Épül tovább a jövő a ZalaZONE-on

Az esemény célja a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya újonnan elkészült elemeinek bemutatása, valamint a pályán már elérhető szolgáltatások, tevékenységek ismertetése volt. Az angol nyelvű eseményt a világ minden részéből online követhették az érdeklődők, akik bepillantást nyertek a tesztpályához kapcsolódó egyetemi kutatás-fejlesztési együttműködésekbe is.

Dr. Palkovics László előadása első részében a koronavírus- helyzetre utalva ismertette a kormány gazdaságvédelmi akciótervét. Ennek értelmében a következő két évben 9 ezer milliárd forintot fordítanak a munkahelyek védelmére, új munkahelyek létrehozására, a kiemelt szektorok támogatására, a cégek hitelek és tőkeprogramok általi megsegítésére, a családok és nyugdíjasok védelmére. A miniszter kiemelte: a programmal Magyarország uniós összehasonlításban a támogatás GDP-hez viszonyított 20 százalékos arányával az élmezőnybe tartozik.

Az előadás második része áttekintést nyújtott a járműipari tesztpálya létrehozásáról, kiemelve a tavaly ősszel átadott Kutatási és Technológiai Központ jelentőségét, amely inkubációs központként helyet ad a képzésnek, az egyetemek és a vállalatok együttműködésének, szervesen illeszkedve a kormány egész országot érintő Science Park programjába.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a tesztpálya jelenlegi készültségi fokáról tartott képes beszámolót, melyben szólt az épületek funkcióiról, továbbá említést tett az újonnan elkészült fékfelület pályamodulról is.

Ezt követően Janetzko Dirk, az AVL-ZalaZONE Kft. ügyvezetője szólt a cég üzletfejlesztési stratégiájáról. A kft. feladata a tesztpálya üzleti célú értékesítése, ezen belül többek közt az ipari promóció, a marketing, az üzletfejlesztés, valamint a tesztek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása. Az AVL-ZalaZONE Kft. 2019. november elsejétől működik. Létrehozásának célja, hogy a tesztelésre alkalmas infrastruktúrát egyesítsék a globális járműipari piaci ismeretekkel, a professzionális menedzsmenttapasztalatokkal és a fejlesztőmérnöki kompetenciákkal.

A tesztpálya életében a kezdetektől jelen van az egyetemi kapcsolatrendszer, hiszen már követelményrendszerének, specifikációjának kidolgozásában is részt vettek egyetemi szakemberek, mondta előadásában dr. Szalay Zsolt, a ZalaZONE kutatási és innovációs vezetője. A kutatásfejlesztési kooperáció napjainkra nemzetközi szintű együttműködéssé erősödött. A tesztpályához kapcsolódó kutatásfejlesztési területet érintő egyik legfontosabb esemény 2019 szeptemberében a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ átadása volt. A magánberuházásként megvalósult épület nemcsak egyetemi kutatóknak ad otthont, hanem a tématerülethez kapcsolódó iparvállalatok laboratóriumainak s a helyi egyetemi képzéshez kapcsolódó gyakorlat­orientált duális felsőoktatási képzéseknek is.

A kialakított tudásbázis keretei között az elmúlt évben kutatási hálózati együttműködés jött létre a ZalaZONE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi Egyetem, valamint öt nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A ZalaZONE és a BME együttműködése révén kifejlesztettek egy speciális önvezetőautó-tesztelési módszert (Scenario-in-the-Loop koncepció), ami az autonóm járművek közútra való kikerülése előtti, jövőbeli tesztelésének módszerét jelenti. A BME és a ZalaZONE másik fontos kutatási területe a dinamikai határon történő vezetés vizsgálata, ami a tudományos kihíváson túl izgalmas eredményeket is produkál. Ilyen például a vezető nélküli jármű önálló driftelése, melyre a világon jelenleg alig néhányan képesek. A ZalaZONE és a Széchenyi István Egyetem között fennálló kooperáció az integrált közlekedési rendszerek kutatására fókuszál, a Pannon Egyetemmel kialakított együttműködés pedig elsősorban a helyi egyetemi képzés integrációjára épül.

A tesztpálya mellett létrejövő dróntesztelési és -fejlesztési központ pedig hamarosan az autonóm járművek és drónok interakcióját vizsgáló tesztek végrehajtását is lehetővé teszi.

A ZalaZONE-projekt kiemelkedő példája az ipar és a magyar kormány közötti együttműködésnek, emelte ki Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője. Mint mondta: a projektet eredetileg az autóipar kezdeményezte és egy kormány által finanszírozott K+F infrastruktúraprogramként indította el. A pálya kialakítása lehetővé teszi a klasszikus dinamikai járműtesztek elvégzését és az automatizált járművek eseteinek vizsgálatát is. Az építés 2016-ban kezdődött és tavaly adták át az első ütem elemeit.

Már átadták a fékfelület pályamodult, amely 8 különböző tapadási tényezőjű felületen – sakktábla-felület, 3-féle aszfaltfelület, bazalt, csiszolt beton, vizezett kerámiaborítású szakasz és aquaplaning medence – biztosít lehetőséget a tesztelésre. Mindegyik sáv rendelkezik beépített vizezőrendszerrel, ez lehetővé teszi az elemek egymástól független nedvesítését.

