Tóth Ferenc és bátyja, Gábor nyolc hónapon át dolgozott az 58 éves Trabanton

A szovjet Szputnyik (útitárs, kísérő) német megfelelője után elnevezett NDK-s négykerekű legenda használati utasításából vett mondatok tökéletesen illenek arra a gondosságra, amivel gazdája körbeveszi veterán kedvencét.

A megyeszékhely jellegzetes alakja, legtöbbek által Csoki becenéven ismert, 65 éves Tóth Ferenc aktív évtizedei zömét Európa útjain töltötte, a Zala Volán különjárati buszsofőrjeként kereste kenyerét. A több száz lóerős, tágas luxusjárművek után furcsa, hogy nyugállományba vonulását követően mi is lett a kedves járműve.

- Mindig szerettem volna régi autót magamnak, nagy álmom a Volga M 24-es, mert egykor nekem is volt – kezdte Tóth Ferenc, akivel az egerszegi falumúzeumban adtunk egymásnak találkozót, hogy ne csak a gépkocsi legyen régi, amiről beszélgetünk, hanem a környezet is utaljon a múltra, bár vélhetőleg ilyen zsúptetős házak között még a legelső Trabantok is csak ritkán járhattak. A duroplaszt karosszériás kisautó sikertörténete ugyanis az ötvenes évek közepén kezdődött.

-Az egyik egerszegi veteránautós találkozón megpillantottam a vágyott Volgát, de amikor meghallottam, mennyibe kerül, tudtam, nekem ilyen nem lesz- tér vissza a történethez. – A sors azonban kezemre játszott, tavaly rokoni kapcsolat révén találtam rá erre a Trabantra Gödön, garázsban állt 34 évig, ennek megfelelően nézett ki _ és ekkor előkerültek a képek a kiinduló állapotról, amire talán a kopott jelző illene, míg a mostani a gyári újat is lepipálja.

- Októberben láttunk munkához, az első pillanattól kezdve a bátyámmal együtt dolgoztunk a felújításon. Gábor gépésztechnikus, élete során sok autót, köztük négy Trabantot koptatott, ismeri a típust, akár a tenyerét. A Trabiban 22 ezer kilométer volt, ami nem sok, de az eltelt évekre tekintettel, no meg arra is, hogy jó pár alkatrészt kicseréltek rajta, az utolsó csavarig szétbontottuk, és kezdtük összerakni, hogy a gyári állapotot helyreállítsuk, ez májusra sikerült. Együtt találtuk ki Gáborral, mi, hogyan legyen. Akadt olyan része, amit többször összeraktunk, szétszedtünk, mire olyanná vált, amivel már elégedett voltunk. Nagyon sokat segítettek a barátok, a festés Bognár Lászlót dicséri, a karosszériánál Mazur Árpád segített, az újnál is szebb kárpitozás Kása Balázs munkája, a motorszerelésben Horváth Hopa Pál működött közre. Sok biztatást kaptam Walter Attilától, aki Tápiószecsőn él, ő is egy gyönyörűen felújított Trabant tulajdonosa. Az elmúlt hónapokban többször éreztem, feladom, nem tudjuk megcsinálni, olyankor ő biztatott, öntött belém erőt. És akadt olyan zalabesenyői mester, aki a polírozásából vette ki a részét, szégyen, de a neve nem jut eszembe -nevette el magát. Azt is elárulta, felesége türelme, támogatása is kellett a sikerhez. Ágnes asszony mindent aprólékosan feljegyzett, így fillére lehet tudni, hol tartanak, de ez legyen titok, mert a belefektetett idő pénzben nem mérhető, no és az öröm sem, amit elkészült mű szerzett.

Az első Trabant 1957. november 7-én gördült le gyártósorról Zwickau-ban. A típus S-betű formázó jelvényét, a Sachsenring-emblémát 1958. május 1-jétől viselte a típus. Az első széria, a P50 jelű 1957–1959 között készült. Ezt követte az P50/1, alias Trabant 500, amit 1961-ig gyártottak, a P50/2 a következő évben került sorra, aztán a 100 köbcentivel megnövelt motorra utalva jelent meg a Trabant 600 1963-ban.

Cikkük főszereplőjéről, az 1962-ben gyártott Trabantról annyit lehet tudni, hogy az NDK-ban dolgozó, élő tulajdonosa hozta haza 1985-ben és a testvérénél hagyta Gödön, az autó rendszámát, az okmányait pedig visszavitte és leadta. Magyarországi forgalomba eddig soha nem állították a Trabantot, de a remények szerint erre hamarosan sor kerülhet, amint megérkezik hozzá minden papír, és túljut a műszaki vizsgán, aminek sikere érdekében a féket kétkörösre alakították. Néhány különlegesség is található a Trabin. Például a tetőbe épített szellőző, az egyedileg gyártott oldalsó díszcsíkok, az eredetire visszacserélt első lökhárító alatt az üvegszálerősítésű műanyagból készült spoiler.

Beszélgetésünk alatt a Trabant vonzotta skanzen látogatóit is, a motor hangja muzsika azoknak, akik számára a gyerekkorukat idézi minden pöffenése, a kipufogóból áradó jellegzetes illata. Csoki úgy tervezi, veterántalálkozókon mutatja be művüket, és hogy sokszor legyen rá alkalma, ezért amikor útra kell, nem feledi majd a használati utasítás legendás intelmét: „A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban ne csábítson könnyelműségre”.