A gabona drágulása mellett a gyenge forint is tehet a drágulásról

– Ez a malomiparban általános jelenség, ami alól mi sem lehetünk kivételek. A lisztünk árát átlagosan 3-5 forinttal emeljük. Ennek elsősorban a búza drágulása az oka, ami meghatározza a liszt árát is. Ez okoz érezhető költségnövekedést az egész rendszerben. Emellett a villamos áram ára is emelkedett. A malmokban a működéshez elsősorban áramot használunk – mondta Király László, a tüskeszentpéteri malmot működtető Zalacereália Kft. ügyvezetője.

Zala megyében egyetlen malom működik

Az évente mintegy 15 ezer tonna búzát őrlő, ma már az egyetlen működő zalai malom Zala megyében és a környező megyékben értékesíti a lisztet. Nem valószínű, hogy bármelyik sütőipari cég kimaradna az idei áremelésből, legfeljebb a nagyobbak szélesebb termékszortimentjükben jobban szét tudják osztani az emelkedő árakat, s amennyire lehet, kímélik az alapterméknek számító kenyeret, illetve zsemlét.

– A liszt árának emelkedése csak az egyik ok, ami miatt a pékségek is rákényszerülnek az árak növelésére – mondta Buzsáky Ferenc, a zalaegerszegi Korona Pékség vezetője. – Az árnövelő tényezők között kell említeni a minimálbér és a kötelező bérminimum idei nyolcszázalékos emelését. Ezenkívül az elmúlt évben 25-30 százalékot drágult a gáz, az elektromos áram díja pedig közel 40 százalékkal lett több. Plusz a külföldről beszerezhető, a sütőiparban használt segédanyagok ára is megugrott, mivel gyengült a forint árfolyama, ugyanígy a gépek, berendezések ára, az üzemanyagról nem is beszélve. A sütőipari cégek jövedelmezősége olyan minimális, hogy a gépeinket sem tudjuk cserélni. Ezek miatt a dolgok miatt kényszerülünk áremelésre. Hogy ennek mekkora lesz a mértéke, azt minden sütőipari cég a saját költségeinek figyelembevételével alakítja ki, azt is alapul véve, mit fogad el a piac. A mi pékségünkben például, amely magas minőségű kézműves kenyeret állít elő, nagyon magas az élőmunkaigény. Mi 10– 15 százalék közötti áremelést tervezünk január vége, február eleje körül. Ez átlagos mérték, nyilván lesz olyan termékünk, amelynek az ára jobban emelkedik, és lesz olyan, amelyiké kevésbé – válaszolta érdeklődésünkre a szakember.

Kényszerhelyzet

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke kérdésünkre elmondta, a sütőipar rákényszerült az áremelésre. – Ugyanis a sütőipari ágazat jobb esetben 1-2 százalékos nyereséggel dolgozik, sokan nulla körüli eredményt produkálnak, és a sütőipari vállalkozások egy része veszteséges termelést folytat. Ennek az önköltség növekedése az oka, aminek összetevői a minimálbér emelése, és nagyon fontosak az alapanyag-áremelések. A liszt általános, országos drágulása és az importalapanyagok szempontjából a forint euróhoz viszonyított gyenge árfolyama. Olyan külföldről származó alapanyagok ára emelkedett a drágább import következtében, mint például a margarin, az élesztő és a vaj, de többek között a kiflibe, fonott kalácsba szükséges tejpor ára is nagyon megnőtt. A szállítás is drágult, továbbá, mivel a sütőipari vállalkozások villannyal vagy gázzal működtetik berendezéseiket, ez utóbbiak drágulását sem tudjuk figyelmen kívül hagyni. Az említett 10–15 százalék közötti áremelés arra elég, hogy az alapanyagok, az energia, a bérköltségek növekedését valamilyen mértékben kompenzálja – mondta Septe József, majd a sütőipar munkaerő-problémájáról szólt.

Mint mondta, már nemcsak a szakképzett pékek hiányoznak, hanem árukiadókat, ládázókat, gépkocsivezetőket, takarítókat is nehezen találnak.