A felületek tapadási tényezője 0,1 (vizezett kerámia) és 1 (magas tapadású aszfalt) között változik. A 0,1-es értékű tapadás extrém csúszós, megfelel az olvadó jég tapadási tényezőjének; míg az 1-es számmal jelölt nagyon magas tapadású, jó minőségű aszfalttal egyenértékű. Az olvadó jéggel szemben azonban a vizezett csempe időjárási viszonyoktól függetlenül azonos mérési eredményeket szolgáltat, az ezen végzett tesztek jól reprodukálhatóak.

Az aquaplaning a vízátfolyásra nagy sebességgel érkező gumiabroncs felúszási jelensége. E felület beállítható vízmélysége 2–20 mm közötti, ez lehetővé teszi az országúton vagy autópályán gyakran előforduló különböző mélységű vízátfolyások szimulációját.

A mérőfelületek hossza egyenként 200 méter. A 750 méteres gyorsítópálya alkalmassá teszi nehézgépjárművek, például autóbuszok, tehergépkocsik általi használatra is e pályaelemet. A felületek szélessége egységesen 4,50 m, kivéve a bazaltfelület a maga 8 méterével, mely egyedülálló lehetőséget kínál az európai tesztpályák között arra is, hogy a fékezéses manő­verek mellett stabilitásteszteket is tudjanak végezni.

Az önvezető járművek tesztelésére készülve a fékfelület már nemcsak a klasszikus fékezéses tesztekre alkalmas, hanem például olyan esetekre is, amikor a jármű nem áll meg, hanem például konvojban haladva rossz útviszonyok közötti tapadást szimulálva csak áthalad a fékfelületen és becsatlakozik az autópályára. Ezt a lehetőséget a fékfelület és az autópálya között kialakított összekötő út biztosítja.

A fékfelület egyrészt a már napjainkban is elérhető menetdinamikai rendszerek tesztjeinek egyik alapvető eleme, de kiemelkedő jelentősége van abból a szempontból is, hogy a jövő önvezető járműveinek is kezelni kell ezeket a változó tapadási viszonyokat. A ZalaZONE tesztfelületét ezen szempontok alapján alakították ki.

Európában, sőt világszinten is egyedülállónak számít az autópálya modul, a már meglévő tesztpályák nem rendelkeznek ilyen környezettel. Jelentősége abban rejlik, hogy az autonóm járművek fokozatos fejlődésében az autópályán – önvezető járműrendszerek szempontjából ingerszegény, városi szituációkhoz képest egyszerűbb környezetben – történő önvezetés az egyik legfontosabb elem, hiszen ez az a közeg, ahol először bevezetésre kerülnek az önvezető funkciók. Hossza 1500 méter, 2x2 leállósávval, 200 méteresen szakaszon a valós útviszonyokat szimulálandó betonburkolattal ellátva. Az autópályás közlekedési szituációk szempontjából fontos elemek a le- és felhajtók, ezekből 2-2 különböző geometriájút alakítottak ki. A későbbiekben egy alagutat szimuláló mű­tárggyal egészül még még ki ez a pályaelem, továbbá az északi kanyarban egy, a vizezést lehetővé tevő rendszer beépítése is megvalósul, szélesítve ezzel a tesztelési lehetőségeket.

A tesztpálya egyedülálló elemének számít a klasszikus járműdinamikai pályaelemek mellett megépülő, mesterségesen létrehozott, tesztelési célra szánt valós városi környezetével a Smart City zóna, ami 2019 tavasza óta bővült, mára a teljes felület elkészült. Közel 15 hektáros nagyságával a világon a legnagyobb ilyen létesítmény. Funkcionalitásában sokoldalú pályaelem, mely 5 kisebb szekcióra osztható, így lehetőséget biztosítva arra, hogy több pályahasználó egyszerre, egymástól függetlenül zavartalanul tesztelhessen. A valós épületeket tesztelési szempontból fontos tulajdonságokkal rendelkező homlokzati elemekkel helyettesítik, ezek kivitelezése 2020 végéig valósul meg. A városias környezet szimulálása szempontjából fontos, szabadon konfigurálható jelzőlámpás forgalomirányítási rendszert alakítanak ki, a járművek kommunikációját lehetővé tevő V2X rendszerrel együtt. Az 5G technológiát használó celluláris V2X hálózat már elérhető, a teljes pályát lefedő, európai standardoknak megfelelő G5 hálózatot 2021 nyaráig alakítják ki.

Azért, hogy az országúti környezetben történő viselkedését is megvizsgálhassák a járműveknek, kialakítottak egy 3 km hosszú belső úthálozatot, amely nagyobb részt 2x1 sávos országúti kivitelű, de tartalmaz egy 500 méteres, 2x2 sávos autóútszakaszt is. Az autópályával együtt ez az országúti tesztelem lehetővé teszi a biztonsági szempontból kritikus teszthelyzetek realisztikus, zárt környezetben történő tesztelését.