Sok kártevőtől óvja a kertet a körömvirág, a csodatölcsér és a büdöske

Az egyik ilyen kevésbé ismert kerti patikárius a mifelénk póriasan estikének is nevezett csodatölcsér, a Mirabilis jalapa. Ha az utamba kerül, már böngészem is a bokrokat, s automatikusan szedek egy marékkal puffancs, fekete borsra emlékeztető magjából. A The Permaculture Research Institute honlapján olvastam, hogy az amúgy hétköznapinak számító növény minden ízében vírusellenes, antibakteriális és gombaölő anyagokat termel, s ezt a tulajdonságát jobban ki kéne használnunk a gyümölcsösökben és a kertekben is. Szorítsunk neki helyet a veteményesben, telepítsük a fák alá, kémiai anyagait a gyökerén át a földbe juttatva, megvédi növénytársait a betegségektől.

A csodatölcsért tengerentúli őshazájában már évezredekkel ezelőtt természetes medicinaként használták, mivel aktív vegyületet, triterpéneket, fehérjéket, flavonoidokat, alkaloidokat és szteroidokat tartalmaz. Felfedezték benne a különleges aminosav alapú fehérjéket, amelyek speciális vírus- és gombaellenes hatásra képesek. Ezt a gyógyerejű anyagot a csodatölcsér fiatal hajtása, a magja és a gyökere termeli, s veti be a talajban lakó kórokozó gombák és vírusok ellen. A kutatások eredményeinek köszönhetően a csodatölcsérből nyert hatóanyagot ma már mint növényvédő szert használják a gazdaságilag fontos növények – dohány, a kukorica és a krumpli – termesztésekor, sokféle növényi kórság, köztük a levélfoltosodást, a gyökérrothadást okozó, a dohány-, és az uborka-mozaik­vírus ellen.

Nem járunk rosszul tehát, ha egyszerű dísznövényként ültetjük.

A természetszerűen művelt veteményeskertből nem hiányozhatnak a Tagetes fajok, a jól ismert büdöskék, bársonyvirágok. Nemcsak színessé varázsolják a kertet és már messziről odavonzzák a beporzó méhecskéket, lepkéket, levéltetűfaló rovarokat, hanem talajtakaróként, kártevő-elhárító őrségként, valamint egészséges, vegyes kultúraelemként egyaránt jó szolgálatot tesznek. Ültessünk kisvirágú büdöskét paradicsom, burgonya, uborka és a petrezselyem mellé. Gyógynövényként is használják, de előtanulmányok nélkül mi ezt ne tegyük, a kertünkbe viszont bátran fogadjuk be. Illóolaja már a levegőben fertőtlenít, de a talajba jutva is elűzi a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket. A büdöske gyökérzetéből a talajba kiválasztódott tiofén vegyületek fonalféreg-, drótféreg-, rovarirtó, antivirális és citotoxikus hatásúak.

A kerti patikáriusok közül a legismertebb, a körömvirág, a Calendula officinalis, falusia­san: kalendula. Termesztjük házi patikánk számára is, hiszen elsősorban természetes humánmedicinaként szerzett magának világhírnevet. Jó hatással van a talajra, saláta közé ültetve elűzi a csigákat, vakítóan sárga virágszirmai szinte vonzzák a zengőlegyeket, amik aztán bölcsődének használják a levéltetveken nevelkedő utódaik számára. A gyökérfonalférgek 25–30 centis sugarú körben eltűnnek a gyökérzete közeléből. Szárának és levelének illóolaja a szagával is riasztóan hat a hangyákra, a gyümölcsösben is számíthatunk rájuk, érdemes kipróbálni a fügefa vagy -bokor körül a sárga kalendulagallért.