Vírusok és baromfitenyésztők

A hazai baromfitenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások száma az utóbbi években folyamatosan csökkent. Jelenleg 721 cég működik az ország baromfiágazatában a 2016-os 816-tal szemben, a csökkenés 12 százalék. Azonban a baromfitermelés még mindig a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazat. A társas vállalkozások számához hozzá kell adni azt a 895 egyéni vállalkozást, amely szintén ezen ágazatban dolgozik. Az alapanyag-termelésen túli egyéb vállalkozásokkal együtt több mint 1600 céget és közel ugyanennyi egyéni vállalkozót érint a madárinfluenza hazai megjelenése.

A szektor éves árbevétele egyenletes növekedést mutat, 2016-ban 283 milliárd forintot értek el az alapanyag-termeléssel foglalkozó vállalkozások, ami a rá következő évre 285 milliárdra, 2018-ban pedig 322 milliárd forintra ugrott. Ezzel párhuzamosan a jövedelmezőség mértéke nem követte az árbevétel növekedésének ütemét. Az adózás előtti eredmény bár 2017-ben 29 milliárdra emelkedett az előző év 16 milliárd forintjáról, ez az érték alig növekedett 2018-ban.

A baromfiágazatban az alkalmazotti létszám hektikusan alakult az előző években. A 2017-es erős csökkenés után lassú növekedés következett, jelenleg viszont ismét mérséklődés figyelhető meg. A szektor közel 7500 munkavállalónak biztosít közvetlen megélhetést, de a beszállítói és feldolgozói láncokat beszámítva ennél lényegesen nagyobb a munkaerőpiaci jelenléte.

Míg a felszámolási eljárások száma viszonylag kicsi, az elmúlt négy évben 9–15 között ingadozott, addig a végrehajtások 53–73 között alakultak, és már idén is 17 végrehajtást kezdeményeztek. Ez jól mutatja, hogy a piaci szereplők egy része likviditási gondokkal küzd.

A koronavírus az élelmiszer-kereskedelmet nem fagyasztotta be, az első hetek felvásárlási láza pozitívan hatott, azt követően komoly kínálati piac jellemezte a baromfihús-forgalmazást. E mögött a HORECA (szállodák, éttermek, kávéházak) szektor eltűnése és a közétkeztetés teljes leállása áll egész Európában.

Részben a kialakult piaci viszonyok, részben a madárinfluenza hazai megjelenése miatt is, az egyedszámok radikálisan csökkenhetnek. A víziszárnyas-termékpályákat összefogó integrátorok, akik bérnevelésre adják ki az állatokat, majd ők is vásárolják vissza, erős nyomás alatt tartják a termelőket – a piaci viszonyok miatt indokolt – alacsony felvásárlási árakkal. A járvány első hulláma leginkább a víziszárnyasokat érintette, ezért valószínűleg kevesebb hazai nevelésű kacsa és liba kerül idén a magyar konyhákba és exportra is. Némileg megnyugtató, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad állami kártalanításra, amely a madárinfluenza közvetlen hatását gazdaságilag orvosolja a termelők irányába. Ez azok számára biztosított, akik betartották a vonatkozó állategészségügyi szabályokat.