Spárga, a zöldségek királya! A Tengermellékről került át a növény a Muravidékre

Spárgafesztivál Muravidéken

A muravidéki Hosszúfaluban idén már hatodik alkalommal megrendezett spárgafesztiválon (vagy ahogy a helybéliek mondták: a spárgából készült ételek ünnepén) 25 különböző felhasználási módot kínáltak a látogatóknak. Ebből 12 étel az éttermi kínálatban szerepelt, további tizenhárommal pedig a látványkonyha, illetve a kóstoló révén ismerkedhettek meg az érdeklődők.

- Több spárgás ételt is kóstoltam, közülük három nagyon ízlett – mondta érdeklődésünkre Horváth Mária, akit barátai csábítottak ki a fesztiválra. – A szalonnába csavart, grillezett spárga kimondottan izgalmas és érdekes kombináció volt, leginkább sült húsok mellé, köretnek és kiegészítőnek tudnám elképzelni. Szintén nagyon finom volt a tejfölös-fokhagymás mártással feltálalt spárgás pogácsa, ezt a kettőt otthon is megpróbálom elkészíteni, a látványkonyhák alapján nem tűntek túlzottan nagy ördöngösségnek.

Nekem a baconos-sajtos-spárgás szószos palacsinta is ízlett, a családban azonban nem az ilyesfajta sós, hanem az édes palacsinták a favoritok, így ezzel otthon biztosan nem próbálkozom.

- Gyakorlatilag csak a fantázia szab határt annak, hogy miként használjuk a spárgát a gasztronómiában és a kulináriában – magyarázta Szobocsán Gabriella, a fesztivál főszervezője, a hosszúfalusi helyi közösség elnöke.

– Eleinte mi is csak levest készítettünk belőle, majd egyre több ötlet vetődött fel. Ma már a húsok mellé, rizzsel, burgonyával és bármiféle más zöldséggel keverve, de akár hamburgerben, sült kolbásszal, gnocchiban és egyéb tészta mellé vagy lángosban, szalonna mellett, sőt, még chili con carnéban és tatármártásban is előfordul.

A királyok is imádták

Szobocsán Gabriella azt is hozzátette: a spárga a francia királyi udvar kedvelt zöldségféléje volt, ezért gyakran a királyok zöldségének, továbbá a zöldségek királyának is nevezik. Sem a Muravidéken, sem Zalában nem őshonos, a szlovén tengermelléki területekről terjedt el errefelé, még az első világháborút követő években hozta magával egy onnan áttelepült család. A helyiek tőlük vették át, s azóta Szlovéniában már Hosszúfalu a legfontosabb spárgatermelő települések sorába tartozik.

- Hosszúfaluban ma nyolc család foglalkozik spárgatermesztéssel, közülük öt család másfél hektárnál nagyobb területen – mutatott rá a főszervező. – Egy négytagú család saját igényeinek kielégítésére 10-15 bokor elegendő, hiszen optimális esetben egy bokron akár évi két és fél kiló spárga is megterem. A másfél hektáros területen 26 ezer bokor található.