A lélek dolgairól dr. Gedeon Zoltánnal

2022.06.20. 17:30

Önnek mi a mozgatórugója? A pénz, a siker vagy a hatalom?

Nincs motivációm, panaszoljuk, ha abbahagyjuk az edzést, a tanulást vagy az novellaírást, de mi is az a motiváció? Mennyiféle lehet, milyen erős, milyen magasra képes repíteni? Lélekelemző sorozatunknak, melynek egy-egy jelenséget példázó történeteit dr. Gedeon Zoltán keszthelyi pszichiáter, neurológus, pszichoterapeuta írja rendszeresen a zaol.hu oldalra, most ez a témája. Lássuk a főorvos írását, amely ezúttal a sport világába kalauzol, majd a válaszokat a kérdésekre.

Szabó Judit

Fotós: Shutterstock

– A legfontosabb, a csapategység! Mit gondoltok, miért vagytok itt, a döntőben? Mert sztárok vagytok, aranylábú gyerekek? Frászt! Edzettem én olyanokat is, Messit például. Igaz, még Argentínában, de ez most nem tartozik ide. A lényeg, hogy csak akkor nyerhettek, ha mindenki egyet akar. Érted, Bubus? Nagy futás, nagy gólok, nagy kupa, nagy lóvé, nagy… Mondjuk inkább úgy, szuper csajok! Világos, ugye? Ez lebegjen a homályos tekintetetek előtt! BL-döntőben a Pelister Bitola! Az UEFA rangsor 420. helyezettje, az Észak-Macedón bajnokságból! Ezt Naci Sensoy delíriumában sem tudta volna hallucinálni. Igaz, lehet, hogy nem is iszik… 

A nyolcvanezres stadion zsúfolásig megtelt. A jobbára német szurkolók a fülledt melegben izzadva olléztak, ordítva integettek a kamerának, ha a kivetítőn megláttak magukat.

– Hülye vagy te, mester! – gondolta Bojan, miközben kikocogott a kezdőkörhöz. – Nagy lóvé? Jó, ha a nyolcvanöt millió euró tizede lecsorog játékosi szintre, és azt osztják szét. De nem egyenlően! De nem e-gyen-lő-en! Na, ezt kell megragadni! Ezért kell hajtani, végigszántani a pályát. Ha lenne mondjuk nyolcszázezer, vagy egymillió! Istenem, abból szerényen már életem végéig megélnék. Legfeljebb nyitnék egy gyrosozót az óratorony alatt Bitolában.

- Már megint a zsetont számolod mi, Bojan? Nem sokat értesz te a nőkhöz, mi? – kötött bele Andrej. – Sikeres legyél, legyél valaki! Ez kell nekik, hidd el, semmi más! Olvastam szihológiát, aki valaki, annak akarnak gyereket szülni. Azt meg tudod, mi előzi meg, ugye? – hangosan felröhögött, amivel kissé meg is zavarta Rocat, aki épp mélyről indított egy felíveléssel. Mivel a labda elhagyta a játékteret, Hristijan is bekapcsolódott a beszélgetésbe.

- Nem elég, hogy legyél valaki, a valaki kell legyél! Mit gondolsz, miért a sportminiszter a fiam keresztapja? Mert azt akartam! Vigyázz, Coman megy a szélen! Szóval nem tehetett mást, öcsém, nem tehetett mást! Most meg már kurvára örül neki. Meg annak a pár ezer eurónak havonta. Nem mondom, meghálálja, meghálálja…, az asszony meg oda van tőle, meg vissza. 

- Srácok, nem szívesen szólok bele – szólt bele a csapatkapitány –, de húsz perc elment, és ezek nagyon nyomnak. Felborult a pálya. Megígértem Naci bácsinak, hogy megcsináljuk, akkor meg is csináljuk.

- Naci bácsi már nincs itt, kirúgták, az őszi szezon közepén. Nem tűnt fel, Bubus?

