Korábban kevesebbet lehetett keresni kétkezi munkával, ma megfordult ez a trend

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum képzési palettája rendkívül széles, hiszen mindhárom tagintézménye eltérő profillal működik. – Azzal a problémával küszködünk, hogy a munkáltatóktól érkező igényeknek hogyan feleljünk meg, és az elmúlt időszakban ezen a területen nem történt változás – fogalmazott a centrum főigazgatója, Bene Csaba.

– Hiába van óriási piaci igény például villanyszerelőre, festőre, ácsra, burkolóra vagy éppen kőművesre, a kereslet nem találkozik a kínálattal. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik nagyon nehezen mozdulnak azoknak a szakmáknak az irányába, ami bizony kétkezi munkát jelent. Pedig országos szinten is felhívják a figyelmet, hogy a jó szakmunkásokra mekkora igény mutatkozik. Ez a jelentkezők számában nem csapódik le. Csökkenő gyereklétszám mellett látszik, hogy a gimnáziumokban indított osztályok száma nem változik. Az általános iskolából érkező gyerekek körében évek óta vannak kifejezetten népszerű szakmák. Ilyen szegmens a vendéglátás, a turizmus, az egészségügy és újabban a rendészeti képzés, sőt eddig a cukrászat is ebbe a kategóriába tartozott. Utóbbi szakmában is visszaesést tapasztaltak. Hatalmas igénye lenne a számviteli, valamint az építőipari ágazatnak is a fiatalokra. Viszont egyik sem tartozik a kedveltek közé, több szakmában indítani sem tudnak ilyen osztályokat.

Bene Csaba szerint a nappali tagozatos, illetve a felnőttoktatás eltérő képet mutat. Utóbbiak már pontosan felmérik, mire van igény a piacon, és célzott szakmákat szeretnének elsajátítani.

– Számítanánk az érettségizettekre, a felsőoktatásból kimaradottakra is, ám az szintén országos probléma, hogy a Nagykanizsa léptékű városokban nincsenek annyian, hogy megtöltenének egy osztályt – fogalmazott. – A Thúryban 9, a Cserhátiban 11, míg a Zsigmondy tagintézményben 27 (!) közismeret nélküli szakma közül lehetne szemezgetni. A felnőttek körében népszerűek az egészségügyi szakképzések, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szak. Egy OKJ-s végzettség birtokában a tehergépkocsivezető- képzés ingyenes. Ebben az oktatási formában 2015– 2016-ban 437 fő, a következő tanévben 616 fő, tavaly pedig 822 fő jelentkezett. A nappali rendszerben három évre viszszatekintve minden tanévben körülbelül száz diákkal csökkent a létszámuk.

– Majdnem minden cég, vállalkozás szakemberhiányról beszél – szögezte le a főigazgató. – A zalai cégek jó része villanyszerelőket keres, de nappali képzésbe általános iskolából nem volt jelentkező. Ezzel szemben a felnőtteknél két csoportot is indíthattunk. Hosszú társadalmi folyamat eredménye ez a fajta vélekedés. A kétkezi munkával korábban rosszabban lehetett keresni, mint érettségivel vagy diplomával a zsebben. Bene Csaba szerint ma már egy érettségi nem elég, valamilyen szakterületen otthon kell lenni. A gazdaság folyamatosan reagál a változásokra, s mivel kevés jó szakember van a munkaerőpiacon, így a hozzáértő, képzett szakembert megfizetik. Ez a gesztus talán elmozdíthatja az emberek gondolkodását abba az irányba, hogy bizony érdemes lehet a szakképzés felé fordulni.

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatójától, Szabó Károlytól is a fiatalok által leggyakrabban választott, illetve kevésbé preferált, másként fogalmazva a térségünkben hiány-, illetve divatszakmának számító területek iránt érdeklődtünk.

– Jelenleg hegesztőnek kevesebben jönnek a tanulók, mint amennyire szükség lenne, és sajnálatos módon az építőipari szakmákra, annak ellenére, hogy hiányszakmáknak számítanak, nagyon nehéz beiskolázni. Burkolót, kőművest, vízvezeték-szerelőt, víz-gáz-központifűtésszerelőt lasszóval fogunk. Ács-állványozó szakmára is nehezen találunk jelentkezőt. Még mindig él a tévhit, hogy az építőiparban rosszak a munkakörülmények, pedig ez már nem igaz. Ezenkívül gépgyártás-technológiai technikusra és mechatronikai technikusra is óriási szükség lenne még a cégeknél. Gépi forgácsoló szakmára részben a jelentős marketingnek köszönhetően már megfelelő számú fiatalt tudunk beiskolázni. Vannak olyan szakmák is, amelyekre túljelentkezés jellemző. Ilyen a műszaki informatikus, a gépiparhoz kapcsolódó CAD-CAM informatikus, továbbá a rendszer- informatikus. A szolgáltatások területén a fodrász és a kozmetikus, a pincér, szakács, cukrász is népszerű divatszakma a fiatalok körében – adott ízelítőt a térség szakmai kereslet-kínálatáról Szabó Károly. A főigazgató a zalaegerszegi szakképzésben várható nagy jelentőségű lépésként szólt a leendő duális szakképzési központ tervéről. Az önkormányzat a Modern városok programja keretében 500 millió forint beruházással kívánja létrehozni az egyetemi campus területére tervezett korszerű tanműhelyi csarnokot. A létesítmény tartalmi részét, gyakorlatát már megalapozták a városban. Zalaegerszegen működő cégek és az önkormányzat 2016-ban megalapították a Zalaegerszegi Duális Képzőközpont Kft.-t, amely ma is egy önkormányzati ingatlanban működik.

– A 2016–17-es évben 15-en kezdtek a szakképzési cégnél gépi forgácsoló, hegesztő és CNC-gépkezelő szakmában, tavaly 27-en voltak a forgácsolók és hegesztők, idén pedig már 37 forgácsoló és 3 hegesztő sajátítja el a szakma gyakorlati részét a képzőközpontban szakközépiskolai szinten. A nyári gyakorlaton pedig a gépgyártás-technológiai és a mechatronikai technikusok teljes osztállyal vesznek részt. A duális oktatás lényege, hogy a fiatalok már az elméleti képzés első évétől szorosan együttműködnek az iskolákkal a gyakorlati képzés terén is, és valós vállalati körülmények között tudják elsajátítani a szakmát, a munkaadók így kész szakembereket kapnak. A leendő szakképzési központ gépesítésében, a zalaegerszegi járműipari tesztpályát is beleértve részt vállalnak a cégek, így a fiatalok és az oktatóik is megismerik a legmodernebb technológiákat – közölte a főigazgató.