A koronavírus-járvány természetesen ezt a gazdasági ágazatot is elérte.

– A pandémiás helyzet el­sősorban munkaszervezési szem­pontból érintett bennünket. Egyrészt az adminisztrációnál történt nagymértékű előrelépés a cégben az IT-technológiák felhasználásával, amelyek nagyon jól működnek most is. Ezek eléréséhez a szükséges háttér-informatikai beruházásokat is meg tudtuk valósítani. A másik nagy kihívás az volt, hogy el tudjuk kerülni a pandémiás gócok kialakulását. Szigorú intézkedéseket vezettünk be ennek érdekében, és eddig úgy tűnik, sikerrel jártunk. Egyes megbetegedések előfordultak, de amúgy a működésünk folyamatos tudott maradni, és a másik jó hír számunkra, hogy viszonylag sok partnerüknek nemhogy visszaesett volna a termelése, hanem növekedett.

A cégvezető érdekességként említette, hogy mivel a pandémia alatt a lakosság egy része home office-ban dolgozott, és sokan kisebb-nagyobb felújításokat végeztek, ezért például a konténeres hulladékszállítás mennyisége is megemelkedett.

– Összességében a Zala-Müllex a tavalyi évben növelni tudta az árbevételét és az eredményességét is, így a saját fejlesztéseinken túl egyesületeket, rendezvényeket, sportklubokat is tudtunk támogatni. Egy szívgyógyászati és egy onkológiai alapítványt segítettünk, ami mind Zalaegerszeghez kötődik. A Hevesi Sándor Színházzal, a Keresztury VMK-val és a Kvártélyházzal is együttműködünk, emellett a polgárőr egyesületekkel karöltve dolgozunk az illegális hulladéklerakók fölszámolásán. Mindig nyitottak vagyunk a civil kezdeményezésekre, véradásokon veszünk részt, jótékonysági akciókban vállalunk szerepet – foglalta össze a cég társadalmi szerepvállalását Bauer Arnold.

A cégvezető az elmúlt időszak fejlesztéseiről is beszélt.

– 2020-ban a Körmend melletti regionális hulladéktelepünkön 640 milliós saját forrásból finanszírozott fejlesztést hajtottunk végre, ami a hulladékok modernebb kezelését teszi lehetővé. Emellett folyamatosan modernizáljuk a járműparkunkat, eszközállományunkat, vásároltunk egy aprítógépet, aminek segítségével saját magunk tudjuk előállítani a fűtőanyagot az irodák fűtéséhez, vagy a körmendi lerakóban a biohulladékból keletkező metángázt hasznosítjuk, és így elektromos áramot, illetve hőt termelünk, amivel tudjuk fedezni az üzem energiaellátását. Nagyon fontos számunkra az, hogy a megyeszékhelyen a téli síkosságmentesítési feladatokat minél magasabb színvonalon lássuk el. Ennek érdekében sószórót szereztünk be, új gépjárművet vásároltuk. Ez azért is ideális számunkra, mert nyáron ugyanezekkel a gépjárművekkel a konténeres tevékenységünket is tudjuk végezni, míg télen a síkosságmentesítési feladatokat is el tudjuk látni, hiszen csak egy sószórót és egy tolólapot kell ugyanarra a járműre rátennünk, a szakképzett munkaerő pedig rendelkezésre áll.

Általános elvárás, hogy a cégeknek folyamatosan előre kell tekinteni és az innováción keresztül építeni a jövőt.

– Nálunk a környezetvédelem és az innováció kéz a kézben jár. Ha előre akarunk tekinteni, főleg a versenypiacon, de egyébként ez igaz a lakossági hulladékkezelésben is, akkor olyan megoldásokat kell találni, amelyek elősegítik a hulladék anyagában történő hasznosítást. Tervezzük a komposztkapacitásunk fejlesztését és minőségi komposzt előállítását. A műanyag csomagolási hulladékok terén tervezzük, hogy a hasznosítási folyamatainkat kibővítjük akár egy granulálási folyamattal. Emellett aprítógépeket, tömörítőgépeket vásárolunk azért, hogy a szállítás minél hatékonyabb legyen és csökkentsük az ökolábnyomunkat a működésünk során.

A minőségi hulladékgazdálkodás mellett a lakosság szemléletformálása is fontos, hiszen a tudatosság segíti a gazdálkodó munkáját is.

– Közel húsz éve vagyok a szakmában, és ez a kérdés mindig előjön. Úgy érzem, hogy már felnőtt egy olyan generáció, amelynek a környezetre való odafigyelés benne van a gondolkodásmódjában. Ha valaki nem szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy eldobja azokat, az felháborodást kelt bennük. A szemléletformálás fokozatosan érik be, és egyre bővülnek a lehetőségek is, hiszen a szelektív gyűjtés terén óriási tárház áll rendelkezésre, a biohulladéktól a műanyag, az üveghulladék házhoz menő gyűjtéséig. Számos hulladékud­var működik, ahol a lakosság szelektíven elhelyezheti a hulladékát. Elmondható, hogy Zalaegerszegen példamutató lakossági hulladékgyűjtés működik.

A Zala-Müllex Kft. próbálja minél szélesebb körben tájékoztatni az embereket, felhívni a figyelmüket a környezetük megóvására, a hulladékgazdálkodás fontosságára, de ez csak akkor működik, ha a közösség is tesz a szűken vett életteréért.