Varázslatos Tisza-tó: ahogy mi láttuk az egykori Kiskörei Víztározót

Reggel még a Kékes-tetőről tekintettünk le a tájra, majd Poroszló felé vettük az irányt. Régóta szerettük volna megtekinteni az ökocentrumot és a Tisza-tó varázslatos, eldugott kis zugait. 

1967-1973 között építették fel a Kiskörei Erőművet és a duzzasztógátat, hogy szabályozzák a tiszai áradásokat. 1978-ban fejezték be a feltöltését. A mesterséges tó vize így az egykori holtágakat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borította el.

Az Európai Bizottság 2010-ben ezt a térséget „Kiváló Európai Desztinációnak" nyilvánította, és „Magyarország legígéretesebb természetes vizű desztinációja" címet adományozta a Tisza-tónak. Ahogy a weboldalukon is olvasható: ” A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, amely az Alföld északi részén terül el. 127 km2-én számtalan sziget, holtág, és sekély kis csatorna váltja egymást a hatalmas, nyílt vízterületekkel, jellegzetes, úgynevezett mozaikos tájat formálva. A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, s így 1999 óta az UNESCO Világörökség része.”

A madárrezervátum a madarak európai vonulásának fontos pihenőhelye, ezért védett terület, csak vezető kíséretében látogatható. A Tisza-tavi Túraközpont Hálózat segítségével kirándulás szervezhető, valamint csónakok és kerékpárok bérelhetők a területen. A Sarudi-medence, az Abádszalóki-öböl és a Tiszafüredi-medence már nem védett terület, egész Európában az egyetlen olyan természetes tó részek, ahol motoros vízi sport űzhető. Aki már körbejárta a természetes útvonalakat és fürödni szeretne, az a part mentén hat szabad vízi strandot talál, Tiszafüreden pedig termálfürdő épült.

„A tározó víztere nem összefüggő, öt medencére különíthető el. Ezek a Tisza vízfolyásával szembe haladva, az Abádszalóki-medence, a Sarudi-medence, a Poroszlói-medence, a Valki-medence és a Tiszafüredi-medence. A feltöltés után olyan vízi élőhely alakult ki, amely a mozaikossága révén rendkívül jó táplálkozó- és fészkelőhely, vonulási időszakban fontos pihenőhelyként szolgál, főleg ősszel több ezres madártömegek jelennek meg itt.

A terület jellegéből adódóan értékes védett vízi növénytársulások alakultak ki. A szárazulatokon található erdők szintén fontos fészkelőhelyek ragadozó és énekesmadarak számára. A tározó halfaunája rendkívül gazdag. Jelenleg több mint 50 halfajt ismerünk a területről” – írja a tiszaelovilaga.hu weboldal.

A Tisza-tóról eddig egyetlen "egész estés" film készült, amit Szendőfi Balázs természetfilmes rendezett. A szakember több mint 20 hónapon át járta a tavat, hogy megszülessen A szőke tó - a Tisza-tó hat évszaka című alkotása.

A páratlan vadvízi világ egy részét magunk is feltérképezhettük, ugyanis a belépőjegyek vásárlásnál jelezni kell, ha külön hajókázást is kérünk. A karszalag felmutatásával a gát után léphetünk a kikötői részre. Nem kell megijedni, ha 20-30 turistát látunk magunk körül, ugyanabban az időpontban több hajó (pányvás motorcsónak) legénysége áll rendelkezésre. Gyakorlott idegenvezetőnk egyébként készségesen válaszolt a legelemibb vagy első hallásra „butának” tűnő kérdéseinkre. A nádas és sásos kanálisok között pedig egymás után fedezhettük fel a békésen úszkáló hattyúcsaládot, a szürke gémet, megismertük a gyermekmondókából ismert vakvarjút, ami nem más, mint a bakcsó. Persze rejtőzködött a faágakon, de néhány pillanat múlva már megláthattuk a bujkáló természetű madarat, ami „éjszakai hollóként” is ismert, mivel szürkület után aktív.

A látogatóközpont egyébként egy felszálló madárra hasonlít, a 2600 négyzetméter alapterületű központi épületben több szinten állandó és időszaki kiállításaival, rendezvénytermével, háromdimenziós mozijával, játszószobával, kilátó tornyával várja a látogatókat. Aki tüzetesebben szeretné végig járni a centrumot, az mindenképpen egy egész napot szánjon rá.

A Tisza-tó különleges élővilágát bemutató létesítmény a 2012-es megnyitása óta töretlen népszerűségnek örvend, nem véletlenül. A számos kiállítótér mellett ugyanis itt található Európa legnagyobb, 1 millió literes, édesvízi akváriuma, melyben óriás vizák, balinok, csukák és harcsák mellett vidrák és hódok is helyet kaptak. Felettébb páratlan érzés úgy végig menni az alagúton, hogy ezek a hatalmas állatok úszkálnak felettünk. A központ kabala állata egyébként nem más, mint Viza Vili.

A főépület mellett több mint 7 hektáros szabadidőpark épült, ahol a gyerekek és felnőttek egyaránt számtalan látnivalót találnak. A ketrecekben, kifutókban egyébként mentett, sérült állatok élnek, nem a látványosság miatt fogták be őket, ez amúgy számunkra is megnyugtató volt.

Érdemes a tájházat és a halászskanzent is megtekinteni, így képet kaphatunk arról, hogy miként éltek eleink a 19. század környékén. Mindent összevetve, barátságos személyzettel, nekünk motorosoknak fontos, hogy átöltözési lehetőséggel és természetesen rengeteg hasznos információval, örök élménnyel lettünk gazdagabbak.