Biokertész: Akácvirág szörpben, teában, pálinkában

Mentségére legyen mondva, a sokak által szidott, sőt egyenesen Magyarország legveszélyesebb invazív fafajtájának kikiáltott fehér akác a nemzetközi gyógynövénylexikon oszlopos tagja. Terjeszkedésének kordában tartása legyen a tanult erdészemberek dolga, mi nyugodt lelkiismerettel használjuk ki az előnyeit.

A kérge is természetes medicina, a gyomorsavtúltengés, a gyomorvérzés, a bélfekély elleni pirulák alapanyaga, mi viszont házilag ne kísérletezzünk vele, mert goromba hatású és ráadásul mérgező fehérjéket tartalmaz – a gyógyszeripar azonban ezektől természetesen megfelelően mentesíti.

Maradjunk a szelíd virágnál, amit nem csak a népgyógyászat, hanem a hivatalos orvoslás is hasznosít. Édeskés illatú, jellegzetes, fehér pillangó virágát friss nyílásban szedjük, fejtsük le a fürtről – az elnyílt, földre lehullott virágok már értéktelenek, nem érdemes felkapkodni. Ha megszárítjuk, kitűnő köhögéscsillapító teát készíthetünk majd belőle – a virág főzete, akárcsak a kéreg, csökkenti a gyomorsavtermelést, így jó hatású a reflux betegségre is. A forrázata nyákoldó hatású, görcsoldó, tonizáló, enyhe vízhajtó és hashajtó hatású. Mivel nagyon aromás, ízjavítónak nyugodtan keverhetjük más gyógyfüvekhez.

A teához egy evőkanál szárított virágot 2,5 deci vízzel forrázzunk le és negyed óra múlva szűrjük le – de ne használjunk fémeszközöket. Ha igazán jót akarunk, akácvirág teánkat ízesítsük akácmézzel, ami önmagában is gyógyító hatású, a köhögéscsillapító ital hatását pedig megduplázza. Kezelhetünk vele asztmás tüneteket, izzasztó hatásával megfázást, enyhébb mandulagyulladást enyhíthetünk. Az akácméz amúgy székrekedés ellen is bevált és használják továbbá égési sebekre is.

A megszárított akácvirágot akár poríthatjuk is, állítólag úgy könnyebben kezelhető, hidegen is készíthető belőle tea, vagy csak kapjunk be egy kanállal belőle és öblítsük le egy pohár vízzel – állítólag stressz ellen kiváló, a javallat szerint vizsgaidőszakban minden étkezés előtt igyunk meg egy ilyen keveréket.

A virág valóságos flavonoidfelhalmozó, akacin, robinin és egyéb flavonoid glikozidokat és kis mennyiségben illóolajat tartalmaz. A kozmetikai ipar a ráncsimító, bőrtónusjavító hatását aknázza ki, készítenek belőle bőrkondicionáló kencéket és erősítő szereket – érzékeny, gyulladásra hajlamos, aknés, zsír- és vízhiányos, szeborreás bőr ápolására használják – akácteával mi is rendszeresen felfrissíthetjük a bőrünket. Illóolajára az illatszeripar is igényt tart – odahaza ezt is kipróbálhatjuk: a fürdővizünkbe keverjünk akácvirágfőzetet, vagy virágzáskor szórjunk bele frissen szedett virágot. Előtte azonban jól rázzuk meg a fürtöket, vagy csak hagyjuk néhány órát szétteregetve, hogy a benne tanyázó rovaroknak legyen idejük a távozásra. Ezt a várakozási időt egyébként szörpkészítéskor is tartsuk be.

Állítólag pálinka és bor is előállítható belőle. A pálinkára két receptet is találtam: az egyszerűbb szerint a virágot két hétig tiszta szeszben kell áztatni, a másik cefrekészítést javasol: vízzel le kell önteni az előkészített virágot, cukorral és élesztővel beoltani, majd kellő erjedés után a szokott módon lefőzni.