- Éppen azért! Ez már az én felelősségem.

A játék a szövegelés ellenére küzdelmes volt, mindenesetre küzdelmesebb, mint amilyen látványos. A tömeg hullámzani kezdett, aztán egy rögtönzött zenekar a Stern des Südenst kezdte énekelni. 

- Gyerekek, gyerekek! – szólt csendesen, mindenki mellett elfutva Nikola – Együtt csináljuk, emlékeztek? Bojan, Andrej, Borche, és három érintésből megvan. Én meg itt biztosítok. Nahát! Hogy ez a Lewandowski mit nem gondol magáról?! – Oké, oké, játékvezető sporttárs, talán benne volt a lábam. De volt már ilyen. Egy kicsit isten keze, egy kicsit Maradona feje…

- Szép játékot, azt nem tudtok? Egyérintő? Emlékszel, Jakup, hogy volt felépítve? Na, ez már Puskás-díjat érő lövés volt. Erről van szó, ez meg van komponálva! Mint egy balett a frontvonalban! 

- Dumáljatok csak, dumáljatok! – gondolta Alpaj, és felvette a versenyt Musialával – vagyok én is ott, mint a nigériai. Ha van játékosmegfigyelő a stadionban, ennek most ki kell jönnie!

 

Football,Fan,Watching,Sport,Game,Supporting,Team,Raising,Hands,After
Fotó: Shutterstock/Illusztráci

 

- Mi történt? Mi történt? – üvöltött fel Béla Abaújalpáron, és elemi erővel kezdte rugdosni a tévét.  – Eddig a gondolataikat is hallottam, most meg kép sincs?! – őrjöngött, de nem tehetett semmit. A következő pillanatban már az FK Pelister – FC Bayern München mérkőzést követő értékeléseket látta a képernyőn. A riporter a pálya szélén szólította meg a játékosokat, és a két edzőt, de a nyilvánvaló időugrásnak köszönhetően a vesztes bajorok már az öltözőbe is visszamentek, mire Béla újra bekapcsolódhatott. Hogy mi történt az idővel, azon most nem ért rá gondolkodni, igaz az elfogyasztott hat sörtől nem is tudott volna. Sőt, anélkül sem.

Milan,,Italy-october,02,,2016:,Television,Camera,During,The,Italian,Serie
Forrás: Shutterstock

- Mondtam a fiúknak, csak az egység számít. Egy nagy organizmussá váltunk, mindenki egy-egy testrészt, egy-egy lábat jelentett, így sikerülhetett ez a bravúros 1:0.

- Igen, mondta Ratko bá, hogy nyomjuk erősen, nagyon együtt volt a csapat, nagyon boldog vagyok.

- Nagyon örülök, hogy a játékunkat tudtuk játszani, az történt a pályán, amit mi akartunk, ezért sikerült.

- Nem az egyéni teljesítményeket kell kiemelni, persze nagyon örültem, hogy én lehettem eredményes, de a csapat a lényeg.

- Mindenki nagyon ott volt fejben, és a gól előtt, hogy be tudtam adni, annak nagyon örülök.

- Igen, a védelem, és a támadó játék is nagyon jó volt, de kiemelném még a kapusteljesítményt, és a középpályát.

- Kilencven perced volt rá, hogy értelmes kérdéseket találj ki! Erre idejössz, és ilyen szarságokat kérdezel? Rettenetes, tényleg rettenetes! – hagyta faképnél a riportert Mihail.

