Ön tudja melyik fafajtával a legjobb fűteni? – A szakértő válaszol

Ezért terjed az a tendencia, hogy mind többen egyszerre csak kevesebb, például egyhavi tüzelőt szereznek be – ennek praktikus okai vannak leginkább. Hogy mik ezek, arról Trojkó Péter, a Zalaerdő Zrt. kereskedelmi osztályvezetője beszélt, akit azzal kapcsolatban is kérdeztünk: melyik a fűtésre leginkább alkalmas fafaj?

– Normál esetben nyár elején, legkésőbb nyár végén szokás beszerezni a téli tűzifát, ez régen is így volt – bocsátotta előre Trojkó Péter.

– A legcélszerűbb nyilván a nyár eleji beszerzés, hiszen a fának is kell idő a kiszáradáshoz. Amikor kivágunk egy fát, körülbelül 40-50 százalékos a nedvességtartalma, a fűtéshez optimális légszáraz állapotot a 12-17 százaléknyi víztartalom jelenti. Hogy milyen hamar éri el a fa ezt, az attól függ egyebek közt, hogy milyen vastagságú, milyen a felkészítettségi állapota (hasítva, darabolva, kuglizva van-e), hol és hogyan tároljuk, milyen a faanyag kérge és így tovább; alapvetés, hogy a minél kisebbre hasított fa szárad a leggyorsabban. Ezzel együtt azt szoktuk mondani, hogy 8-9 hónap szükséges a megfelelő száradáshoz. Ebben az állapotában lehet vele jól, hatékonyan és gazdaságosan fűteni. Hogy miért? Egyszerű fizika: ha a fa nagyon vizes, akkor az égés során felszabaduló hő jelentős része ahelyett, hogy az otthonunkat melegítené, a benne lévő nedvesség elpárologtatására fordítódik. Nagymértékű lesz a koromképződés, ami lerakódhat a kémény falán – számos lakástűz az őszi-téli időszakban éppen úgy keletkezik, hogy a letapadt korom lángra kap. A cserépkályhák különösen érzékenyek a nedves fára. A legjobb lenne tehát, ha mindenki jó száraz fával fűtene: Ausztriában, Németországban rengeteg portán látni, hogy a házak fala mellett hosszan elnyúlik a sarang – a szakma így hívja a feldarabolt tűzifából képzett, szabályos méretű farakást, így a fának akár 2-3 éve is van a száradásra.

A szakembertől azt is megtudtuk: szinte teljesen mindegy, melyik fafajt választjuk a fűtéshez, a hangsúly a szárazsága fokán van. Zala megyében ezzel együtt a kemény lombos fafajok a népszerűek, azon belül is a bükk és a gyertyán, de előfordul a tölgy, a cser, a kőris és az akác is, habár utóbbi nem annyira népszerű ezen a vidéken – az Alföldön annál inkább. Nedvesen is elég, de nem tartja a parazsat, ami egyértelműen hátrány.

– Egy ideje azt tapasztaljuk, hogy a megvásárolt téli tűzifa mennyisége folyamatosan csökken, egyre többen választanak más, alternatív fűtési formát – folytatta Trojkó Péter. – E folyamatot felgyorsítja, ha a gáz nem drágább, mint a fa, és természetesen kényelmi szempontok is szerepet játszanak a folyamatban. A régiek azt mondták: a fával háromszor kell megizzadni: először a kivágáskor, aztán a hasításkor és a behordáskor, végül amikor begyújtunk vele. Ezzel szemben, ha a gázfűtésnél meleget akarunk, csak feljebb tekerjük a konvektort, és nincs fáradtság, nem kell hamut takarítani és így tovább. Azoknál pedig, akik hűségesek és maradnak a fánál, érzékelhető egy másik tendencia is. Egyre kevesebben vásárolják meg egyszerre az egész télre elegendő tüzelőt, inkább több alkalommal vesznek kevesebbet, 1-2 köbmétert. Ennek nemcsak a pénzhiány az oka, hanem a klímaváltozás is: enyhébbek a telek, később kezdődik az igazi fűtési szezon, hidegebb és enyhébb időszakok váltják egymást, és nem mindenkinek van annyi pénze, hogy hónapokig ott álljon a fában – akár feleslegesen is. Ugyanis az úgynevezett fülledékeny, azaz befülledésre hajlamos fafajok (bükk, gyertyán, cser, éger) állásukban, nem megfelelő tárolási körülmények között, az úgynevezett feldolgozási időt átlépve tönkre is mehetnek és használhatatlanná válhatnak.

A szakember azt is hozzátette: fontos, hogy mindenki jól ellenőrizhető forrásból vásárolja meg a téli tűzifáját, hiszen sajnos rengeteg olyan szereplő van a fapiacon, aki a vásárlókat különféle módszerekkel igyekszik becsapni.

– Számtalan ilyen esetről tudunk – jelentette ki Trojkó Péter. – Néha a fafajjal csapják be az embereket. Előfordult olyan eset, hogy az éger tűzifát a gyanútlan vásárlónak tölgyként értékesítették. Így az eladó extraprofitot tud elérni, hiszen az éger és a tölgy tűzifa ára között akár 25-35 százaléknyi különbség is lehet. De nem ritka az sem, hogy a mértékegységekkel vagy a kiszállított faanyag mennyiségével „játszanak” a kereskedők. Ezért a vevők – lehetőségeikhez mérten – mindig ellenőrizzék, honnan származik a faanyag, rendelkezik-e az eladó a szükséges okmányokkal, illetve kapnak-e róla számlát, szállítójegyet, tűzifa-tájékoztatót. Lehet, hogy csábító a kedvezőbb árfekvésű faanyag, de ha nagy eltérést tapasztalnak az árakban, akkor minden esetben legyenek gyanakvóak, és ne vásárolják meg a faanyagot, mert előfordulhat, hogy boldog vásárlók helyett csalódott és becsapott áldozatok leszünk – figyelmeztetett a Zalaerdő Zrt. kereskedelmi osztályvezetője.

Szociális tűzifaprogram

Mint az állami erdészetek általában, a Zalaerdő Zrt. is évről évre részt vesz a szociális tűzifa­programban. Az évek alatt jó kapcsolatot sikerült kialakítani az önkormányzatokkal, melyek nagy többsége idén is visszatérő ügyfelük. Eddig körülbelül 3300 köbméternyi szociális tűzifát szállítottak ki a megrendelőkhöz, a megyére vonatkozóan 7500 köbméteres pályázati keret állt rendelkezésre. A faanyagok kiszállítása a jövő év elejéig tart, ebben legnagyobb mértékben a Zalaegerszegi Erdészet vesz részt, a legkevesebb megrendelést a Letenyei Erdészetnek kell teljesítenie. A Zalaerdő már idejekorán megkezdte a faanyag kitermelését, hogy az önkormányzatokhoz jó minőségű, kellően száraz tüzelő kerülhessen.