Legyen objektív vadkárfelmérés!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet szakmai közreműködésével országos – három állomásból álló – gazdatájékoztató rendezvénysorozatot szervezett az új vadkárfelmérési útmutatóról, amelynek szerdán a sárvári Vadkert major volt az első állomása. A tanácskozáson több mint száz szakember: erdész, vadász és termelő jelent meg. A résztvevőket Győrffy Balázs, a NAK elnöke köszöntötte, aki előadásában hangsúlyozta: a vadkár kérdésköre az utóbbi időben a magyar vadásztársadalmat és a mezőgazdasági termelőket egyre intenzívebben foglalkoztatja. Egyrészt mert az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan emelkedett a vadkárok mértéke, és ezzel összhangban a földhasználók részére megtérített vadkárok összege, másrészt mert a vadkár becslését jelenleg a legtöbb esetben nem lehet objektívnek tekinteni. 1994 óta a megtérített vadkárok mértéke megnégyszereződött, ami a vadászatra jogosultak költségeinek jelenleg a 8-10 százalékát teszi ki.

A vadkár kérdéskörét a módosított vadászati törvény új alapokra helyezi. Ennek legfontosabb elemeként egyik oldalról a jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére is. Két munkacsoport jött létre: a mezőgazdasági vadkárok munkacsoportjának vezetésére prof. dr. Csányi Sándort, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet intézetigazgatóját, az erdei vadkárral foglalkozó munkacsoport irányítására Nagy Imre tudományos főmunkatársat kérte fel a szaktárca. Az egységes vadkárfelmérési útmutatók fő célja, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan a lehető legegységesebb módszerekkel történjen.

A szakértők arra törekedtek, hogy az útmutató szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen. Fontos cél volt még, hogy olcsó végrehajtású eljárást tegyen lehetővé, és az objektivitás jegyében lehetőleg ne tartalmazzon kivételeket. Az Egységes Vadkárfelmérési Útmutató egységesíti a vadkártérítési eljárási folyamatot az egész országra vonatkozóan. Az a cél, hogy alkalmazása a lehető legrövidebb és legkorrektebb kárrendezési eljárást biztosítsa. Elő kell segítenie, hogy a legtöbb vadkárügy első lépésben egyezséggel rendeződjön, és hogy a kárrendezési ügyek ne kerüljenek a bírósági szakaszba. Fontos célkitűzés továbbá, hogy a vadkár mértékének megállapítása objektív legyen, a felmérés a kár megállapításában részt vevő személyek szubjektivitásától mentes, ellenőrizhető és azonos végeredményt adjon. A munkacsoportok még a múlt évben, november végén leadták az általuk javasolt útmutatókat.

A NAK és a Vadászkamara pedig vállalta, hogy az útmutatókat mind az agrártermelők, mind a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgálja, és 2019. február végéig jelzik a munkacsoportok részére a felmerülő észrevételeiket és javaslataikat az útmutatók véglegesítéséhez. A sárvári konferencián a megjelentektől is azt kérték, észrevételeiket küldjék el a munkacsoportoknak. Prof. dr. Csányi Sándor az egységes rendszer bemutatásáról szóló előadásában elmondta, a vadkárfelmérési útmutató öt fejezetből áll: tisztázzák a fogalmakat és az elveket, a vadkárfelmérés eszközeit, a mintavételezési módszertant, valamint azokat a mezőgazdasági kultúrákat, ahol a vad kártétele megjelenhet. Kiemelte: a felmérések során lesz egy mediátor is, aki az érintett felek között közvetít majd, így kerülve el a már említett bírósági pereket. A professzor fontos kritériumként említette a kárfelmérők pártatlanságát és szakmai felkészültségét, valamint azt, hogy két-három évente célszerű felülvizsgálni a most elfogadott módszereket is.