Ezen a napon történt

66 évvel ezelőtt megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria.

Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteménye, továbbá grafikai gyűjteménye képezte. Az intézmény főigazgatója Pogány Ö. Gábor, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese lett. A Galéria elhelyezésének kérdése 1957. január és április között heves vitákat váltott ki szakmai (múzeumi) és politikai körökben. 1958 márciusában kormányhatározat született a Magyar Nemzeti Galéria elnevezésének jóváhagyásáról és „nemzeti múzeumi” jellegének elismeréséről. 1959-ben azonban egy újabb kormányhatározatban a múzeum új otthonául a Budavári Palota B, C és D épületeit (a dunai szárny kupola alatti és a kupolától jobbra és balra eső épületrészek) jelölték ki. Az építészeti tanulmánytervek már 1958-ban elkészültek.
 

38 évvel ezelőtt, az 50 év kihagyás után megrendezett első szépségversenyen Molnár Csilla Andrea lett a győztes.

A szépségversenyt a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat rendezte. A versenyfelhívást 1985 kora tavaszán tették közzé. Több, mint 2000 lány küldte be fényképét, s ezekből az előzsűri 600 lányt válogatott be a selejtezőkbe, melyeket szerte az országban, több helyszínen tartottak meg. Az innen továbbjutott lányok az elődöntőkön (szintén az ország 6 helyszínén) vonultak a zsűri elé. A középdöntőt Budapesten rendezték 1985 szeptemberében, a döntőre pedig 1985. október 5-én került sor a Budapest Kongresszusi Központban. A 20 tagú zsűri a szervező és szponzoráló cégek képviselőiből, valamint néhány ismert személyiségből állt (például Mizsér Attila, Ernyey Béla, Frenreisz Károly). A verseny harmadik helyezettje Füstös Veronika budapesti fodrász volt, második lett Kruppa Judit dunaújvárosi óvónő, a szépségkirálynői címet pedig Molnár Csilla Andrea 16 éves fonyódi gimnazista nyerte el, aki később önkezével vetett véget életének.
 

198 évvel ezelőtt megszületett Xantus János természettudós, a Budapesti Állat- és növénykert megalapítója.

Csokonyavisontán született. A későbbi természettudós, néprajzkutató eredetileg jogot tanult, 1847-ben lett ügyvéd. 1848-ban nemzetőrként részt vett a pákozdi csatában, majd a szabadságharc bukása után osztrák ezredbe sorozták. Innen szökött el Londonon keresztül Észak-Amerikába, ahol 13 éven át végzett természettudományos gyűjtéseket a még ismeretlen és feltáratlan területeken. Beszámolóit és gyűjtéseit Magyarországra küldte, ahol egyre nagyobb szakmai tekintélye lett. 1861-ben hazalátogatott, hogy megtartsa akadémiai székfoglalóját, majd visszatérte után konzuli kinevezést kapott Mexikóba. 1864-ben végleg hazatért hatalmas természettudományi gyűjteményével, és kezdeményezésére két év múlva megnyílhatott a pesti Állatkert, melynek első igazgatója is lett. 1868-tól újra utazni kezdett, bejárta Borneót, Jáva szigetét, Ceylont és Sziámot, ahol elképesztő mennyiségű állattani és etnológiai anyagot gyűjtött össze. A későbbi Néprajzi Múzeum alapját az általa gyűjtött borneói dajákok tárgyai képezték.