Készenlétben a jégtörő hajók

A készenlét hivatalosan december 15-én kezdődik és március 1-jéig tart. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Széchenyi és a Neptun hajót állomásoztatja a gönyűi üzemi kikötőben. Közülük a Széchenyi az ország legnagyobbja, két darab, egyenként hathengeres, 231 ezer köbcenti, 19 tonna súlyú motorral. A motorok összesen kétezer lóerősek, percenként négyszázat fordulnak, óránként 100 liter gázolajat esznek meg, a monstrum üzemanyagtartálya pedig 42 ezer literes.

Alapos ellenőrzés

Az Éduvízig a téli védekezésre még bevetheti a kisebb, 19 méteres, 50 tonnás Neptunt is. A vízügyi igazgatóság munkatársai a szemlét megelőző üzempróba során ellenőrizték a hajók műszaki állapotát, üzemszerű körülmények között tesztelték többek között a főgépek, kompresszorok, a kormányrendszer, a navigáció, a rádió, a radarok, a döngölőrendszer működését. 

Jönnek a fagyok 

Bár a telek egyre melegebbek, de a meteorológusok azt is hozzáteszik, hogy ezzel együtt a szélsőségek is nagyobbak. Elég két hét kemény fagy, az éjszaka mínusz tíz fok körüli hőmérséklet, és a vízfelszín harminc-negyven százalékát máris jég borítja. Ilyen jégpáncélnál pedig már szükség lehet a hajókra. Ez leginkább január végén szokott bekövetkezni. A jég elleni védekezés következő lépése majd december közepén következik, amikortól már a jégtörőket melegen tartják, vagyis csökkentett személyzettel üzemkész állapotba helyezik őket, hogy ha kell, néhány órán belül be tudjanak avatkozni. A készültség újabb állomásaként (másodfok) a hajókat elvezénylik a lehetséges beavatkozás helyszínére, a harmadiknál nekiállnak a munkának. 

A cikk folytatódik a kisalföld.hu portálon.