A zalai megyeszékhely a középmezőnyben szerepel

Az említett arányok sorrendje alapján összeállított magyarországi „céges földrajz” információt ad a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségéről is. A legmagasabb érték Budapesten mérhető, ahol száz lakosra 15,27 darab társas és egyéni vállalkozás jut.

Az országosan működő cégek többsége is budapesti székhellyel bír, ami tovább növeli a főváros gazdasági súlyát. A vidéki megyeszékhelyek lakosság/vállalkozás adatainak vizsgálata érdekes sorrendet eredményez. A várakozással ellentétben nem tapasztalható az élmezőnyben dunántúli dominancia. A fővárost leszámítva az első hely Veszprémé (11,85), és az ezüstérmes Győr (11,38) után rögtön Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. Az egy főre jutó 11 vállalkozás fölötti eredménnyel összesen csak öt megyeszékhely büszkélkedhet. A középmezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek többsége 10,05 és 10,78 közötti értékekkel.

Zalaegerszegen például az elemzés adatai szerint 57 403 lakos él, és 2847 társas, továbbá 3288 egyéni vállalkozás működik. Ez alapján a zalai megyeszékhelyen száz lakosra 10,69 vállalkozás jut, ezzel a megyeszékhelyek sorában a kilencedik helyen áll.

A lista alsó részén Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll. Ha a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgáljuk, megállapítható, hogy a megye­székhelyek többségében, ha eltérő arányban is, de több az egyéni vállalkozás.

Nemzetközi tekintetben általánosan elmondható, hogy a fejlett gazdaságú európai országok többségében a hazai­nál csekélyebb a száz lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, ami az európai átlagnál magasabb. Ennek oka, hogy Magyarországon még mindig nagy számban működnek kis forgalommal bíró kényszervállalkozások.

Megállapítható, hogy a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan relatíve kis lakossággal rendelkező helyen is magas a működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár, Szekszárd – állapítja meg elemzésében a céginformációs szolgáltató. Továbbá a lakosság és a vállalkozások számának aránya sem jelent gazdasági erősorrendet, hiszen az adatok nem térnek ki a vállalkozások gazdasági teljesítményére, illetve hatékonyságára.