A kacsafarkú szender a 2021-es év rovara

Az online voksoláson a későbbi győztest 3912-en támogatták, míg a darazsakra emlékeztető ékfoltos zengőlégy 890, a keleti rablópille pedig 1027 voksot kapott.

A rovartani társaság honlapjának cikke szerint a kacsafarkú szender elnevezése a 19. század híres természettudósától, Frivaldszky Imrétől származik, aki a nyelvújítók munkája által megihletve rengeteg rovarnevet alkotott. Az ő szava például a „cincér” is, sok elnevezése viszont nem ment át a köztudatba. Ezek közé tartozik talán a „szender”, mely arra utal, hogy sok lepkefaj akkor kezd repülni, amikor a természet nyugovóra tér, nappal pedig csak szendereg.

Ettől függetlenül az eurázsia teljes széltében elterjedt kacsafarkú szender nem teljesen így viselkedik, repül ugyanis a nap bármelyik szakában. És nem válogatós az időjárás tekintetében sem, akár esőben is szárnyra kel. Bravúros dolgokra képes a levegőben: gyorsan cikázik, de tud egy helyben lebegni (ilyen helyzetben táplálkozik, hosszú pödörnyelvével szívja a virágok nektárját), sőt, hátrafelé repülni is. Másodperceként 85-öt csap a szárnyával, ez az emberi szemnek követhetetlen, viszont a fülünk zümmögő hangként érzékeli.

Vándorlepke, a Földközi-­tenger vidékéről érkezik évről évre, akár már április elejére. Példányai megfigyelhetők akár nagyvárosok közepén is. Nálunk nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, sőt, a klíma melegedésével egyre gyakrabban tűnik fel.