Dr. Gedeon Zoltán Fotó: Pezzetta Umberto

- A játékosok egyszerű, semmitmondó nyilatkozataiból nem derül ki, hogyan sikerülhetett az esélytelen macedón csapatnak legyőzni a világelsőt – mondta dr. Gedeon Zoltán. – Az edző csapategységet hangsúlyozó kommunikációjából is csak a közös cél látszik, az egyéni motivációk nem, és az sem, hogy a játékosok mennyire különböző személyiségek. Néha persze az interjúk sokatmondóak: Mihail nyilatkozata valójában a Real Madrid középpályása, Toni Kroos szájából hangzott el, a Liverpool elleni győztes BL-döntőt követően, a ZDF kamerája előtt. De térjünk vissza fő témánkhoz, a motivációhoz. A teljesítmény mögött nagyon különböző hajtóerők rejlenek. Bojant a pénz, a másik játékost a hatalom, a csapatkapitányt a felelősség, Nikolat az együttműködés, Alpajt a kompetíció, míg másik társukat az esztétika motiválta. 

A motiváció egy igény kielégítésére való törekvés. A felsoroltakon kívül irányulhat a motiváció a hatalom megszerzésére, a tudás gyarapítására vagy más emberek segítésére.  A pszichológiában nagyon sokféle motivációs elmélet van, de a legelterjedtebbek az úgynevezett szükségletelméletek. Ezek szerint a motiváció valamilyen hiányállapot megszüntetésére irányul, ami lehet az éhség, a szomjúság vagy a szexuális szükséglet kielégítése. Ezek a biológiai motivációk nagyon erősek, de a kíváncsiság vagy a társas kapcsolatok iránti igény is erős késztetés.

Dr. Gedeon Zoltán elmondta: Sigmund Freud, Clayton Alderfer, William McDougall, Abraham Maslow és Clark Leonard Hull (mindannyian neves pszichiáterek/pszichológusok) más-más rendszerben, de emberi szükségleteket, drive-okat gyűjtöttek és csoportosítottak különbözőképpen. Maslow a szükségleteket hierarchikus sorrendbe állította, és kutatásai alapján arra jutott, hogy a magasabb szintű szükségletek kielégítése csak akkor kerülhet sorra, ha az alacsonyabb szintű szükségletekben már nem szenvedünk hiányt. Létrehozta a híres Maslow-piramist, amelyet 1943-ban publikált, s amelynek legalján a fiziológiai (alvás, evés, ivás...), a tetején pedig az önmegvalósítás szükséglete áll. Egy végtelenül leegyszerűsített példa: amíg korog az ember gyomra, nem foglalkozik azzal, hogy jobbá tegye a világot, kiteljesedjen a művészetekben, vagy meghaladja önmagát. A piramis tetején már nem is hiány, hanem növekedés alapú motivációk vannak: minél többet szeretnénk tudni, minél jobban megérteni a világot. Később a Maslow-piramist kritikák érték (még a megalkotója is kiegészítette), mert vannak esetek, amikor a szükségletek sorrendje felülírható. Gondoljunk például az altruizmusra, amikor valaki saját kárára is segít másokat, de ugyancsak jó példa az a modell, aki lemond az evésről a karrierje érdekében. 

A történetben szereplő játékosok szükségletei David McClelland hatvanas években kidolgozott motivációs elméletét tükrözik. Ő csak a tanult szükségleteket tárgyalja, és háromféle motivációt különböztet meg: a hovatartozás igénye, az eredmény és a hatalom. Akinél az dominál, hogy másokhoz, társadalmi csoportokhoz csatlakozzon (hovatartozás), annak az együttműködés a fontos, a verseny kevésbé. Ezek az emberek általában jobban teljesítenek alkalmazottként, mint vezetőként. Az eredményorientáltak szeretik a nagy kihívásokat és a magányos munkavégzést, míg a hatalomra törők célja a befolyásszerzés, amit fontosabbnak tartanak a teljesítménynél. Ők örömmel irányítanak másokat, néha kifejezetten önös célok érdekében. David McClelland elméletének központi gondolata, hogy az ember képes növekedésre, fejlődésre: az FK Pelister képes legyőzni a Bayern Münchent – és amint láthattuk, a magyar válogatott is képes legyőzni az angolokat.
 

Sorozatunk korábbi részei:
 

 

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában